Zalai Közlöny 1886 018-022sz május.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	12.69 MB
Keltezés:	2023-05-23 14:49:26

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	337
Megtekintések száma:	508
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (352.35 KB) Zalai Közlöny 1886. 018-022. szám május Zalai Közlöny A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja. Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. 25. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: \A(¡Y-KA\IZSA, 1886. Május 1 én. 18 -lis azÉim, y, löt tsrt f-.si ár : ,.„.., >-<tr* •'' !rt.--- . - 2 frt ftO Jer. „..^e.ievn- . 2.r> , £(jyf$ 7xm (0 kr. Huszonötödik évfolyam. i II \| K l> K T K S K K . Ua:5U>5 petitsorban 7. inásodsr.or - tinnáen további sorért 5 kr NYiLTTÉRBtN nk'' t 10 krért v.-tetiink lei K.u.stari ilifték mi-.U-u egyes hirdetésért 30 kr fiz tendk. fut i> A lap szellemi részét illető közlemények a izerkesrtőségher, anyagi réttét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők : Nagy-Kanizsán Wlassieshár. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el Kéziratok vlssze nem küldetnek A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank9 nagy-kanizsai Önkénte tűzoltó egylet", a „zalamegyei általános tanitó-iestiiUf.a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület", a „nagy kanizsai tisztiönsegélyzöszövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara" nagy-kanizsai külvála^ztmány"-dnak hivatalos lapja hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalÉj hetilap. Hol van a baj? A mult idók egyik sajnos, mondhatni bünÖ3 mulasztása volt, bogv & tisztviselői állomások quali-ficatióboz kötTe nem valán k; de ezen a bajon ma már segit az 1883. évi I. t. cz. mely-hivatva van útját állani a protekció burjánzásának és megszüntetni a hivatalt keresők na.y száma és 8Z ország izükséglete "kőzött mutatkozó aránytalanságot. Azonban káros következmények uélkQl még a qualifikacionál is nélkülözhetetlenebb kellék a megbízhatóság, mert az ember valódi becse nem attól függ, hogy ki hány iskolát végzett és hány vizsgát tett, hauem hogy mihen a jelleme és becsületessége, tehát a megbízhatósága s ugyanezt látszik bizonjitani br. Eötvös is, midőn oly találóan mondja: .nincs szerencsétlenebb, sőt néha alábbvaló teremtés e világon, mint a nagy ész, melynek a jellem meg nem felel." A baj teli át ott van, hogy a kinevező hatóságok, illetve a választó polgárok gyakran oly egyéneket nevezn ek ki, illetve ruháznak fel birodalmukkal, kik arra nem méltók; iunen a titkos és nyilvános visszaélések, innen a gyakori sikkasztások: miért is örömmel üdvözöljük a törvényhatóságokról és a községek rendezéséről szóló uj törvényeket, ha ezeken a bajokon segíteni fognak; nehogy Magyarországban is oly váratlanul tény kerüljön napvilágra, a minő megdöbbentő felfedezést tett Horvátországban Va-lazsdmegye főispánja, ki megyéjében körütat téve : mma>dnem valamennyi községben konstatálta, hogy a hivatalos pé zekböl sikkas''Jottak.* Midőn e hihetetlennek látszó táviratot olvastam, csak azért nem esett ki kezemből a napilap, mert me-nagy horvát és nem magyar az a gye, a melynek főispánja a tolvájbandát felfedezte. Ha egy megye majdnem valamennyi községében a tisztesség- és kőtelességérzetből kivetkezett pisz kosleikü elöljárók lopják a közpénzeket, ott ezek megválasztásánál a nép nem fontolta meg lelkiismeretesen hogy a kit bizalmával megtisztel, erre érdemes-e vagy nem? Azért csak olyanok választassanak meg és jelöltessenek ki, kikben a kellő képesség mellett meg van a soha meg nem ingatható becsületesség s ezek a követelmények legyenek mindenkor az egyedül ajánló tulajdonok. Miután a drávántuli főispán sem tudta eddig, hogy ő eay tolvajbanda főispánja volt, vajha a Dráván innen is körútra indulnának a főispánok ? ! Nem akarom hinni hogv akadna Magyarországon is olyan megye, melynek .majdnem valamennyi községében" a nép bizalmának letéteményesei csakgyanu-sithatók is volnának, mert nem lehet s nem szabad vádolni addig, mig j erre ok nincsen ; de miután a v i s z-jszaélés lehetősége mindig és mindenütt fenn áll, szükséges, hogy az illetékes tényezők a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolják-, de egyúttal kívánatos, hogy a magyar községi elöljárókban legyen továbbra is meg a kipróbált megbízhatóság, a felettes hatóságokban pedig éber figyelem. Budapest-vár 1886. ápr. 25-én. Weber Pál A magyar és a horvát sajtó és a horvát nuntium. A „CorrespodancedePesth" következőket irja : ^ A sajtó tevékenysége, melyet az a magyar és horvát országos bi- zottság tárgyalásainak megbeszélése i«- bírálása, nemkülönben a horvát nuntium megbirálása körül fejtett ki, politikailag mindkét irányban felvilágosító, a kölcsönös -megértést elősegítő, békéltető hatású voit. Kimerítően közöltük a magyar lapok nyilvánított véleményét; jelenleg a hoi^át sajtó mérvadó nyilatkozatait közijük oly czélból, hogy a közvetlen közlekedést és véleménycserét megkönynyiisük. Jellemzők és a rendpárt nézeteit képviselik a ,Drau" alábbi nyilatkozatai, mely lap a horvát közvélemény nézeteit nem csak hű és loyális módon h zza nyilvánosságra hanem Horvátország békeszerető és munkás, józan politikusainak véleményét is közzéteszi. A „Drau" következőket mondja a Nuntiumról: Egyik határkő: Horvát-Szlavon-országnak mint a Szent-István koronához elválaszthatlanul tartozó tartománynak ugy mint e két ország politikai állásának teljes, osztatlan elismerése; a másik határkő: az állami közösség keretében való szabad fejlődése a saját individualitásnak mint politikai nemzetnek ennél fogva teljes önkormányzat és önkezelés minden ügyben, mely meg nem osztható az állam egységének veszélyeztetése nélkül. Voltak, lesznek és vannak most is véleménykülönbőzetek a két határkő által megjelölt helyzet pontos és hiánytalan keresztülvitele felett egyes vonalok kitűzése felett. Ha azonban e két határkő mindkét részről szigorúan figyelembe vétetik, akkor nevezett vélemény különböze-Lek komoly, az állami közösség létét, annak magvát megtámadó jelleget nem ölth.''tnek, hanem csakis az állami egység fentartására szükséges eszközök választása feletti nézeteltérések maradnak. Ez az értelme a Deák fehér lapjának ; az ismételt egyezségi tárgyalásoknak és az egyezségi törvényeknek. Kölcsönös egyetértés a főpontokban és kölcsönös őszinte jóakaraton alapult megegyezés a köz^s mű kiviteli vonalait illetőleg. Deák fehér lapja nagyfontosságú tartalommal birt még mielőtt egy szó lett volna ráirva. Magyarország abbeli teljes bizalmát tartalmazá, hogy Horvátország magát feltétlenül a Szent-Istvan koronához tartozó résznek s a változó idő bármely befolyásának daczára, legalább a mi saját akaratát illeti, elválaszthatatlannak tekinti. De Horvátországnak egyszersmind teljes biztonságot nyújtott, hogy Magyarország e bensőséggel vissza nem él, hogy nagyobb erejét és gazdagabb eszközeit nem használandja Horvátország belső szabadságának a szükségesen felül való el nyomasára, hogy a nemzett propaganda politikáját valaha kezdeményezze Ez volt azon . nemesszivü és bölcs államférfi gondolata, midőn a történelmi nevezetességű fehér lapot Pestről Zágrábba lebegteté. Ez volt azon gondolat, mely alapul szolgált mindkét kiegyezési tárgyalásnak. És megnyugvással konstatáljuk, hogy a jelenlegi ténykedést is mindkét részről ugyanazon gondolat lelkesíti. Ez volt a gondolat saját tisztaságában, erkölcsi magasságában és mindkét fél jövőbeli javát ölében rfjtú termékenységében. Azonban ,ahoI királyok építenek ott taligások szekereznek" s ezek gondoskodnak arról, hogy legszebb alkotása be porolása, eléKtelenitése és beronditása el ne maradjon Nemsokára eltorzitá a kétely halványsága a bizalom gondolatát, — a kétely bizalmatlansággá sűrűsödött és komorult — egész a gyanúsításig. A bizalom enyészésével mindinkább visszahúzódott az okosság, a mérséklés és a kölcsönös tisztelet a sziaMrfól. Egyrészről a ,Pesty„-ek másrájlról a »Starcsevics''-ek munkálkodtak szorgosan, hogy a gyani szikráját lánggá szítsák p hogy e lángnak égő anyagot szolgáltassanak. Mindinkább jobbin. -iépett e gyanú napvilágra; szóban: gáaf, tettben fenyegetés alakjában. A nagyobb erő öklöt mutatott, a kisebb kevésbé feltűnő, de annal veszélyesb fegyvert gyűjtött. A publicistika, mindenik a maga pártját keseriié el, és mérgezó mindjobban a közvéleményt. Leírjuk az utolsó időszak elkeseredett kis háborúját külön, külön eseményeivel? E harcz, mely a czimerkérdésben. a zágoriai putschban tetőpontját érte el, annyira, hogy a minisztérium kényszeríttetett azon nagyfontosságú komoly és Magyaroszágra nézve jelentőségteljes rendszabályhoz nyúlni, az alkotmányos garantiákat felfüggeszteni, és a felelős bán helyét egy teljhatalmú biztossal betölteni ? De hisz mi nem vádolni szándékozunk, mi a békitést akarjuk segíteni, nem akarünk alig behegedt sebeket felszakítani, hanem ezek gyógyítását segíteni. Segédkezet akarunk nyújtani arra, hogy a gyanú talaja elvétessék és a kölcsönös bizalomnak széles ut töressék. Ilion falain kivül és belül annyi vétek lett elkövetve, hogy bátran megadható a kölcsönös absolutiő. Főkellék arra, hogy sülés munkája necsak de állandó is maradjon a intentiók tisztaságában és ségében való bizalom. Azonban a politikában a bizalom nem ösztönszerű é zés dolga, hanem az itéló ész terméke. A bizalomnak azon meggyőződésből kell kifolynia, hogy nem csak észszerű, hanem annak ellentéte a bizalmatlanság nem lenne észszerű. Ha azon helyzetet, melyben Magyarország és Horvát-Slavonország egymás átellenében állanak elfogalatla- az egyesi kerüljön kölcsönös feltétlen- TÁ ftG2 k s Az öreg huszár. ^ A ji Páter bácsi ai ég kapujánál tgy cff annykulc».-8al naponkint ¡strázsál. Necn ereszt, de senkit, a szép mennyországba Addig, míglen art jó ki n^m próbálja. Történt «gykoron, hogy egy öreg 1 uszárnak Kién a világon bébarangozának. 0 k«lme tebátlas az ég felé »»állott a kulcslyukon át az égbe kiáltott .Erezsszen be kend «t <gi kaszárnyába!" Ss6l begykén a huszár, de az közb Tága: „,N«n oda ran Buda! Édes öcsém, bohó! Hurgát6riumba jut a káromkodó. Te ¡1 x életben káromkodtál sokat, Azidtad az Úristent és a» angyalokat. Axrt is előbb a pnrgátóriumban Me;tissütják lelked egy kis »zappanlugban. No, banem bát téged most kivételképen Beeresztelek, de ké-j meg elSbb «zépen. Szépen, istenfélőn és oly gyönyCrfl-n, Hogy könyörgísedre megőrüljön szivem."* ,Ragyogó csillagát a mennyországának! Nyiiion kend már k«put a dicső husaárnak ! M.rt ba megharagszom---- magyar vagyok nem tőt! »rkauytyus c«izmámmal lúgom be as ajtót,! BÁLINT FF Y BÁLINT. Tüdő és légzés. (Folytatás és vége. A tüdő diiitetikájának m-ei»anik»i rfesxéről vagyis arról szólva, hogy mi mó don végezzük a légzést, önkéntelenül fölmerült a kérdés: vájjon reod«s körül- mények kötött egéax tüdőnkkel egyenletesen szoktun'';-e lélegzeni ? A mint csakhamar meg fogunk győiódni, határozott BnemB-meI kell felelnünk. A légtéa egyenletes módjit a saját Önkényére vagy talán helyesebben Ból-va öaziönéro hagyatott gyermek axokta gyakorolni, midőn pl. fürdés után nyújtózkodva mellkasát minden irányban egyeuletoaen tágítja s igy tüdőjének minden részétegyenlő arányban működteti A gyermek ilyenkor tágítja a mellkas felső ré«sét is, mely résznek megfole-lóleg kellően működteti a tüdőcaucsokat. Azonban mi felnőUek, csak igen kis mérlékben tágítva a mellkas felső részét a gyermek légréstől már külsőségekre nézve ii annyiban különböző légzést végezünk, hogy inkább hasi- vagy oldallégséat végzünk. Tüdőnknek ezen hiányos haználata legnagyobb réíz''oen foglalkozásunktól tügg a árért ezen nem teljes, majdo«m hanyagnak montható légzésnek sem mi vagyunk közvetlen oka:. Mindamellett iparkodnunk kell ezen hiányt elkerülni ott, a bol az elkerülhető és pótolni ott, a hol az el nem kerülhető. A jó részben elkerülhető akadályok főleg a cae-ísemőkné! szerepelnek, a kiket a teljes légzéstől a legczélellenesebb és ján ez idő szerint háromszáz a küzdők száma, kik abb mindnyájan a biztos kikötőbe, a czélhoz-jutáa reményével bzálltak. Hogy ez a hujó még csak fé uton v-n, az bizonyos. Hogy vitorlái már erősen megtépődtek, az is bizonyos. Hogy ezután jut ki neki bőven a meg- próbáltatás, — az még bizonyosabb, legkártékonyabb módon h&ssnáiní szokott pólyázás foszt meg. a mennyibeu nagyob-réizt a hónaljtól kezdve felfelé ép oly erősen v»nnak póiyázva, nJat haeUlaik. Iiy körülmények között a legszerényebb szükségleteknek megfeiő szuszogás az, a mit végeznek, mintsem kellő légzés. Az elkerülhető azadályok közt felnőtteknél a ruházatnak m nden visszás módjit kellene eiősorolni, melyek u mellkasnak egy részét, de különösen annak f-slső részét szabad mozgásá''o+n megkötik : a nőknél a fűzők. A férfi-nemnél és különösen a fiuknál e szempontból határozott tan rosszalnunk kell az úgynevezett nadrágtartók ulkaimazását, a melyek a mellkas mellső felületére nyomást gyakorolva, különösen a tü lók felső részeiuek kellő tágulását tetem-sen akadályozzák és igy közvetve lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy mindinkább a hasi légzés vergődik túlsúlyra, mig ellenben az oldallégzés és különösen a csucslégzéa mindinkább el leiz hanyagolva. Ét állításnak helyes voltáról b^rki 1« meggyőződhetik, a ki a nadrágtartók nyomását leküzdeni iparkodik, hogy valóságos munká- kell végeznie, ha ilyen akadályok ellenében is mailkasát ke lően tágitní akarja. Azért e nadrák''artók egyátálábin, de különösen a serdülő ifjaknál mellőzendők. Az elhanyagolt iégzésuek elkerül-hetlen okai köté tartoznak azon külön-bö Ő test''artások, melyekk-sl ülve, hajolva, görnyedve, gugg°lva hivatásbeli munkánkat végezzük. Mindezen légzési hiányok orvoslása abból áll, hogy szabad időnkben a tüdő kellő tágitása által körülbelül ugy iparkoduni legalább néhányszor napjában levegővel jóllakni, a mint ugyanezen szabad időt arra szoktuk fordítani, ho^y a gyomor igényeinek is megfelelve, jóllakjunk. Est leginkább azáltal érhetjük el, ha napjában többször, midőn munkánkat félbeszakítjuk vagy egyáltalában szabad mozgásra van alkalmunk, a mellkasunk oldal- és felaó részeit szándékosan tágítjuk, czéltudatosan kü-löaösen a tüdőcsucsokkal veezüak lélegzetet és igy legalább korooRÍnt és bizonyos mérvben fogjuk «lleusulyozni légzésünknek -zotj már előbb em itett hátrányát, t. i. hogy a ;üdónen e^ves részeit működésűkben elhanyagoljuk. A tornászat érdeme az, hogy kimutatta azon eljárásokat, melyek sierint bizonyos testtartások mellett a mellkasnak egyik vagy másik része tágul inkább, mi által azon helyeken a tüdő müködé<e is élénkebbé vállik. Legfontosabb e tekintetben azon testtartás, melyben két tenyerüukkel nyakszirtünket támasztva veszünk lélegzetet, mert ezen testtartás által leginkább a mellkas felső része tágul, mi a tüdócsu-csok intenzivebb működésére a legcséli-rányosabb S ennélfogva a legajánlatosabb is. Mindezeknél fogva igen ajánlatos hogy ezen testtartás mellett napjában néhányszor a tüd^cmcsokat mücödtesiüc, mert ezzel életmóduok-, hivatásunk- és munkánkhoz kötőit hátrányok eliensu''yozás-i leginkább lehetséges. Ezen úgynevezett tüdő gimnasztika a tüdővész egyik féleségére nézve nagy horderejű, a mennyibeu e betegnég leginkább a tüdőcsucsokból indul ki, tehát ott és azért fészkeli be magát, a hol és mert a tüdő leggyenkébbeu vagy leg-hiányosabban lett szellőztetve. A mondottakból. beláthatjuk, hogy csakugyan éle''kérdések azok, melyek a légzés és a tüdő d ¿-.etikájához fűződnek. A példaként említett esetnkból eléggé kihangzik azon komoly intelem szava, hogy részesítsük a tüdőt, részesítsük annak működését, a légzést, azon figyelemben. mely őt megilleti. Egyesek, családok s végre a nemzet érdeke az, mely az egészségtannal általában, tehát az itt szóba hozott kérdésesnél is össze van szőve. JDr. MüUer Kdlmán. A zongora tanitd. — Kép at életből. — Milclóssy Károlytól Vn Heiuenak egy románcza az „Azra" Rubensteinuek egysserii de búbánatos, bűbájos zeoekiséreiével, melynek hullámzó akkordjai még a zene elhangzása után is fájón ciengenek a szívben. Dj rám nézve az ábrándos dal hallása ké''szeres oknál fogva hat. Hogy miért, — elmondom önnek asszonyom 1 Volt egy jó barátom, kivel együtt töltöttem ifjúságom, mig a sors amtan engem e vidékre juttatott, ő pedig a fővárosba került, bol mint sengora-tanitó működött N- bárónénál, kinek lányát Margitot tanította. A leány nem epen a ritaa szépségek közé tartozott, csakis hosszú szűke selyem haja s nagy fekete szemei emelték arczát a „közönaéges" fölé. ... Ön mosolyog asszonyom 1 ? . Nemde sejti a következményeket ; az ifjú szerelmes lett a lányba ! . . . Mily HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM zalai közlöny 1886. MÁJUS 1-éa. duI figyeljék meg, csakhamar azon meggyőződéshez jutunk, hogy mind két fél részérói nem folytatható czél-szerübb politika, mint hogy egy más-között valóságos és ószinte barátságot és békét létesíteni ; mindkét fél részérói észszerütlenség volna sőt jövőjük biztonságára nézve veszélyes lenne a kölcsönös ellenkcdés magvát elvetni és gyűlöletet nevelni. Magyarország Európa államai kőzött leginkább van kitéve a legkülönbözőbb veszélyeknek. Földrajzi és etnographikm momentumok egyesülnek a yégból, hogy egy europa-általános vihar alkalmával megnehezítsék Magyarországnak állami létének fentartását. Valóban tiszteleti gerjesztő segély fegyvert, a legerősebb hatalmi- és véde zközt ily vészteljes pillanatban a vele hiven és bensó-leg összefüggő Uorvát-Szlavonor-szag nyújtana, míg megfordítva egy elégedetlen, ellenszenves Horvát szla-vonország - Magyarországra nézve gyengeségi momentum, veszélyes tá-madópoDt jelentőségével birna. - Iíorvát Szlavonországnak pedig az Osztrákországgal való viszonya folytán hátulról védett Magyarország és közte fennáló szoros egység leghatásosabb eszközt nyújtja nemzeti individuálitása óvására, nemzeti művelődése fejlesztésére, ölében rejlő ázellemi és anyagi kincsei emelésére. • Ez áítal megvédetik a bizonysalanj kalandos jövőtől megőriztetik attól, hogy kis térfogatánál, lakói csekély számánál, anyagi gyengeségénél fogva1 szétszagattassék,(a keleti események során képződő örvény által elnyeles-sék és nemzeti önállóságát talán örökre elveszítse. Ha ez min-ikét fél meggyőződébe- és ezt féltételezni kellene, mert legczélsz''üübb — ugy a bizalmatlansag minden tértói meg van fosztva. Magyaror>zag «ajat érdekében készséges«-rí f ,gja m gad.ii Horvát-SzlavonorszagnaK iniudazon eszközö ket, melyekre szüksége van, hogy amonomiáját. az államegységben jogosult nemzeti állását fentarthassá, a nélkül hogy tartania kellene attól miszerint ezen eszközök az állami kötelékek felbontására használtatnék fel. Horvát- Szlavonország saját érdekében ragaszkodni fog az állameszméhez, állásához mint az állaraegység elválaszhatlan része, a nélkül, hogy tartania kellene attöl hogy Magyarország valaha visszaél nagyobb erejével oly czélból, hogy Horvátországot mint egy -munícipi umcsoportot elnyeli. Örvendetes tény tehát bizo nyára, hogy a horvát nuntium hangja és a magyar táborból eddig kihatott hangokból ítélve a szerződő felek között kölcsönös bizalom uralg. Hogy ezt tovább fejleszszék a nép legalsóbb rétégéig, n héz de hálás államférfiúi munka lesz. In hoc sig-no vinczes. S ez széd diadal lesz; nem lesz legyózötti hanem két győztes. ■ elkoptatott eszme, — mondja öd. Igaza van. De hisz o fia''.al szívben oly köny-nyen keletkezik a szerelem !?.... E''jő ax hívatlanul, — bekopogtat a legkeményebb szívnél ¡«. Előbb egy halvány, titokzatos sejtelem ébredezik, azt sem tudjuk honnan jó . . . mikor támad ... lassan lassan fejlődik éi körülszöví arany hálójával egész szivünket, a melyet aztán végkép rabságba ejt. És együtt ¡enni órákig egymás mellett két fiatul lénynek, érezni ke..e s ori-táaát, balzsamos leheletét, látni st-mei-nek ragyogását s félénken suttogó szavából mégérteni, hogy viszont szerettetik. . Volna-e oly fiatal sziv, mely ennyi csábnak, kísérletnek ellen tudna állani V .. Egyik napon épen az „Azra" czímü románcz feküdt előttük. Túlsó szobában egy éltesebb hölgy, a lány anyja ült egy causeuss-ön, egy fauteilben pedig a vele csevegő ur foglal helyet, A hurok megzendülnek, a zongora-tanitó utmutatáskén megkezdette a ro-mánezot. Estéokiut a szökSkutnáJ Hol a fehér habok játszanak Fel és alá sétálgata a csoda-szép zultan-leány!'' Itt át adá a dal folytatását szép tanítványának ki á:érzett játékkal folytata a d.rabo; : .Kit-inkii.t a »zokők tnál IIol a fehér babok játszanak A.l^tt ifja rabszolgája Halványabban napról, napra* • . . „Margitom ! .. . suttogá most az ifjú oda hajolva egészen a leánykához . . . lássa mily kevéssel kell beérnem! M''g kell elégednem, hogy hallhatom interpelláczlo Nagy-Kanizsa város tekintetes tanácsához. A közegészségügy érdekéin bátorkodom a tekintetes városi tanác hoz a következő interpelláczíót intézni: Van e tudomása a tekintetes városi tanácsnak, hogy a Csengery-utc«»ban lemül már számos év Ót-egy —sőt két-sertés hizlaló-telep, melyekbon szakadatlanul sok aráira menő sertések hizlal-tatván.ezen állatok oly bo zasztó módon fertőztetik meg ezen utcz* levegőjét, hogy az arra menők már messziről vissza-riasztatnak; de még iokánb a Csengery-utczábm lakókra nézve nem egyedül közegészségileg nagy veszélyt képesnek, hanem a hazbirtokcsoknak is tetemes anyagi kárt okoznak, am-nyiben lakásaik nagy része többnyire üresen áll. — Van-e tudomása a tek, városi tanácsnak, hogy a Csengery-utcsa háztulajdonosai és lakói már 11 év óta sürgetik ezen veszéiye« telepet eltávolítását ? — Van-e tudomása, hogy maga a tekintetes városi tanács az 1881. évi junius 11-én 2683. és 2800. szám alatt hozott végzésb-sn elismerte és határozatilag ki* mondotta, hogy a ser''ósek sajátságos állati kigőzólgése által kellemetlen bús terjesztetik nem csak,de még alakhelyek légköie is anyira megfertőztetik, hogy melegebb időszakokban ax összes lakosságra nézve közegészségileg veszélye« be-t-gségek és járványok is fejlődhetnek; végr-i a szomszédos házbír okosok magánjogi sérelmet is szenvednek, araeny-nyiben ezen az egészségre ártalmas, a közönségre hátrányos és veszélyes kigő-zölgések által lakrészeik kiadásában r.kad<iiyozv* vannak — s mindezeknek fi/yei^moe vé«le tnnlUtt kimondta, hogy «zen t-lepek a végzői vételéből számítandó 20 napalatt különbeni közigazgatási vég« rebajtás utján eltávolítassnak? — Van-e todomása a tekintetes városi tanácsnak, ho^y ezen általa hozott végzés a tek. Z<ilam!gyei alispáni hivatal által 1881. évi julius 15-en 8831. szám alatt hozott II. fokú végzéssel — és néhány hónappal, később a nagy méltóságú magy. kir. belüg ''¿miniszter úr által is helyben hagyatott, min I fogva semmi törvényes akadály nem létezett e végzésekben kimondott határozatokat foganatosítani ? — Van-e tudomása a tekintetes városi tanácsnak, hogy e sertéstelepek, eltávolítása ügyében első kérvénjzés óta 11. év, ann«k rég!eg«s eldöntése óta ped;g már 5 év telt le — és hosszú Öt év óta is már számtalan hivatalos é§ uem hivatalos jelentés, kérvényezés, sürgetés és a helyi hírlapokban felszólalás történt ezen közbotrányos áliapot megszüntetése iránt ? — Van-e tudomása a tekintetes városi tanácsúak, hogy mindezeknek daczára a Csengery-utcxai lakóknak aagy részi még mindig két ol- dalról van körű''véve e hírhedt, bűzt, be-tegségeket és vessélyt terjesstő s mindinkább terjeszkedő sertéstelepektől? S végre van e tudomása a lek. városi tanácsnak, hogy a Cs-ngeri-utcsa lakóisa majd nem kétségbe esnek, ily körvény — ós jogtalan állapot állandóaitása miatt — holott más rendezett tanácsú városoknál nem 11 év, hanem félóv elég iett volns, ilyen borzasztó állapotnak végeivetni I Ha van akkor- egész tisztelettel és alázatosan bátorkodom különösen tekintettel azon veszélyre, mely a folytonos, cholera.-hírekkel szemben fenyeget — azon interpellációt intéxeni: mikor szándékozik végre ezen jogtalan és törvénytelen, botrányos állapotnak végei vetni ? Avagy csupán az írott t rvény ós a tizeu-egy év óta hozott — papíron marad-végzések malasztja nyújtson orvoslatot és kárpótlást a Csengery-utcza beli-knek a kiáltott sokévi kellemetlenségekért ? Egy Ctengery utcza lakát többük neviben. A .Magyar- irodaioai ós művészetpártoló Egyesület* közgyűlése után. Jó volt legutóbbi számunkban tartózkodóknak lennüuk s az irodalompártoló egyesület közgyűlésé előre látogatottnak nem jelrzni. A mindenkor hangosan hirdetett 317 tag kőiül nem volt biz ott több, csak summa summárum 50 tag, Ez a- léts«4m is leapadt mire szavazásra került a sor 36-ra. Egyik, másik tag uron erőt vett a kánfortermészit, különösen mikor as á harangfólreveréssel hirdetett epochaüs inditvacy került napi-rendre. Tuboly Viktor ur vol tannak a ssúiő-apjs- a szülőanyját n-m ismerjük. Ebben ax indít ványnak m-gokolásában igen sok igaz volt, amiket érdeme« lett volna nagy belükkel'' nyomatni; de voltasután benne egy horribilis betűkkel nyomatott rész, amit biz jó volt volna igen-igen apró dia-mant-betükkel nyomatni. E* az volt hogy az irodalompártoló egyesületből legyen aZalamegyei közművelődési Egyesület Nagy-Kanizsán.'' — Furcsa és nehéz dologi As<>k a oagybetűkre érdemes réssik valósxinüleg mind érvényre fognak ju''ni ax rgyesületnek legköxelebb m-gejtendő r-formáiáaa alkalmával, as érdemetlenül megnagy betüsitett oész pedig már a köxgy üé»eo eibukot:. Az a reform törekvésű indítvány U. i. oly módosítással lett e.fogadv-, hogy az irodalompárto''ó egyesület ujvál»sz!-mánya intézkedjék egy bizottság megalakítása iránt, mely ha lehetséges ** alapszabályok keretében, ha pedig uem lehe-séges. ennek módosításával is készítsen reform-javaaisto''., a melynek kerekül vitelével sx egyesület mük<>dsét szilárdabb, bix osabb alapokra fektethesse vagy más szóval, hogy a Tuboly Vik''oret consort>-s által beadott indítványt (az egyesület firmájának megval-toslalas-iuak kivé.elével) lehetőleg vigye keresztül. H ez megtörténik (pedig meg ke I történnie) akkor Tuboly Viktor é« társai megeiég-dhetnek; az indítványuk által eiért eredmény nyel ; mert hisz közvetlen czéljok —. a mint L»ng János urnák, mint egyik indítványozónak sza-vaioól kuüut, — uem az vol% hogy s már létező egyesületet megsemisi sék a belőle mást csináljanak, mint inkább az, édes hangját, hogy azon húromat érinthetem, melyeket ön érint kis kezeivel . . Magamba kell xárnom féktelen szerelme-met; vissza kell tartanom a már szemem pillájára lopodxótt könyet Hát én nekem -- válasxolá a leány — nem-e ax ax egyedüli boldogságom, hogy téged láthatlak . . • elkellene vesx-nem körünk fagyos levegőjében, ha nem lenne egyedüli vigasxtalóm a te édes sse-relm-d s nem lenne oiy bistató a jövendő, midőn az egész világ előtt majdan enyémnek mondhatlak. — Odabenn megakadt a társalgás s a leányka zavarodva folytatá a darabot: „Egy este a szultán leány Hirtelen igy szólitá meg: Mond meg nekem mi s ne^ed Hol a hazád i» a törzsed! ? .... Nekem nincs Margitom se rangom, se fédyes nevem, hanem van érzelemmel telt szivem, melynek minden dobbanása csak a te drága nevedről suttog.... Est elviszem magammal a sírba. Oh m»rt érzem : meg kell halnom ha te nem lehetsz enyém. Majd szeretnél még ''e is, hej csak az a zöld ág kóróvá ne válnék, shogy ha kóróvá vált, a sírba ne vágynék. . . . Majd elhervad gyönge orczád, szél se fújja a pántlikád, nem kél virág a nyomodban, madár sem szói ablakodban, hogy az árvát megvetetted, hogy az árvát siroa tetted .... A leányka éppen válaszolni akart soha el nem muló szerelméről midőn a bárónő vendégével a szobába lépett. A triolák halk bánatos hangon keseregték el a befejező dallamot: «Nevem" szólt a rab«zo!ga „Mohamed, hazám Yémen S törzsem xz az ák törzse, Kik meghaltak, ha szeretnek I" A báróné oda fordult a zOngora-tanárhoz — Köszönöm tanitó ur — mon-dá — eddigi faridságá, leányomnak, mint a báró ur jegyesének nem leend ideje az ön szívességét igénybe venni, Isten önnel I" S Margit? Ázott ált stemlesütve . . . elpirulva. A jegyváltást csakhamar esküvő követte s ma már Margit igen boldog asazooy, kinek a mult bohókás álmai eszébe sem jutnak talán .... Hisxen álom volt csak ... Az első álom . . . Lássa asszonyom! a sjerolem szenvedélye t^n ax egyetleo, mely l«ggyá-szosabban bünteti meg önmagát. És még is az az, mely áldozatát a legtöbb esetben kieng<tszteli a vi ággal. Az ily „csa''ódoti" emberek oagyon csendesek szoktak lenni. Csak élnek tengődnek, de nem okoznak kárt másoknak, leföüebb önmaguknak. Az ő szemük kdaye . . az ő szivük vére foly s más csak a részvét lepergő kényeit hullatja. Bünhődünk . . . szenvedünk . ki enyhébben, ki erősebbeu ... Ez a mi Aorsunk ! — É* a zongora tanitó ? — kérd: ön asszonyom... . Ejnye erről mi is megfeledkeztünk, de hisz ax ily törénetekbe as epizódok mindig érdekesebbek szoktak lenni mint maga a fő-esemény. .8 törzsem amaz ázrák tömte Kik meghalnak, ha szeretnek !'' hogy megszilárdítsák, illetőleg valódi cséljának visszaadjk. Mert hogy ax irodalompártoló eg) e-süJet t^j felosztással, ennyire — aiót-forgác -.( működével, mikor a tok sxakosstály közül — amint Tuboly igeu találóan mondta — ax egyik mumsi-kál, a másik desperál, a harmadik Isten tudja mit csinál.,- — valami magasabb cxólt elérni nem fog soha. E tekintetben hibás volt as alapszabályok szerkesztése ; est belátja ma már mindenki. Végre is egysserre jót, kifogástalant, ezé:hoz vezetőt alkotni emberi gyarló ésssel rí tkán sikerűi. Essél ax egyesülettel ssemben még éppen nehés volt axér'', mert a fócxélon kivfll több mellékczólt is tűzött maga elé. Csupán az a csudálatos, hogy mikor majdnem mindenki belátja a tévedést, mégis a legtöbben ragasskodni akarnak a meglevő és ismert rossshos, s abból semmisem hajlasdók engedni. Szerintünk pedig a reform-javaslatra kikü dendő bi-sonság c-ak oly módon bis:osilhalja as egyesület fenállását, ha a mellékczélokat a fóczól érdekében lehetőleg ignoráljat Minek a dalardai, a zenésseti sxakosxtály meg as a több ?! Ai irodalmi szakosztálynak igen is van értelme s a legtöbb működést is volt képes az elmúlt év fo''ytán kifejteni. Értei me volna még egy múvésseti s egy magyarosító ssakosstálynak; amaz a művészetpártolás, emez Muraköz magyarosítása érdekében. Minden egyéb teendőt elvégeshet a válass mány. Tagjainak száma még .a fölösleges szakosztályok megszűntével is vsgy 30 lenne; s ennyi egyén — ha busgó, — sokat tehet sokat vége/het. — Már ast nem tudjuk, hogy as ajonsan megválasztott tápok mikéat fognak as egyesüle- érdekében busogni: do hogy nem kis fiiadat vár reájok, as bizonyos. Mi legjobb reménynyel vagyunk működésük iránt ; figyelemmel fogjuk ast kisérni s időről időre szólni fogunk róla. A válasz.many föladatát azért tartjuk nehéznek és fontosnak különösen mert, mert ha Tnboly Vik''.or ur és társai egyben, másban nagyon jóssn alapon nyugvó indítványának pontjai (mint reformtörekvés) keresztül nem lesz vire, többmint valószínű az egyesületre nagyo-nis káros hatásúvá válható szakadás. Igaz, hogy Nagy-Kanizsa nagyon is népszerűtlen posi .ó egy salamegyei köxmüveiődéai egysüket székhelyéül, de ha aunak szervezése e élyes kesekbe kerül, — keresztülvitele mégis bi''ooyos. jói tesxi tehát az uj választmány, ha a reformjavaslat készítésével oly egyéneket- biz meg, akik az egyesület eddig, működését cséitéve»s<ettnek tartják ugyao, de másfélül azon vannak s azért küzdene , hogy asi valóban életképes és tetterős egyesületté szervezzek. Az eddigi szervezethez ragaszkodók pedig lássák be, bogy a beg''dülés, uótázá», kassinózás magasabb értelemben nem irodalom- 6» mű vészetpártolás hanem oly formában, mint as irodalom egyesületué életben volt : csak s s ó r a-kosásnégy o. é forintért azirodalom- és müvésset pártolás kontójára. Egyébiránt ha egy olvaaó termet, mely egyúttal könyvtári helyiség is lehet majd tart as egyesület : nekik sem lehet ellenvetésük. Es a helyiség semmi eietre s«m fog azután többe, mint 150 — 160 frtba kerülni, s ide eljárhatnak lapokat olvasni ások, kik enélkül a t gságról is képesek volnának lemondani. As ilyenek száma úgysem több ugy 20— 30-nál ennyien egy teremben szépen megférhetnének. A többi ugy is csak magasabb czéljáé''t tagja az egyesületnek s ennél fogva helyiség iránti igényeik nincsenek. Persze, hogy mindez miként l.ssmajd a reformjavasit''tal együtt keresjtül vihető, as a jövő titka ; sok reményt nem füzünk hozzá, mert a legutóbbi közgyűlés arról gyósött meg bennünket, hogy olt éppen as ase''em vol* leggyérebben képviselve, mely as egyesület magasabb mis siójával teljeaen tisztában van. Es ped''g sajnos körülmény és nem sok reményt nyújt a reform-törekvések jövőjéhez. A közönség köréből.) E lsp 16-ik számában adott válaszom a légradi önk. tűzoltó egylet parancsnokságának Kuzmics Ferencs alpa rancsnok ur csimére, Kuzmics arat arra ösztóuöztfl, bogy a aZila" 17. számában következőleg nyilatkozzék : „Midóoaz embar igazat mond, ne viseljen álarezot s ne szégyelje egész nevét kiírni. Egész nevem pedig még mindig annyi befo?yáasal bir, misterint ily sdandó alkalommal nem kell kópé nyeget keresnem, a mint ast kellett keresnie — d. urnsk, bogy egy vendégsse-re ő társaságba becsúszhasson csak azért, hogy as ott élvssatt vendégszeretetet, _ ismét mondom — nevetség tárgyává tenni igyekessék. Vájjon as én kösleményem .szellemes'' volt-e vagy sem, est sem bízom — d. ur normalista stylaráosk elbírálására, s amas okból, mert sem kedvem.) sem időm nincs a válaszra a felhozott egyebekre is reflektálni, sxeméljem ellenében telhosottakra válass-jlva, — d, úrral bevégestem a polémiát." • L''grád 1886 évi április 21-éo. Kuzmics Ferencz öok. tűzoltó alparancscok Erre válaszolni érdemesnek nem tartom, de megjegysem, hogy én a górom báskodásban valóban csak norma, iista vagyok, míg ellenbsn Kuzmic* ur ebben nagyon is képset'', t-nnél fogva, ha lenne u k''dve (?) és ideje (?) K urnák velem tovább polemizálni, méltóságom alulinak tartanám „vele* a polémiát folytatni. — d. Szintláz, Vasárn>p, 25-én ad«tott .As árendás zsidó- telt báz elö''.t. Ekkor láttuk először Pintérr, kinek alakja csinos, testhor-dása egy kiré azonban nehézkes, mi talán a meg nem szokott hely»étnek tulajdonítható. Hangjában * mélyet nem bírja, alig hallható. Igen jól játszott Fehérvári és Qerőfyaé. Hétfőn, 26-án .Peleskeí nótárius került ssinre telt hással. Est felesleges bírálgatni, biss a darab maga elég arra. hogy hangulatot csiuáljon az ünnepi publikumnál. Kedden, 27-én Qerőfyoé jutalom játékául a „Bécsi divatátü* láoyu-t hozták a közönség elé. Qarőfysé iránti tiaz telet tömött hásat biztosított, ezen leiül egy csinos csokorral lón megajándékozva. A darab s.-.mmi hatást nem szült, csak néha egj-"g y komikus helyzet csalt kaCZajt a hJlgatók ajkára, daczára annak, hogy a közreműködők igyekeztek szerepeikkel hatni; de a hely szűke s a szeméiy et csekély volta miatt as egyes kép<k ne''ii nyújtották a várt élvesetet. KiiühŐ kedv vei játszott Geró-fyné, Audorfi. Zöldi. Emiitek a htiást Sseles, Pintér, L czkó Aranka, Fehérvári, Vinczéné s/b. stb. Szerdán, 28-án Andorfi jutslmául „Fipss a h<res nőszabó" és „Fehér O.be-¡0" kerültek ssinre, kevés kösön»óg elótt, melynóí a jumlmasandó sokkal többet érdemelt volna. Mindkét darab kerek előadással lón eljátszva de nyomo t kedély hangulat, melyet a cekéiy szám--bni megjelenés okozott, állandóan jellege marad''. Csütörtök- és pénteken ssü-net. Amint halljuk legközelebbi napokban Pálmai Ilka j<>Q váro unkba vendég sxerepre* i re fc. Lapunk xártakor vesszük azon lesújtó hírt, hogy P a u I e r T i vad a r, hazánk igazságügy minisetere meghalt. A közbecs ülésben állott jeles miniszter életéről jövő számunkbau fogunk érdemlegesen megemlékesni. Sirisaka Andor lapunkjíles dolgozótársa pécsi tanító .A bab marói" címen egy vallásos szellemben irt ói nép es irányú müvet sséndékozik a nyilvánosság elé bocsátani. 1 pé''pány ára; 3J kr. — ó példányé 1 frt 20 kr, 10 példányé 2 frt 40 kr. As előfizetési pénzek szerzőhöz (Pécs, Ágoston-tér 1. ss.) máj. 20 di^ küldendők. A sokolda ú tanulmányoyal és nagy gonddal irt munkát a lehető leg melegebben ajánljuk .kiválóan a lelkéss, és tsnitó urak figyelmébe. — VeMxett eb, vagy nem veszett eb. A récsei erdő szélén, hol ez a kanizsai erdőt érinti, a m. ápriiis hó 28-ái egy ssemlye sárga kóbor eb az rra menő Simon F«renczoó n»gy-kanizsai napssámosnét és Krucaai L»jo« helyesli lakos 14 éves fiát megmart . As említett nő sebesülése, miután sok ssokny» volrrajta jelentéktelen de e fia karján és térdén veszélyes marasi sebeket Kapott ugy, hogy orvosrendőri utasítás folj-tán azonnal a kórházba szállíttatott, M a leggondosabb ápolás alá vet ék- — A városban nagy volt as ijedelem, a l»koí" ság attól tartott, hogy a vessélye» 4 városba ssalad, hol beláthatlan wer-n-cséilenaéget idéshet elő, azonban Socsbu Berdin tégla gyáránál a munkások bekerítették és agyonverték. - A rendőrkapitányság még ugyansz u»p delui». kiküldte a városi állatorvost annsk coo-statálásárs. hogy as eb vesset'' ol>8 vagy vem. — As orvosi vizsgált ot >ei-jesitő álla orvos a kutyát felboncsolt, de s veszettség jeleit fennforogni lá ja, hanem azon vélem<oj b D van, hofjr ) £ rovat alatt közlöttekár. nem vállal íe''.alfitságet a szerk. •) Tudtam, hogy elmegy a kedve. A s»»<5 huszonötödik évfolyam Z A L A j KÖZLÖNY 1886. MÁJUS 1 én elen eb valószínűleg gazdijától elba-lMaiott • min1 gazdátlan, kiéhezel», tll-dózótt, zaklatott eb ingerültségében, ha-rnpAíi vágya- és hijlamából követte el , ro«róíoka\ — Mmdumelle''t rendőriül)* a legszigorúbb óvintézkedéseit megtet''e.^ — — Megvadul ló Csütörtösön, ap-„li, bó 28-áa déh''ű t a uradalmi fö-pérookiég tejet hordó kocsijából daczára »a »k, b->gy a hámköiél le volt vet- egyik lo egy arr* baladó* bútorral jn-^rako''.t szekórtól meg.jedve és a hámi.: lelj-«" elszakítva, kiszabadult és (ai»e Taglalásban robtot a főtéren át, hol a* ut kózepér« beszélgető Verbovetz (Jvarkaa Jó<«el napszámost teleségével egjut. friuaritotla éa a ma„y ar-ulCzán lov.bb rob»nt míg végre a Lporiorony fcozelébea .cvó hidrói az arukba zuhant, ugv bogy onnét ugy huz''.ák ki. — Ver-bjvelz fel<sége a megijedés^n kivül rgvébb bjt nem azeuv«d-;i'', de Vtsrbo-reta tejé" u''.yoa»u megsérült és orvoa ^j-ógykezdés aiá véle.eit. Az urodalmi ^''¿berooka^g azonnal felajánlotta gyógy ;eiéaé:. — A sérülés mint eddig cjU»:»tAÍv. v»u, uem életveszélyes. — Vakmerő rabián- JÉ^y evtí-icd''ót» »< hogy Zíbeczke kozsegbea. ami)- a nők ¿¡tai gyakorolt házi szó ve« oemea xneaeraégéo kivül, ó''enyész ¡e»efó «a bire«, rgy nevezetesebb esemény lorieo . Az iga. hogy ezen egy eet felér ma» tizzsi, njeiy m»ga nemében para:-iauu ali. — Ugynuia m.bó 7-én eate ör. V»rg» F«r íocz nejéve! beszélgetve trtitö:-tek »« ide , utóbb letnküiitek a e''.aiud''ak Tit « r ajbn Vargának .tu gja RÍ az ir.t ó é>Őt: szokó.t teküdui az »j''óu kopogott, b.rul adu Vargának, bogy az ''egyik ló f-.je » jászol alá szorult siess-n ki bá-, me:t m-gíu a ló. Mielőtt Varg* f-lkel«, egy id''-geu lepett b* * durv* ka-n>mkudaauk kozöt'' gyors felkelésre szó-Ijta. — Alig kelt kí Varga agyából, az ijegeu m-gragadá a iámé: eh káromlásuk Kosótt 6ü<) tnot követelt tőle. Ez falait belépe t a má ik rabló ia, m>g a harma-dia küua maradi 8 cö .k ugy »--abált be, p«reCiOKl osztogatva a másik kettőnek, A rablók megkötözték Vargá, nejét, h a: olgagyer^ke1, Vargának laktáraát a ennek nejé». A három utóbbit kivezették a kuuybaba a rájuk zárták z ujot Azi án elővették Vargát, ü óuék, v«rióx, foly-on ü(X) írtnak eló»dasai követel Egyikük töltött fegyvert tartott Vargának, hogy a segélykialláatól viaazatartaa. A f-gy-vert el ia sü''.otie, de azreeocaére nem talált, a seretek egy a falon lügg> szent képben akadtak meg. A kivül mradott rabló e lövésre megharagudott éi károm- , kodva utssitá rendre a lövőt, miért lőtt, Imikor ó ezt határozottan m-gtiltotía. Ia-; mét faggatni, fujtogatni kezdték Vargát a ■ mikor látták, hogy ez nem vezet eredményre, kivitték őt is a konyhába, a ne-jét behurcolták a szobába. Mikor minden verés dacára sem kaphatták meg » 600 frtot, ismét visszavitték a asszonyt is a konyhába s újra kezdték a lorturáka'' Vargán. Később ismét kivittéc a konyhába, lámpát gyújtottak, felkutattak minden ziget-zugot s mintegy 90frt készpénzt, néhány se\|ye.nkendót magukhoz véve, eltávoztak.- — A azolga gyereket ia h rablók küldték a szoba ajtójához — me.yei zárva hittek. — bogy a jómódú gazdat, kinél Bok pénzt gyanítottak, kihalják. — Varga a rablóknak egyiké-beu egy — a farkasliki majorban szolgáló — juhász: ismert fol, kit a csendőrség le is tartoztatott e az alsó-lendvai Királyi járásbíróságnak átadatott, — Var-sáoé könnyű, ellenben Varga s''ú''yos tes«-sértét szenvedeti. — .Vévmagya-osítás. Biba Bálint nagy aaniesai illetőségű ugyauittani lakos vezetéknevének ,Erü<5si-''''rú, kiskorú Katz (Jakab) Gyula keszthelyi illető aégű lakós vezetéknevéüak .Kovács^''-ra Göncz Ferenc« rádi illetőségű kursaneczi Ukós vezetéknevének ,Gónczia-re kért átvál óztatásál a m. kir. belügyminisztérium megenged e , — Rablóbanda. Tapolczáu m. hó 15. és 16 an Takács Jenő kir. közjegyző pincéjé: ismeretlen tetes«k, föltörtek, s 3000 frt ér ékü tárgyakat elvittek. Ott hagytak 9gy Mechlorics Ferencz, hatvani-utca 15. sz. béléü kalapot, egy csont-nyelü H. j. betQs kést. A te tesek másnap K''S-Apátiban törlek föl egy pincét és esle mar Káptaian-Tólhiban szini előadást tartottak, bol a báró fia csizmáit köicjón kérve, megugrottak. E bó 16-án esie a halastóknál Badacsonyban revolvert tartva m guknál ételt követeltek Később távoz ak. hátra hagyva 1 látcsövet, szipkát és boto. Még az éjjel Abrahám-hegyen Kohn Simon pincéjét törték föl. honnét rúh nemüeket loptak, el. Ionét Kendekre mentők, hol a biró pincéjét törték fó1, hátrahagyva egy ku-lya-korbácsot. Bogláron egyik elfogatott de Szt.-AnUlfan ismét megszökött. Ta lál''.atott ná a Nagy Géz» névre szóió és Pápán kiállított igazolási jgy. A tapolcai 8zolgabiróiág a tetteseket nyomozza. — A helybeli gőzfürdő maj. I éiől fogva naponkint nyiiva leend fürdó-közonség szamára. Et minden esetre örveude-es bír különösen ránk, nagykanizsaiakra nézve, kiknek czélszerü fürdői helyiség alig-a ig akad. Akik a gőifördői bérlő, Bichlen úr, áldozatkés« ségét a berendezést és tisztaságot illetőleg ismerik, — azok bizonnyal iparkodni togoak a díszes helyiséget mentül gyakrabban meglátogatni egészségük, élete-erejük előmozdítása, gyarapítása csél-jából is. —Jí Magyar irodalom-és n»ti-vészet pártoló egyesület évi reud-s közgyűlése ápril. 25-én, husvét-napjáa tartatott meg. Et álkalommal «jtetett meg az új válaeztás is kőve kező ered-/ménynyel: Elnök: Dr. Fárnek László, alelnöic: Dr. Schreyer L»jos, tilkár: Dr. Bedő Béla, I. jegyző: Dr Scbwan Adolf, II. jegyző: Halvax Gyala, pénztárnok: Schlesinger Gyuis, könyvtár-nők: Eoseufeld Lajos, háznagy : Pick Sal amon, szakosztályi elnökök: irodalmi: Bálorfy Lajos, zenéazeti: Venczel Rezső, dalárdái: Bischitzky Miksa, színház és müködvnlői: HoÖ''mann M. mulatságot rende/Ő: Tuboly Victor, jótékony- Derbica Dezső, Választmányi tagok: 1. Babochay György, 1. Bogyay Ödön, 3 Cseresnyéí Sándor, 4. Ebenspanger Leo, 5. Erdődy Lajos, 6. Győrffy János, 7. GrÜnbut Henrik 8. Kirscb er Miksa, (A.-Dimboru) 9. Kramer Lajos, 10. Kö-vesdi Jenfl^ 11. Kovács Ferencz, 12. Knausa Boldizsár, 13. Mandák Gyula, S. 14. Miibofer Ödön, 15. D. Neumaun Ede, 16. Oszeszly Antal 17. Rapoch Gyala, 18. Remete Géza, 19. Rózsavölgyi Antal. 20. ifj. Singer Soma, 21. Sallér Lajos, 22. Somogyi Henrik, 23. Schiffer Kálmán, 24. Dr. Sznkits Nán lor, 25. W^iszmayer Iaidor, — Ilymeti. Wajdits Alajos jegyet váitott a bajoa Mag>-r!e Ilonka úrhölgy-gyei ».z vből szereucsét kívánunk. Még mindig vannak kétkedők, a kik daczára a legmeggyőzőbb bizonyítványoknak nem birják magokat elhatározni arra, hogy a sokkal drágább szerek helyett, mint p. o. rhabar-bara keserüviz, sulzbergi £ egyéb gyomorcseppek, kísérletet tegyenek a Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsaival; pedig meg vagyunk győződve, hogy azoknak biztos, kellemes, s ártalmatlan hatása, még a legérzékenyebb termész-tút is kielégítené. A gyógyszertárakban valódi Brandt R. gyógyszerész-féle svájezi labdacsokat kell mindig kérni s ügyelni kell a dobozokokon levő czég—j jegyre: mely egy fehér kereszt vö-. rős mezőben s Brand E. névaláírása. — Kániíx Lajos lapunk jeles munkatársának „Árva Ferkó" czimü népszínműve, mely a budapesti népszínházi bíráló bizottság ált»! dicsérettel tün-. tettetett ki — e hó 2-án adatik elő. — Ez előadásra fe''hívjuk a t. szinmú pártoló közönség figyelmét. • — Figyelmeztetjük igen tisztelt olvasóinkat a mai számban meg-• jelent Kóolajfinomitó-gyár részvénytársaság óvásra. Vezérelánisi tó ; Steinacker & Co., Fiume. — Az Aokep élet és járadék biztosit ó társaság április hó tarti meg ?7-ik ren- des évi közgyűlését gróf Zichy Ödön elnöklete alatt. Az 1881-ki Ualetjelenté« igen kedvezS-eredmónyeket a a biztosititi áilomány fuly-tonoa emelkedését konatatálja. A benyújtott ajánl«tok őrsege 19.173.675 frt 76 kr tökére ment. melyből 16 414,224 frt 36 kr tóke le-bonyolittatott. A biatositási állomány 1885. decz. 31-én 146.605,064 frt 45 kr t8ke volt, a mi at előbbi évrel szemben 7.340.246 frt 24 kr t>sEt« szaporodást jelent. A díjbevételek 3 572,033 frt 69 krra mentek A kamat bevétnl Pedig 468.034 frt 40 krról 561 166 frt 34 krra Emelkedett A taléléai csoportok yeremény-[ nyel egybekötött életesiti bixtositáaok kamatbevétele 1 077.669 frt 62 kr volt. Halálozások iNTyllttér.) Köszönet-nyiivánitás Mindazon t. egyletek, ismerősősők és rokonoknak,- kik boldogalt őzv. Ebenspanger Bfanóné, született Fischer Róza úrnőnek elhunyta alkalmából részvétüket tanúsítani, és a temetkezési szertartáson való megjelenésük által a boldogultnak a végtiszteleiet megadni szíveskedtek, bálás köszönetét nyilvánítja a gyánzoló család Nagy-Kanizásn, 1886. évi április 28-án £ rovat alatt fellóaéget köalöttökért nem válla a szerk. '' élet és járadék biztoaitások és visszaváltott i kötvényekért 1.105.271 frt 72 kr fizett tett, ■ mely öaszexből vinbiztositás i.yáu 127.839 frt 31 kr visszatérittetett Lejá t túlélési csoport biztositások után 4 342,835 frt s 8 kr fizettetett ki. A nyert-ménynyel életesetre biztosítottak a tőke 37/,,c\|e osztalékban résaesültelr, s igy biztosított 1000 fit helyet 1872 frt fizettetett Az ingatlanok ssimlijából daczára a kedvező jövedelemnek lasoclag a mult évhez 25.000 frt leíratott, miáltal ezen saÁmla l 410.2T0 bt 61 krra saáil alább. Aa értékpapír számla i 2.533,979 frt''70 krt képviacl »z 1835 decz j 31-iki árfolyam szerint, az ingadozások fedezésére 350.000 frt külöo taitaléW «»olgál. A '' dijurulékot s biztositá»i alapok 11 726,884 ! frt 29 krról 12.917,745 f. t 40 krra vagyis I 1.190.858 frt 11 krral eroelk-d-ek. a lulélesi csoportok vagyona podig 17.844,470 frt 31 1 krt tesz. A nyereménnyel halálesetre bizto Isitotuk az évi dij 24\|0 kát kapják osztilék-'' képen. A nyereség -és ve»»teség aeimla317 361 • frt 28 kr egyenleget muUt A választmány , ajánlatára 12.361 frt 28 kr v) azámlára vitetik elö, éa az évi osz.alék reszvéuyenkint 275 frtulálíapitwtottmeg. A tartx.ékt5ke az alap-! saabálvszerü öaaseg helyett 49 524 f.t 17 krr«l emeltetett. miálUl 600,000 frt maximális összegre saapo Odott, a mi a kibocaájtjtt részvénytőke 500i0-áaak felel meg, külön nj tartalékba 47.976 frt 84 kr tételeit, vagyis összesen 97,500 frt A felügyeli bizotuág jelentésének meghallgatása ntáa a választmánynak a leimentvény megadatott és ajánlati! elfogad-t ttak. Élet biztosításokra vonatkozó feiri-láeositásokkal ugvazintén dijkőnyvecakekke 1 a Budapesti veférágvn5kscg Gizellatér 6 szám a. szolgál- A »Betfglarát« czimü ropirat-l>au számos hiziszer van ismertetve. melyek sok even keresztül meg-bizhatóknak bizonyultak s ez okból a legmelegebb ajánlatni méltók. Minden botegnek ismerni kellene e rüpiraíot Különösen pedig azokat, a kik k5szvé-nyben vagr csúzban, tűdősorvadásban, Ideoayengeségben, sápkórban stb. szen- vednek, axrn figyelmeztetiük, hogy az fgA-szerü húziszerek álta! nagyon gyakran még az úgyuevezett gyógyit-hatlan betegst>gek is megszűntek. A ki a ''Beteflbarátoti^olvasni kiváiya, •v. itjua eg>- levelezálappt Richter kiadó - intézetének Iipcséoo^ mire a röpirat megküldctik. A-iaagrendelőnek ez koltségélx; nem keriiL 4 ► 4 ► 4 Lspvezér és kiadó: SZÁLAI 8. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS Laptulajaono ; WAJDIT8 JÓZSEF Horgonyzási vonal A magyar kir. kormánynyai való egyesseg szerint* A legbizt,legjobb és legol. utvonala Fiúméból Triestbe • Assyria" fgőzós (1623 toana) Indulás Fiuméből máj. 15. á Egyenes személyszálitási menetjegyek, s egyenes málházás és tengeri teherszállító-levelek Budapest s Magyarország más fSbb állomásairól, Észak-Amerika főbb begyeire. Ezen társaaág az egyedflli, mely fel van jogosítva Ma-gyarorstág főbb állomásairól egyenes menetjegyeket árusítani el Északemeri-kába. Rakományok a földkőzi tenger közbeeső kikötői számára el> fogadtatnak. Bővebben az Adria Compagni ¿8 Hoffmann S és W. urak álcal Budapest és Fiúméban. Vezérügynök Magyarország részére Hendersotr Brothers ur CHorgonyzási vonal.) 2752 1—52 VÉD-JEYG Csaí íaloái ha minden dobozon a g)árjegy: a aa» és Moll sokaxoro-si .ott czég nyo- __mzta látható. Ezen poron tartós gyogyh^iá,» makac gyomor e. altestbajok, gyomorgörcs és elnylákásodás, gyomorégés, rög.öit dugulás, májbij vértolaüs, a-anyér és a legkü :önfo.leob női betegsegek ellea 3d év ót» folyton.».in nőveke 15 elismerésben résxesül Lgy eredet! dob >z ha ználati utasitissal 1 frt Hamisítványok törvényesen üldöztetnek PEZSGŐ Köszvény, csúz, mindennemű ha.«o-gsíáj és bénulás-, tej-, fül- és fogfájás sikéres gyógyításához bedörzső- __________ lesre; borogatásnak miud uuouiu serüi ».»ea ós »•-ue , gyui»uj.»oa es cile Bensóleg Vízzel keverve, binelen betegedós, háuyáa és kólika ellen. Egy Üveg ponto utasítással 80 kr. 2720 11-62\| Valódi, Moll védjegyével ós név aliirasav Francia borszesz es só. ! A Moll A. gyógyszerész császár klrkiyi udr. szállító. Bécs, Tuchlauoen Baktárak - Nagy-Kanlz t i Belus Jóssef gyógy ixerész. Rosenf«ld Ad Ke«selb»fer Józieí .Baros; Uorn^r S. Csáktornya: Göac« L. gyógy Kaposvárott: Kíeiner Samu Keszthely : Puly János Körmend : Rátz Jáuo«. Marczali : Isztl Ferd Zala-Egerszeg Raszter .Mese gyógyszerész. Egyedüli fő raktár Nagy-Kanizsán FESSRLIIüFEH JÓZSEF urnái Gyógy- szappanok Fanta Miknától gyógyszertár az egyszarvúhoz Prágában. Onosok által vizsgáltatja és ajánlva. A legjobb s legszebb harmonikák Faata-rélr lcklhjrol-ssappsn, »rcnörön''itf, borririxeiorr (Kosarea, Aear), vlsskeUr bórsxraBjík eUn. ára Ti kr. — Kanta-rélc 5íápolyl ssappaa Íhiranj-Ktappan). SjpkllU és parasltak !l«a. V, darab S4 kr., I darab »0 kr. - F&atm-réle ltfiazvlny én lobon bántalmak elleni naappan. próbált blstos és cjor* katasa. Ára 1 Trt. — Kátrány-naappan nik-, korpa-, láblsxadsá^ stb. oUea. "ó kr. — Kátriaf-iiljeeriji-ssappan, cjeacrbb, iöt és trjrratrkrk ssánára. ti kr. — Csrbsl-Hzsppan, fértoitrUaltü, Si kr. — Kén-sxappan rsap, urplö és börkáUr «Uta. Si kr. — Tojáamar-ssappan, fejkorpa fiira és arrxjatltó sxrr Si kr. — Epr-Hxappaa, aajaötrsxtö és apolo. ti kr. — Fflvésx-asappan, ax idrrrtadsxtrrr adltöra hat. ti kr. — Glrrerla-aiappaa, UfflaoBabb tollett«-sxappaa. ii kr. -Brntor-ftsappan. börra>ts«odis «lln. 40 kr. — Vaarlln-ssappan, krlltan ■ozsdó-rtxköx aapoakéatl kaxxaálatra. 40 kr. — Kénrw-kátria}''-■xappan. aakarm barbrUe^écrk cllea trea alkalmat. Ára Si kr. — Borai-Mappán, as arrxsxla tlutátalaasácal, nájfoltok, txrplók éi arruörsők rllrs. Ára Si kr. — Kámphor-tiXappsn. f»cy. frlrrprdrzrtt bór stb. rUra. Ára Si kr. — Vaphtol-Kzappan. mladraormti bürklüté<rk illri. Ára iu kr. — Knpbatók minden CJÚCJHicrUirbnu. Kannató: Práier Béla gyóiryszerMlian N.-KaaizsáB- ós egyéb zeneszerek csakis Joh. N. Trimmelnól BÉCS, VII. Kaiserstrasse 74. Flarmonikák s rgyéb zene-8 zí>rek árjegyzéke ingyen és bérmentve FICiYEiiUEZT ET E 8. Az általánosan ismert, jó hírnévnek örvend^ s több oldalnlag kitüntetett sös-borsaeax készítményem — kelendőségénél fogva — sok ntá..aásnak lév^n az utóbbi idóben kitéve, elhatároztam, hogy azokon czimjegyeimet módosítom » arra kék nyomatban saját háxam külsó alakját veszem föl bejegyeztetvén azt egy«a»ramind védjegyként a budapesti iparkamaránál SÓSBORSZESZ gyors enyhítést eatközöl : csozos szaggatás, fagyás, fog- és fejfájdaiaak, s.emgycrgeségek, bénuások stb. stb. tllen ; de különösen a bedörasö''.és-kenS-gynró-gyógymódnál, (,masságe) igen j6 batisu-aak bizonyult, Fogtisztitó szerül is igen ajánlható, a mennyiben a fogtak fényé: elösogiü a fo g h u s t erSsbiti és a s z áj tiszU.és szagUlan ízt nyer a szesz elpárolgáaa után valamint «játlatos e iter telmosíara is a hajidegek eróaltésére, a fe j ko r pa képződés megakadályozására és annak eltávolítására- Ára egy nagy övegel 80 kr., egy kisebb üveggel 40 kr. Használati utajtiás magyar vagy német nyelven, bizományosaim névsorával ellátva. miden üveghez ingyen mellékeltetik. Védjegy 3:9. és 320. szám. RAKTÁRIK NAGY KANZ8ÁN • R"zenfeld A Schwanz é Tauber, Strem i* Klein, i''es» e;vofer, Be!us József, Máudák Gy. S. Prexlmayer 6-Deutsch, Marti n éu Hoher, Práper A SálnJIn, Budadesten, IV. kerület, Uuzeam köret 23! sám. Kapható Csáktornyán: Tódor József, Ptrabia testvérek, Graucr testvérek, Fínk J. G, Emincr J. 2767 3-3 0VÁS!! Ásványvíz szédelgés ellen, Tudomásom sserint helyben és a környékben nj'' steier kutak savanyu vitel, melyek majdnem ásvány tartalom nélküliek, petáncsi sava-nyuvia helyett árusittatnak ; figyelmestetem a t. cs, kösőnsóget miszerint a petáncai savanyuvís bedugaszolt palacakokban azáltal ismerheti fal, hogy a dugasznak a palacsk tartalma felé forditottflapos részén .PETiNZ« czim van beégetve. j A petánczi Széchenyi forrta leggazdagabb szénsavas, natroii ós lithioir tartalmú ásványvíz Európában. ^ Hétszer annyi ásványtartalmu mint Giesshübl (nézd a haaoniati ublázatot.) Kitüntetve Trieszt 1882. Bécs 1884. ós Bpest. 1885. A forrás t-rménye egy év tartama allatt 5-ször vegyészileg vizsgáltatoU és négy iri tartóság mellett adatik. Hasonlati táblázat az öszUrtalomról ; Petánczi forrás Badányi . GHeíchenberg . Selterí . . . 97.b54 84-524 79.758 54,725 Mohai . . GHesshühel i Deutsch-Kreutzi 48.094 43.793 34.427 Tulajdonoa Vogler József nagy földbirtokos 8zécsi-szent-László (Zala megye.) Kapható Nagy-Kanizsán: Fesselbofer Józaef, Bsrdin Márton ée Czel-czer János urak kereskedésében. 2971 1—2 HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM alai közlöny 1886. MÁJUS 1 én XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX TZ SCHLICK féle UASONTODE-es GÉPGYÁR A >4 / % xxxx nJ , -------- ruuu------------------------X £ részvény-tarsJEisíiff, Budapesten. ^ £ Központi iroda: Váczi kőrat 57 Gazdasági gépgyár: Külső váczi-ut 1696—1699. g k Ajánlj» * * kitűnő szab. Schlick-féle g ÍKETTŐS ÉS HÁRMAS EKÉIT« x HÁRMAS Arait: 58 írttól 1 ezdve. Sch lick-fé I e egyes és mélyítő (rajol) ekéit VMMTl VIDATS-KKÉIT, leszállított órnkoii, továbbá I A K A K M A N Y K É S Z I TÖ-G É P K l T, 4 " * gőz-és járgáiiycséplő-készflleteií - i___:..i.._______1.1. ^__i. .....ii.ii m IrgjutányowHbb áruk mellett. 77 Árjegyzékek kivánatra ingyen és bérmentve. Z''ib 1 o—b ^ xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 2751 5—6 Kőolajfinomitógyár-rész vény társaság. V<-térügy nökök : fcteinacker én tárna Fiumét na. Övás. Tudo.áaaakra jutott, bogy a gyáru.kból forgalomba került hordókkal Cy«krM -ás. * •»«»«" »okkal ceké.yebb »infteégü, p-t,,, l-a-ot isi"nVk aaT^inta m- párunkba elóállitott patrol umot ho«ik foj^lomM 3,eT.l)árái nemcsak a fogra..:« kö.Laéget káró.,,,, m-g. hanem gyártmányunk ,o h evén is mw4üitt Tégctt . fi0B.i kereskedelmi és 18». jolia. 18-án 1129/80 sx a. é. J886 márcziu* 12-én. 43819 »« a kelt jegyzőkönyve .tenat követkeaó védjegyeinket törvényesen bejegyeztettük Védjegy taerlkal késlaj uáaára. Védjegy Szására M »élíoyv* mindenki. a kt a fe; t«bbi védjegyeket törvéoyellene» módon. ha»xa«Ija, a VBrvény által meeaiabott büntetőinek teszi ki magit Midőn est köatádomásra hozni köMeaségtlnkuek ta-tjuk, kérjük a t köiö„ieKei, hogy a f ntebbiek»t saját érdekében aanál ia inkább figyelembe venni .«ireakedjék, mert a csekélyebb mináaérü petróleum nemcsak rosaaabbul ág. hanem könnyebb nyúlé konyha ¿1 fogra, már csak tűzbiztonság tekintetében, jóval megette áll v mi gyárunkban elóallit ,tt i a fennálló aaabáJjoknak aaigoroan megfelel« gyártmányoknak » M nden feljelentéit, * mely a fentemiitett vagy bármely maa, a mi gyártmányunk kai flzOtt, viusaéléa felfedeséaére éa így a vétketek megbüntetésére veaet, köszönettel v,. »xflnk ét aat kívánatra megfelelóleg jutalmazzuk. Eadap.it F«M! •886 április havában. Kóolajflnomitógyár ré«vénytáríi«aa * » * * * * K t til ntettetc-tt: A grácil 18S0 éri oraz. kláUltUMm alia mar Ml okleváUri-A trieszti 1882. irt kiállításon troas-érMUMl A bécsi 1883. i nemet gyog-a^eraaz. kiállítm A toróntal-ma^yai gsidti kiáUltaaon 1884-bon A budapesti 188«. éri orsx. EHlHtirMi a ssgj 4 4 4 4 4 n************************* TAROSA fürdőhely 8 X X X X X X X X X X X X X Magyarboa oestrák Stájer bstároo Vasmegyében fekszik szombathelyi és aspangi vasúti állomusoktól 4 óra alatt elérheti. Vise kitliDÍ vastartalmú, fördíje kivált női bet-gségeknél különös jó batáau, neveaeles^n a női nemi szervek b^DthlmaiDál, mindkét nem id-g bajainál, a Ugzéai éa eroéeziéei szervek idült hurul-jaioál, a húgyszervek bsjaiotl s''b. A vendégek ellátásáról az utolsó évekb«D uj épüle''ek ál laTlett goudoskodvs. — Póeta éa Uvir d»i állomáa a íürdfiben. Fürió orvos dr. Tboroa« L»jos — A flirdóid^Dy májúi 24- án kezdők''k. A fürdőfelügyelőség. 2779 3 -6. X « X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx oooooooooooooo hazánk eg^ik legszénwavdÚHabb SAVANYUVIZE kitünC molgüatot teáz főleg u eznéectéei saTaroknál • a gyomornak ax ¡degrejytaer béat »''.pul6 bajaiban. ÁltaJában a vlz mnxUxon kóroknál kiraU> ftryelm-t érdemel, melyekbe]) a i élet táznogatáaa ée az idegrendaxef mfik&déeéoek fólfokoaáaA kiriMtoa. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. kinrólasoN roraktár Edeskuty L. b. kir sxilliUiái Badapfst«. E q u I t » b I e éietbitoiló tärnanAg Nev Yorkban alapíttatott lSőtt-ben Biztositisi tőke Í885 decz. 31-« Sil 212-S27 Irl i larsisif \wm 16^.411.138 fn Ugyazistén kapható minden gyógyazert4rb''i. fáazerkere«k<Hle«ben ée veadéglCben. Az 1886-ik évi elszállítás IJ.800,000 N 8 g y- K »ii i * s á n kapható: Fe^dhoffer J Rosenfald Adolf Seh''warz & Tauber, Morton & Hobcr Prezlmayer <t Deutsch, Marton Adolf, Ma\ Máiyás, Slréuim <fc Klein és Zelinger Lajos uraknál. az 1886 évben kötött uj biztosítások összege 244.829,014 Jrt. Az egész nyeremény a bizto si ottak közt osztatik szét. Minden kötvény három é? múlva megtámadhatatlanná válik. Duoáotuli kerület vezérügynökség Berger és Hansermtinn 2771 1 uraknál Nagy-Kuüizaán. OOOOOOOOOOOOOO MESZET a legjobb minőségben teljes koesirakomá-nyokban, jutányos áron s/állitanak Ciliiben (Stayerhon), kik dus keszletet tartanak CZement-méSZ, port-landi-czement, vastartAny^Traversen,) atyriai vas. targonczak s több e szakmába vágó czikkbol is. Kívánatra árjegjséketkel azonnal szolgálnak. Leveleznek magyarul, németül, horvátul. Az építészeti idény megkezdtével, bátorkodom azon tiszteletteljes jelentést tenni, miszerint raktáromban a legkitűnőbb minőségű Epitészeti-mész, hydrauli-mész, romant-ozement 1* román-ezement, valódi perlmoosi portland-ezement, mező- és vakolat gipsz keszletet tartok eredeti gyári árak mellett; továbbá: a helyben újonnan szerkesztett prés rendszer szerint berendezett czement-áru-gyáramban, kitünó és valódi portland czemeutból lemeieket, természetes, vörös és fekete színben, különféle nagyságban, közönséges és mesterséges márványfan gyártok; mindennemű épület-diszitményeket szállítok, elvállalok cze-ment-épité«i munkálatokat u. m. venecziai terraxi. gránit,-mozaik-pa-iozat czement-talapzat, vizvezetö czement-csatorna, falak szárazzá tétek, vízvezetékek helyre állítását, szarvasmarha abrak sorom pók. abrak-lehütö-kádak és vízgyűjtők elkészítését. titeyer homokkövet, karszti és karrarai márványt, kelheimi, mettlahi, kerámit és karrarai-már-vány lapokat, elszigetelő kátrányos lemezeket, különösen előnyösnek falak száraz állapotbani megtartásán kőszén-kátrányt, asphalt kö/edél pép lapokat, tűzmentes tékákat, keresztágakat, Jalkapcsokat & legjobb minőségű vasból, úgyszintén gazdasági-gépeket és szerszámokat stb. a legolcsóbb árak mellet: szállítok; általában minden az építészeti és gépszakmába vágó megrendelések, a leggyorsabban és legiutányosabban teljesíttetnek. * hartory osrar 2/68 3—3 Tr ,_, > agy-Kanizsán Wajdits József könyvmfovtdájából Nagy-Kanizsán, RÖMER-B A»D (a steieri Castein.) A tOrdöldény megnylána í. évi májún l én. A déli-vaspályán (a gyorsvonattal Bécstől 8 áe fii Tri-essltól 6 óra,) igen erós akraihoterek 30—31°-ig D.ponkint 20,000, hekt. vízmennyiség, különös heté««al köszvény, osús idegesen védés esélhüdó, gyöngeség, nói betegségek, havi tisstulások. meg vénUlt e<u-dnk, rögsött huru». osont és izbeteHségeknél stb. Nagy vistár, issadó ssob&k, «legáns kiállított uj külflu mArvany- és kádfUrdók, kényelmes lakások, (május és szeptember hóban egy harmaddal oloeóbb.) a leg-látogaiottabo hsvasi ttrtomány, husszu árnyékdá« sétaterek, ujonjtn épült msgas ivóvisforrés vezeték. — Flirdóorvos dr. M«yrhofrr II. rnüorvos Béosból (Lakása ápril hó végé)< Héos, I. Krugerstranse 13 ) Kimeritó elóiratok, árjegyzékek ¡ingyoo és bérmeoiv- küldetnek a Fnrd<VigftiKntóáK Römt-rbad. Alsó Sieier. I-no májustól n Kyornvoaat i" köilekedlk. 2471 3-3 V4GY-K V\IZSA, I886.JVlájus 8 án, .ye Elöt i et * * * á r • 6 frt. -- ,-ft ff re 2 írt 60 kr l . 25 :ol evr«- uet() cii''-vrr 1 # Egyes szam 10 kr. hikdetkskk - üxsuü>0''í pftitsorhsn niavnisxi-r 6. > uiiuoeo to»aobi s<wvrc 5 kr NYfLTTERBEN üorouk • t lu krvrt vetetnek Jel /xiu< tan illi tek nundeu egyes hirdetésért 30 kr tiz- tendk HnszoM10(llk évfolyam. i _________ A lap szellemi részét illető k&zle-j mények & szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhiva''alboz bérmentve intézeudők : Nagy-Kanizsán W lazai cshii B«rmentetlen levelek nem ío-gadtatuak el Kéziratok vissza nem küldetnek\| / - A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbanku, .nagy-kanizsai önkénle tűzoltó-egy leta, a „zalamegyei általános tanító- , \| tistiÜet. a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesület\ a „nagy kanizsai tisztiönsegélyzö szövetkezet. a .soproni kereskedelmi s iparkamara* nagy kanizsai külválasztmány''-ának hivatalos lapja hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. _ . * «a a /% . • • Mlljeii életpályát válaszunk? I. Az életpálya választásnál anthro-polügia, ethicai. társadalmi és különíti paedagogiai mozzanatokat kell szem előtt tartani, s anthropologiai szempontból a gyermek egyéniségét elsó ;orban kell tekintetbe venni. A szülőknek azonban nemcsak a gyermekek <gyéniségét, hanem a különböző emberi hivatások sajátosságait is kellene ismerni, mert itt mutatkozik leginkább az előítélet karos befolyása. Sok szülő pl. azért járatja gyermekét a középiskolába, csak azért szánja a tudományos pávára, mivel gyönge, megfeledkezve arról, bogy az iskoláztatás ideje alatt éppen nincs alkalma a gyermeknek izmait elég mozgás által fejleszteni, s hogy az észbeii foglalkozás leginkább az idegrendszer megerőltetésével jár. A szülők ezen eljárása következtében már sok gyermek szállt idónek előtte sirba. Az oly gyermek, ki szüntelen verekedésre és rombolásra való hajlamot mntat, még nem alkalmas a katonai pályára ; a ki czivakodó (per-patvaros természetű) még nincsen hivatva az ügyvédkedésre s a ki állatkinzási hajlammal bir, a ki a Ihulla láttára vissza nem retten, az még nem termett orvosnak ! A ki mint katona akarja feladatát becsületesen megoldani, annak helyi érzékkel, stratégiai képességgel, bátorsággal, hazaszeretettel önfeláldozásra való elszántsággal és becs-vágygyal kell birnia. A ki mint ügyvéd vagy birő akarja hivatalát derekasan betölteni, annak éles itélő és következtető tehetséggel, kitűnő emlékező erővel, rendíthetetlen lélekjelenléttel s lelkiismerettel is mindenesetre kell birnia. Az orvosi tudomány megtanulására és az orvosi hivatás gyakor- lására éles érzékkel összehasonlító és következtető erő, emberismeret, bátorág, szilárd jellem, önfeláldozó készség, emberszeretet és még sok más lelki tulajdonság kívántatik. Az anthropologiai előítéletekhez sorolható azon nézet is, hogy a fiu atyja képességeit örökli és azért a fiúnak is ugyanazon életpályát kell választania, a molyen atyja működik és vailjuK be, hogy igen-igen gyakori ezen eset. Való az részben, hogy az öröklési törvény is nagy szerepet játszik az emberi társadalomban és a gyermekek képességeinek megítélésénél figyelembe is veendő ; mindamellett nem mindig áll az, hogy a gyermek épen az atyja képességeit örökli. Németország legnagyobb költőinek : Schiller és Göthenek fiai nem buták valami kiváló szellemi, de még költészeti és művészeti képességgel sem A lelki tényezők mellett az erkölcsiek sem hagyandók figyelmen kivül. Az emberi gyarlóságnál fogva igen sok ember az emberi társadi-lom központjának tartja magát; a szülők azonban óvakodjanak önmagukat és gyermekeiket ily központnak tekinteni. Minden ember csak egy szemét képezi a nagy emberi láncz-nak, csak egy kis részét képezi a nagy egésznek, melynek vagy hasznára, vagy kárára lebet. Hogy mily nyomort és szerencsétlenséget idézhet elö egyetlenegy lelkismeretlen és hanyag munkás mily borzasztó rombolást okozhat a legkisebb mulasztás, nem egy eset bizonyította. Az állás magassága, a boldogság nagysága, a hivatás fontossága, a működő befolyása legnagyobb részt az egyén tehetségeitől és erőitől függ, mondom legnagyobb részt, de nem általában, hogy miért? később lesz szerencsém megvilágítani. Mindenki hivatva van a tár sadalomnafc szolgálni, de csak tőle telhetőleg ; minden embernek vannak az emberi társadalommal szemben jogai és kötelességei, ezek azonban csak képességeinek, azok pedig a kő-kötelességeknek felelhetnek meg. Magát felsóbbsors álul kiválasztott különös lény-nek — talán bizony reformátornak - trrtani, legnevetségesebb, de nemkevesbé szomorú állapot: magá baa ős a maga erejében semmit sem bizni, mindenütt mást áll tani maga helyében. Mendelsohn fiatal korában nagy tudománya daczára mint könyvelő volt alkalmazva Bernhard selyemke-reskedónél. Egy alkalommal egyik ismerőse azt kérdezte tőle, vájjon összeegyeztethetőnek tartja a bölcs gondviseléssel azt, hogy neki mint nagy tudósnak Berubard selyemkv reskedőnél kell könyvelői minőségben szolgálniá, holott sokkal többet tud gazdájánál? Mire Meodelsoha ekép válaszolt: A gondviselés igen bölcsen intézkedett, mert, ha én volnék az üzlet gazdája éi Bernhard a szolgám, akkor rövid idő alatt mindketten töukre mennénk, mert én nem értek a selyemkereskedéshez főnököm pe dig nem ért a könyveléshez, mig ellenben a mostani viszonyok között mindketten jól érezzük magunkat. Az emberiségnél, a növényor-szágban úgy mint az állatorazágban-mindenütt találunk tökéletes és ke-vesbé tökéletes lényetet; miudamel-lett mindegyiknek meg van a maga fontos szerepe a természet nagy háztartásában. Az emberiségnél, vagyis azt az alkotó egyes népeknél is van különb ség a képességek dolgában, valamint a''lelki erőkre és a műveltségi /okra nézve. A népeknek és egyeseknek azonban kötelessé e, műveltségi fo kához képest az egésznek szolgálatára lenni. írott malaszt. — Ajánlva Robot István urnák. — A budapesti országos kiállitás nagyon kedvező alkalom volt arra, hogy az egy czélért küzdők, az egy pályán működők ott tömegesen ta-lalkozzanak, gyülekezzenek s közös ügyeiket megbeszéljék s a közobajhoz képest egyben-másban reformáljanak, javítsanak. így lett az orvosi, az ügyvédi, a szerkesztői, s a gazda -congressus. A különböző egyesületek, társulatok, testűletek majdnem kivétel nélkül gyűléseztek. Istenem! mennyi szép oratio. mennyi lelkes terv, törekvés, reform-eszme, indítvány, határozat született meg azokon a nagy ünnepiességgel s a pályafontosság erős tudatával megtartott congressusokon! Mennyi tiszta papir és tinta fogyott, hány toll elromlott akkor! A lapok hasá bokát írtak azok roppant fontosságáról, és számokon át meditáltak egy-egy fontosabb indítvány vagy határozat felett. És mi lós ? A kiállítás kapui bezárultak; a szép oratiok elhangzottak ; a tér puszta, hangtalan lett; a nemes hévvel, a sok lelkesültség el hozott határozatok megmaradtak írott malasztul- Ez már mi nálunk így szokás í Ha visszagondolunk p. o. hogy Rarboz István a „Somogy" nagytevékenységO, jeles szerkesztője mily lelke« hangon verbuválta a vidéki lapszerkesztőket, hogy a szerkesztői congressus eszméjét megvalósíthassa ; ha visszaemlékezünk, hogy mint buzgott, mennyit tett a lapszerkesztői viszonvok rendezése ér-. • dekében; s most meg minden törekvést, minden buzgalmat nyomtalanul elenyészni, a szép határozatokat írott malasztul valahol a poros polezon pihenni tudjuk : szomorúan feli kell T sóhajtanunk, hogy mind psakv szalmaláng volt. A congressuson lftt egy végrehajtó-bizottság ís választva; ez azóta 8emmitsem tett. Vájjon miért? Talán tartott az eredménytelenségtől ? Az csak nem riasztotta vissza, hngy a congressuson kevés számban voltak képviselve a szerkesztőségek ? HUz a congressus előtt és után majdnem kivétel nélkül helyeslő vélcménynyel járultak az ott meg nem jelenhetett szerkesztők is a congressus határozataihoz. Ha jól emlékezünk, csak egy szegedi vagy aradi napilap nyilatkozott ellenséges hangulattal; de ennek föltevéseit és kétségeit ,Zala" laptársunk egy erős hittel, erős meggyőződés hangján irt czikkben téveseknek állítván, ellenében a végre hajtó-bizottság működéséhez szép reményeket fűzötts erősen hangoztatta, hogy a congressus intentioi érvényre jutnak, a határozatok nem fognak írott malaszt gyanánt maradni. Mi akkor örültünk, hogy laptársunk oly lelkesülten vette a dolgot, mert tudtuk, hogy onnan közvetlenül "8 befolyással lesznek a cong-ressusi határozatok keresztülvitelére ; miután a szerkesztóség,mindkét tagja a végrehajtó-bizottságnak is tagja. Még néhányszor innen is, onnan is hallattszott egy-egy reminis-centialis hang; azután elcsendesült minden. Lehet, hogy történt valami, de az tudtunkon kivül eset meg. Elhallgatott a sajtó; a kivívott pünkösdi babérok után Roboz István elnök ur visszavonult Kaposvárra (Capreára) s tovább műveli a közös erővel, akkor jól megforgatott talajnak reá eső részét. Neki ott jó a talaja; kedvező időjárása van a plántáláahoz ; a termés ellen se pa-naszkod hátik. És a végrehajtó-bizottság?! Várja (Garibaldi) Roboz ur ébredését, hogy majd az int e akkor TÁ EM22 A Nem a magyar földön terem a borostyán." [Virág Benedek.] Valót cengedestél aranyajka dalnok ! Mmdentmegteremnek e győnyrühalmok, Gyümölssöt, virágot ; D-i nincsenek bimbók a hála szent fáján : .Nem a magyar földön terem a borostyán.* ! N-tc zöldéi sirbalmán a szabadság* hó^nek, Rózsapiros vérén szerzett emlékének Repkény koszorujs. Njugssik, n''rja felett egy dóit keressl állván . . . .Nem a magyar földön terem a borostyán !" Ott hever egy bűvös lantnak töredéke, Attól tanul egykor dicső hazám népe Édes honszerelmet I > Nevesincs,— eltűnt a feledésnek szár- Dyán... »Nem a magyar földöa terem a borostyán .u Ez-knek sírjára temessétek síivem ! . . Bu» szivem magjából felviruland szépen A báls virágai Ne keljen ily panasz unokáink sjkán : üNem s magyar földön terem a borostyán \u BálintJjy Bálint. Árva Ferkó ós a Berkiek Naczája. Eredeti énekes ntpsxinmü. Irta: Káaiti Lsjoi. (Pramisr a helybeli színházban.) Kán its Lajos népssiomÜrét vasárnap, í. hó 2. -án adta először Qerőfy szín-társulata. A közönség elismerésre méltó érdeklődést tanúsítót; az uj darab iránt s a termet meglehetősen betölté. Nyolcs órakor kezdetét vette as előadás s 10 óra ntán ért véget. — A darab meséje röviden es : Berki András, telkes gasda és bíró meg a felesége Ágnes, egy árva fiat nevelnek fel, ki belesteret a gazda leányába. Nacxábs. A* árva fiu szerelme nem maradt viszonzatlan, habar a leány szülői ellenzik e vonzalmat e Nacsát minden áron egy falubeli jómódú legényhez, L»czihoz akarják adni. N«caa azonban kijelenti, bogy ó vagy a Ferkóé less, v«gy beleugrik a Balatonba. A biró ki csókolózás köaben éri a szerelmeseket'' as árva fiút elQai a háztól ; de Nacsa azért álhatatosan megmaradt Ferkó melleit, meg a Ferkó is a Nacza mellett, pedig a biró megszerezte volna neki a C-e-cséné kezét, á ki egy jó''módu özvegy ass-szony. Debát a Csecséné nem kell a Fer-kónak. Lacsi, aki szintén bomlik a Nacsa u''án, most a falu alatt tanyázó csigáoyo-kat keresi fel, s ezeket rábeszéli, hogy a biró két pej lovát lopják e! : azok 20 írtért vállalkoznak is erre. Ö«''esővetkezik asutin Lacsi a korcsmárossal is, ki a Ferkó borába álomport kever, evvel őt beru-gat"% s felfogad vele, hogy két téglát nem tud elvinni. Ferkó elviszi a két téglát, de a temető árokban elalszik. Eközben két csigány, meg a Lacsi elfogják a lovakat. — Míg Jüdí, a korcsmáros, a tolvajláa szerencsés kimenetelét kémleli, suidig egy kobor szintársulati igazgató, Nyegle Gáspár, elszökteti a korcsmáros feleségét. R-ggol * biró as istálóban a lovaknak csak hűlt helyéi —, as ott alvó falu bolondját pedig megkötözve találja. Persze mindenki Ferkó tartja a tolvajnak. Most hosszas kihallgatások és tanácskozások lépnek folyamatba, aminek mégis ciak as a vége, hogy senki sem ''ud bizonyosat, pedig a falu asazonyai a torgóssi''át is megkérdik és es a Ferkóra vall. Végre előkerül a balatoci révész (?J s elmondja, hogy ő ma reggel két pej csikót átszállított a Balatonon, amiért qeki becsülettel meg is fizettek ; az elszöktetett korcsmárosné meg megírja, hogy a lólopásban as ő férjének is része volt. Itt aztán ki világlik a dolog, a biróék bocsánatot kérnek Ferkótól és neki adják a leányukat, kit aa a Balatonból akart megmente ni ; de mivel nem ugrott bele, tehát nem is húzhatta ki. Láttunk osen az igazán sziretrázó történeten ki vili még sok élvezetes éa tanulságos dolgot ; ma született kis gyere ket, kii az apja a hóna és köpönyege alatt boz keresztelőre, atkö^m azonban előbb beveri egy embernek a fejéi. Lczi (mert as ő koponyája lett betö-ve) elveszi, a botot, melylyel a tarkójára ütögettek és megtartja azt séta-pálosának. Igen tanulságos volt at, hogyan lehet a beteg ludat meg a gyengélkedő csirkét meggyógyítani ? miképen kell a kotlósra rá olvasni hogy a tojása meg ne zápuljon ? asután meg, hogy sok tojata legyen, legalább is annyi, mint ó- Budán a zsidó gyerek ? Hát még a .kanprücsők'' meg a koldus kutya I ? Igen jó alak volt a szegéoy bo- lond is, kinek as egész darabban semmi sserepe uincs, hanem versben elmondják róla, hogy megölte a tiszteletes urat mert ez az ő szép fiatal gömbSL ü feleségét el-szerette ''óle, meg as is, hogyan képes egy fiatal menyecske néhány saóra otthagyni három neveletlen gyermekét meg as urát mert es songora helyett telegraf-drótot akar neki vinni. Mi különben a darabot nem bíráljuk, mert ast a népszínház biráló bísot-sága dicséretre méltatta; csak A tartalmát és mulataágos részeit emeltük ki. A darab három ssakaaaból áll : A senki fis. A csigáuy tanya. A két almás peí csikó. Legjobban sikerült as első szakasz. As előadók közöl Prielle Cornelia (Nacza) Pin''ér Imre (Árva Ferkó) Zendi Mihály (Berki András) és Vinczéoé (Ágnea) követtek el minden elkövelhe-lót, hogy a darabot megmentsék. Kitűnő alakítása volt Szelesnek is a falu bolondjában, csak kár, hogy szerepe egyáltalán nem vágott be a darab keretébe. Az énekrész szépen sikerült, Prielle k. a. — ét Pintér urnák szép bangjok van. A csók dalt háromszor is zajosan megtapsolták é ismételtetlék. Csak a csigány kar voit haszadalmas és unalmas. Ez a fóbibája egyébként a többi jeleneteknek is. A kösönség a tapsban nem volt fnkar. A Szerzőt kétszer tapsolták ki és éljenezték meg. Kezdőinek mindenesetre elég szép as elért siker is s ha Kánilz barátunk folytatja, hát még sokrs viheti ....... Aphorismak. Epicureus azt mondja a fájdalomról: nincs miért rettegnem, mert ha tartós — nem gyilkoló, s ha súlyos, nem tarlós. Sokrates állítása szerint ama halandó jut e! a dicsőség templomába, aki éppen olyan, a minőnek mások által tartatni kiváo. Diogenas a kérdezőskőóők ama kérdésere ; melyik állat harap legvessé-lyesebben, ast feleié : a vadak közt a rágalmazó; a azelidek kost a hízelgő. Volt egy bölcs, aki azon kérdésre miért sárga as arany, — azt feleié, azért mert sokan leselkednek utána « Azt mondják a pénzt nehezebb keresni, mint megőrizni. Ddmosthenest kérdezvén valaki : mikép szerezte szónoki tehetségét, feleié ; több olajat fogyasztottam, mint bort. Egykor mérgesen szidván a görög bölcset, nejeXantippe — Sokrates kiment básból b nyugalmasan leült az ablak alá. Es a njugodtság is bántván a pörlő ass-ssonyt, az ablakból moslékkal végig önté az öreget. A bölcs hidegvérrel ennyit mondott : Tudtam, hogy a menydörgés után esni is fog. Alfons szokta mondani, akkor boldog és csendes a házasság, ha a férj süket, a nő pedig vak. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. HAJÓS 8-án. megcsinálják a tervbe. vett (olasz) hírlapírói egyesülést. Vajha mentül előbb ébredne fel s állna eló a lobogóval. Sok a bajunk; onnan várjuk az orvoslást. Jóakaró lélekkel tettüfc e felszólalást. A congressuson nem képviseltettük magunkat ; erős akadá lyaink voltak. De hogy azt és annak határozatait mily fontosaknak tartjuk, — kitűnik jelen sorainkból, miket a jó ügy érdekében irtunk, s ha Roboz ur és a végrehajtó bizottság többi t. tagjai ugy akarják — talán nem csupán irott malasztul. v ______________ Ifjuságunk s a katonai pálya. A középtanodák tűltömöítsége s (ha valamely — bármi csekély ja-vaclalmazásu — hivatalnoki állás megürül) a pályázók számának elrettentő nagysága nem egy izbeü szolgált jogos felszólalásokra alkalmul s s kormánynak, különösen pedig a közoktatásügyi miniszternek több rendbeli, a baj orvoslását célzó üdvös intézkedését eredményezte. S mert ma már minden pálya meg van nehezítve, mert tultómöttséget látunk mindenütt, csoda-e, hogy aggály tölti el ép ugy a szülőket, midőn gyermekeik pályaválasztására kerül a sor, mint az ifjút, ki vérmes remények közt lépve ki az iskolából, bizonytalan jövőnek néz elébe. A s/ülők, kik eddigelé — more pátrio — minden áron jogászt, orvost, tanárt vagy technikust akartak gyermekükből faragni, (akár volt rá annak hajlama, akár nem) már csak azért is, hogy „ur" legyen belőle, — lassankint az iparos és kereskedői pályával is kezdenek megbarátkozni s az ezen pálya iránt hosszú időn táplált idegenkedés, elfogultság — ámbár csak kezdetleges arányban — mindinkább helyesebb felfogásnak kezd tért engedni. Van azonban egy pálya, mely még mindezideig nem tudta megnyerni a magyar ifjúság rokonszenvét, jóllehet hazafiu kötelesség, nemzeti érdek parancsolják ennek felkarolását. S ez a katonai pálya. Ámbár általános a panasz, hogy ifjuságunk nem foglalja el a rendes hadseregben az ót - megillető helyet; ámbár szóban és Írásban, a törvényhozásban ép ugy, mint a mindennapi életben nagyon sürüen panaszkodunk a fölött, hngy a honfiak drága pénzén fentartott hadseregben hiányzik a magyar szellem : mégis mindinkább visszahúzzuk magunkat attól. — - Alig van ifjú, ki ne örülne, ha az áitálános védkötelezettség törvénye által reá rótt hadi szolgálat teljesítése után végkép megválhatik a katonai ruhától s akár a tiszti bojttól is. A katonai pályától való idegenkedést semmi sem bizonyítja jobban, mint azon körülmény, hogv még a honvédség kötelékéből is iparkodnak szabadulni a ta taiékos tisztek''. pedig a honvédség a mi vérünkből való vér, a mi testünkből való test. Az intéző körök belátták annak nemzeti nagy fontosságát, hogy a magyar ifjúság minél inkább raeg-nyeressék a katonai pályának * ennek tudatától vezéreltetve, ugy az állam, mint magánosok számos alapítványt teremtettek ifjaink számára, melyek segélyével mig egyrészt igen könnyű mód<u vethetik meg alap ját díszes és biztos jövendőjüknek, addig másrészt fontos nemzeti érdeket mozditanak eló* Ez alapítványi helyekre legközelebb adattak ki az 1886/7. tanévre szóló pályázati hirdetmények. Az 1882. évi XXV. t. c. értelmében magyar ifjak számára katonai nevelő- és képzóintézetekben rendszeresített 120 alapítványi hely közül az idén 13 ra s a Ludovik''a akadémiaban szintén kizárólag magyar ifjak számára 60, részint egész, részint féldijmentes kincstári és alapítványi helyre hirdettetik pályázat oly ifjak részére, kik a védköteles kort még el nem érték, de már a hirdetményekben feltüntetett életkort betöltötték s a megállapított képesítettséggel és ép kifejlett testalkattal bírnak, nem is szólva a közös katonai intézetekben megüresedett helyekről és történhető felvételekről. A részletes pályázati feltételek lapunk szük keretéhez képest nem közölhetők, de az érdeklődő szülők által könnyen megszerezhetők s vá-'' rosházunkon bármikor betekinthetők. Nem is a részletes feltételek ''ismertetése volt jeler\- felszólalásunk célja, csak a pályázati hirdetményekre kívántuk e szülők figyelmét : felhívni, azon reményben, hogy ezzel hasznos szolgálatot teszünk a szülőknek, az ifjaknak s közvetve a magasabb nemzeti érdeknek is. Váljunk el! A folyó május hó 4-én Kis Kanizsán megtartott értekezlet (rn^ly előbb mint népgyűlés volt bejelentve) minden nagyobb levegőrázkódtatáa nélkül folyt le. — Flórián tüzpátronus napja lévén est Kis-Kanizsán mint fél ünnepet szokták megünnepelni, és igy miotegy 4—5 szát ember gyűlt össze a nagyvendéglő udvarán, hol Dr. Kele Antal zala-eger szegi ügyvéd az értekezletet d. e. fél 10 órakor megnyitván, elnök alelnök és jegyzők választását ajánlotté, mire az előre elkészített terv szerint Szedlmayer László elnöknek, Plánder Károly alelnöknek, Pukman László és Anek Liszló pedig jegyzőknek kikiáltattak. Az értekezlet kitűzött tárgyát képezte : 1) Nagy- és Kis-Kanizsa város közt jelenleg feoiríriío^vi&zonyok megvitatása; neveze esen, -határosat hozatal az iránt, hogy Nagy>Kanizsa részéről tapasztalt sérelmek mely uton orvosoltassanak ? S vájjon fenntartassanak e a mostani egyesülési állapotok vagy sem ? 2) Dr. Kele Antal meghatalmazott ügyvédnek az slőző pontban emiitett ügyben tett intézkedésről előadói jelentése. Dr. Kele Antal a két város egyesüléséről szóló okmányok másolataiból hosz 8zh8hu fejtegetve akis-kanizsaiak Bérlmeít, falhoz ta többek kőzött a pénzügyi bizottság által az általános helypénz behozatala iránt a képviselőség elé terjesztett javaslatát, mely habár valósulást nem nyerhetett, de már mint ajánlat vagy javaslat is a kis-sanizsaiak elleni sérelemnek vétetett és meglehetős morajt idézett elő. — A fennforgó viszonyok fejtegetésének befejezése után végre Dr. Kele ügyvéd azon kérdést vetette fel a jelenlevők előtt vájjon Nagy-Kanizsával egyesülve maradni vagy elválni szándékozDak-e, több száz torokból felhangzott ai „elválunk" „elválunk 1" Azon kérdesre van-e clyan jelen, ki az egyesülve maradást óhajtaná, senki sem felelt, (persze mert ezek nem is voltak jelen.) Ekkor ajánlotta az .ülést vezető ügy véd egy 100 tagú bizottság ^megválasztását, mely hivatva leend a* ezentuli teendőkben a meghatalmazott ügyvédet mindenben támogatni és annyiszor a mennyiszer szükséges, vele értekezletre összegyűlni. A 100 tagu bizottságról ftlkészitett jegyzék felolvastatott ós helybenhagyatott. Ekkorra már elérkezett a dél és a metsző hideg széltől dideregve, befejezték az értekezletet. Mindenki fázott és didergett, tehát nem volt valami gyújtó, tüzes a gyűlés ; a jegyzőkönyv elkészítése és taláirása végett be kellett a hi deg elöl menekülni a kis-kanizsai olvasókör helyiségébe, — hol aztán folytak az aláírások. A csend és rend egy pillanatra sem zavartatott meg. '' vádoltak elleni ügyben végtárgyalas — '' 1348 Tóth Ferencz s társai lopás illetve orgazdaság vétsége miatt vádoltak elleni ügyben 2-od bir ith — 1349 Schlesiuger József lopás büntette és sikasztás vétségével vádolt elleni ügyben. 2-od bir ithird. Május 12-én 1118. Vandra Ferenc, sikkasztással vádolt elleni ügyben, végtárgy. — 1194 Szanati János súlyos testi sértései vádolt elleni ügyben. Végtárgy — 1253 Huszti István s társai lopás ilitve abbani rósz vádoltak elleni ügy. Végt. — 1303 Hittaller János s tárna »mászással vádoltak elleni ügyben. Vég. — 1327 Amrein Mihály s társai, lopás orgazdaság és jogtalan elsajátítással vádoltak elleni ügy. Végt. Május 13-áu 1157. Mihálka István, s társai lopás illetve orgazdasággal v''dol-tak elleni ügyben. Végtárgy. — 1147. Horváth Imre s társai orgazdasággal vádoltak elleni. Végtárgy. — 1366. Cséplő János s társai súlyos és könnyű testi sértéssel vádoltak elleDi ügyben 3-ad bir ith. — 1368 Kovács György hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt elleni ügyben. 2-od bir ithird. — 1386 Sárközy János. 8 társa orgazdaság miatt vádoltak elleni ügyben Végtárgyalás — 1410. Németh Penész Ferencz. s társai lopással vádoltak elleni ügyben. 2-od bir ith. Május 19-én — 1252 Borsos József. 6 társai gyilkossággal vádoltak elleni ügybeu. Végtárgy alás — 1413. Lakatos Ilka lopással vádolt elleai ügyben. Vóg-tárgy.— Májas 20-án 1261. Molnár Isván hatóság elleni erős akkal vádolt elleni ügyben. 2-od bir ithird. — 1285 Horváth István s társai kisokirat hamisítással vádoltak ellemi ügyben. Végtárgy. — 1307. Kardos Flóri s társai magánlak megsértése s súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 3-ad. bir ithird. — 1330 Szántói Vendel s társai halált okozott súlyos testi sértései vádoltak elleni ügybeu 3-ad bir ith. — 1389 Takács Jatka Pál lopással vádolt elleni ügyben. 3-ad bir ith. Zala-Eger«,zeg<»n 1886. április 30-án. i Muzsik Kálmán. irodaigazgató. A közönség köréből.) Tekintetes szerkesztő ur) Ha leintik hazard játék, akkor ez a tombola játék. Már bizony «ok fiatal em ber, kik minden este a Szarvas kávéházban késő éjjelig játszanak, nem a egjobb kedvvel távoznak onnan, csak azon csodálkozom, hogy a rendőrség éber figyel me kikerüli ezen kártyabarlangot, s a hol a kár;y»játék minden neme oly nagy mérvben űzetik. Térjünk a múltra ; tavaly a Szarvas tekepályájánál a pénzforgalom a fogadásoknál :öob száz forintot meghaladott. Felhivom többek felszólítása foly tán a rendőrséget, lenne oly szives néha néha bekacsintaui a Szarvas kávéházbs, hogy bizon yságot sr.eezhessen a kártyajáték, de különösen a tombola bankokról, Tisztelettel : L—tz. Biinügyi tárgyaiások jegyzéke zalaegerszegi kir. törvényszéktől. 1886. május 5 ón 772 Kámán Káról v 8 társai halált okozott suIyoB testi sértéssel vádoltak elleni ügyben végtár-gyalás. — 1029 Kovács József halait okozott sulyo« testi sértéssel vádolt elleni ügybenvégtár. — 1284. Loperta István s társai halált okozott súlyos testi sértés ael vádolt elleni ügyben, végtárgy. — Május 6 án. 101 . Misik János s társai magánokirat hamisítás és zugirá»attal vádoltak elleni ügyben végtár.— 1088 Csi mondor Lajos halált okozottsul yos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir ithird. — 1189 Markovics Sándor sulyo* testisértéssel vádolt elleni ügyben 3 ad bir. it. — 1190 Nagy János gyilkosság és lopással vádolt elleni ügy&rn 3-ad bir-it. — 1234 Farkas József lopással vádolt elleni ügyben végtár. — 1254 Ruzsics Rozália s társai közokirat hamisítással — Izonyu halál. Egy kapos-szek- csői idősebb hajadont 5 héttel ezelőtt juhászkutyájuk arcban megharapta. Nem gondolván arra, hogy a kutya veszett is lehet, & leány nem gyógyíttatta magát. Mult hó 20-án kitört rajta a veszettség s környezete által mogkötözötten egy üres szobába zárva, leírhatatlan kínok között meghalt. — A májusi időjárás Nagy-Kanizsán és vidékén is oly zordon, hogy minden ember téli felöltőben jár. Erős éjszski szél sivít s dideregtetí meg a be-burkolózolt&n haladókat Május 6-án viralóra valóságoc hó-»ivatar volt, mely azon napon még párszor ismétlődött kisebb mértékben. — Mindenki attól retteg, hegy a szél megáll s egy derült éjjelen minden elfagy. Az aggodalom igen alapos, mert a hévmirő a fagypont felett csak 3—5 fokot mutat. — "Isten óvja nagy csapástól mi Magyar hazánkat 1" — A himlő-járvány terjeszkedése ellenében Nagy-kanizsán mar megkezdődtek az ovó intézkedések. • A tanulók legnagyobb reizét beoltották. Legjobb volna, ha a felnőttek is mind beoltatnák magukat, mert ez lebiztosabb óvási mód a himlő ellen. — A főgymn. önképző kör f. é. máj. 9-ikén tartja diszgyülését. Tárgysorozat: 1. „Király-hymnus. Szotyor Nagy Károly. Eladja f. főgymn. zene-és énekkar. 2. Elnöki beszéd. Tartja Czá-páry László, a kör elnöke. 3. A jegyzőkönyv felolvasása. Búzás L. 7. o l., a kör I. főjegyzője. 4. Pénztári jelentés. ,) E rovat a>att közlötteké: t nem vá-lal felelőséget a srerk *)Sxiv«»kadjik ezec közérdekű sorokat b. lapjában kö«évenni. nuszrf V. 8. O. tM a kör pénztárnok. 5 A L-étkezett müvek bírálata. 6. Szavalatok is azok bírálata. 7. „Das Ver-gissmeinnicht."Suppé F Előadja a főgmn. zenekar. 8. „A tavaszhoz." Schumann. Előadja a főgymn. énekkar. 9. Versenyszavalatok. 10. A versenyszavalatok ós a pályázati müvek díjazása. 11. „Egyveleg magyar népdalokból." Előadja a főgym énekkar. 12. A jövő évi alelnökök megválasztása. 13. Alelnöki bezáró beszéd. Tartja Hordósy E. 8. o. t., a kör. alelnöke. 15. „Batthyány-induló." D »ppler. Előadja a főgymn. zenekar. Kezdete délelőtt 9 órakor. — A C»eugeri-utczában levO sertéstelep elien e lap l-gutóbbi számában jelent mg egy közlemény, a tek, városi tanácshoz intézett nyílt interpelláció alakjában. Mi is — itt a Teleky-utczában és vásártéren lakók, — ugyanazon helyzetben vagyunk; itt is van egy sertés—telep, mely ellen éppen oly gyakran volt fölszólalás, melyet már régen be kellett volna a jogérvényes végzés alapján szüntetni ; de — fájdolom ! — nem történt semmi. A már egy alkalommal — hallomás szerint — meg is bírságolt sértés telep-tulajdonos, azt az 50 == 100 írt bírságot könnyű szerrel lefizette s a markában nevethetett, mert annyit egy két ser:ésen benyer; azért ez czél-hoz nem vezet. Záros határidót kell kiszabni s ha azalatt a már meghozott vég zésnek elég nem tétetik, brachiumot kell alkalmazni. Valóban szomorú dolog volna, ha egy a nagy—kanizsaihoz hasonló tekintélyes községi hatósággal egyssek csak amúgy marokba nevetve mókázhatnának. Mi ia Csengery-utczaboli polgártársainkhoz csatlakozunk és kérjük a tek. városi tanács szives és erélyes intézkedését a teleky-utezai sertéstelep beszün o-tése iránt. (Beküldve több érdekelt polgár, által.) — A pápa, mint magyar barat A húsvéti ünnepek alatt egy kisebb társaság zarándokolt Magyarországból Rómába s audienciát kért a pápánál. A pápa el »s fogadta őket, néhány nyájas szót szólott francziánt és többek közt állítólag így nyilatkozott : „Szeretem Magyarországot és a magyarokat. Szép ország s a nép-s bátor, derék és istenfélő. — A Danába fúlt Mohácson nagypéntek napján egy református ember 4 lovával hajót vontatott. Munka közben a hajó fenakadván, a nagy rántás következtében az ember és a 4 ló a Dunába esett s a kötelekbe bonyolulva mindannyian odavesztek. — Vigyázzunk a kis gyermekekre. Szászváron egy kisgyermek, szülői gondatlansága következtében — a kútba esett s leje teljesen ke té válván, szörnyet halt. — Húsvét vasárnapján Vargán egy 3 éves gyermek játék közben a pocsolyába esett s abba belefnlad: — A sásdi takács 2 éi fél éves gyermekét az udvaron egy oda tévdt sertés mrgtá-madta, feldöntötte z fél fej t megette, mi nek következtében a kis ártatlan meghalt. — Hosszú József jómódú pellérdi polgár 11 éves fiát m. hó 27-én d. u. midőn a házbeliek mindannvian mor.ei mun kán voltak, az udvarban játszó gyermekek közül a bírónak (Erdős N.) 15 éves fia Hajdúnak a szobájából kihozott t játékszerül elővett puskájával, melyet a gyermekek megtol tetlennek gondoltak, agyonlőtte. — Ez adatok, is meggyőzően bizonyítják, hogy a magyarországi népesség gyér szaporodásának nem az az oka, hogy kevés gyermek születik, hanem hogy a gyermekekből a szülői gondatlanság és lelketlenség követkestében igen sok pusztul el. E valóságos nemzeti ve-sjedelem csöken''éiét egyedül a jó papok, tanítók s a néppel érintkező ha''óság tervszerű és kitartó működésétől várhatjuk. — A aranysarkantyús koldus. Az eredetiségekben oly gazdag Bécs városa nemrég egy eredeti alakkal lett szegényebb. Ez volt az aranysarkantyús koldus. Nevezetes ember volt ő a maga nemében. Csak ugy koldult, mint minden más koldus, de elegáns meghajlással fogadta az alami.snát o nem azzal köszönte, hogy „isten fizesse meg," hanem „fogadja köszönetemet." Ez a könnyed nagyúri modor még maradvány a régi jó ¡dókból, a mikor még ó neki magának is kocsijai, lovai, palotája voltak. Tizenöt évvel ezelőtt Melini Hugó igen szeretetreméltó elegáns ur volt Karcsú magas alakja, előkelő metszetű sasorra, tüzes szeme, sötét haja, kurtára nyírott körszakálla érdekes alakká tették. Múltja igen mozgalmas volt, mint tiszt szolgált a mexikói hadseregben s azonkívül szép planétának igen különböző pontjain háborúskodott a legkülönbözőbb ellenségek ellen. Ez bi zonyos pikáns érdekességet kölcsönzött neki s előre is biztosította számára a nők szivét. A gyöngébb n«m ifjabb 04 öregebb képviselői valósággal istenitették. Euy öreg gasdag, igen gazdag grófnő pártfogolta. Deó neki csak egy ideálja: volt & habzó, gyöngyöző, pezsgő és az arany sarkán tyu.S élhetett »ideáljának; barátnéja gazdag volt s őrülten szerelmes belé. így tartott ez néhány évig. Egyszerre válto- zás állott be életmódjában. Ruhái veszíteni kezdtek eliganciájokból, kisebb vendéglőkbe látogatott és kevésbé fashionable kávéházakba járt. S szállott azután fokról fokra. Rossz nyelvek azt beszélték, hogy pártfogója, a vén grófné megvon a tőle gyöngédíégét, mert néha-néha jobban méltányolt nálánál egy igen fi ital apróságot, a ki varróné volt és Micín-ik hivták. Feleségül vet''e a kis Micit. Ennek forró szíré volt és egy varrógépe, — de semmi egyebe. Melini Hugó nap-ról-npra jobban szállott alá, s már cs«k kis kurUkocsmáket látogatott, — d-most is a régi elegáns tartással s lábán az aranysarkantyuval. Ez néhány éve volt. Végre koldussá lett. Bécs egyik ku-varosában, ruhája rongyokban szakadozott le róla, czipői fordé-e taposva, — de azért ott fénylett rajtuk most is az aranysarkanty u. Holttesté'' bevitték a kórházba, kivitték a S^e.it-Miháy lován a temetőbe, a szegények osztályába, s eltemették négy gyalulatlan deszkaBsál között, rongyokban, de lábain az »rnj-sarkantyuval . . , — Lótolrajlás. A Jótolvajoknak ugylátssik most van az évadjuk, mert jobbrió, balról lólópasi hírek. F. hó 1-én virradóra Sós Ferencz kutfeji (Alsó-Lendva meÜett) lakós lovait lopták el. A lovakat teljesen befogták s ugy kocsikáztak el Letenye felé. A károsult gazda azonban hamar észrevette ét egy társával átánuk indultak. Egész Lietenyéig mindenütt nyom után mentek. Itt a nyomozás megnehezült, mert a tolvajok az országútra ''.értek ; de az éber nyot mozók észrevették a keréc-nyomot, mely mindenütt a rendes kerékvágás melletf haladt. Azonnal gondolták- hogy ez vezeti őket nyomra, mivel tudták, hogj az egyik ló gyengébb s aa'' erősebb az ily nagy hajtásnál okvetlenül serényebben haladván, a gyöngébb felőli kocsi-résznek a egy kissé ki kell esnie a rendes kerékvágásból. — Ezen a nyomon haladtak s eljutottak egész Horvát-áieat Miklósig, hol a ojom Spolár Ferenci portájára vezetett. Azonnal jelentést tettek a községi bírónál, ki gyorsan csendőrökért küldötts ezek kíséretében Spolár hajlékába menvén, a lovakat annak istálójában meg is találták a tolvajokkal együtt. A tolvajok Németh József - és Ajtós József lentiszombathelyi lakósok voltak. Ee ket a csendőrök azonnal letartóztatták. _ Tűz volt a mult héten Pacaán, mely az ottani uradalmi istalót hamvasztotta el. Az istiló tele volt lovakkal ós markákkal, miknek legnagyobb ré-síét azonban sikerült az oltóknak kimenteniük. Csodálatos, hogy olyan élénk kis helyen, minő Pacsa, még senkisem gondolt tüzóltó-egylet szervezésére. — Türjei tudósítónk írja, hogy ott april 31 -én d. e. 10 óra tájban tűi Ütött ki 4 ház, a mellék-épületekkel egjüt a lángok martaléka lón. Három ház biztosítva volt. — Jó hírül ^y teke-egylet alakulását, a vetések s az egészségi állapot jóvoltát írja. — A Ca8sino új épülete gyorsan épül. A legutóbbi viharos időjárás kissé hátráltatta az építkezést. Ha fölépül, valóbm dissiteni fogja városunkat — Szemét dombnak utcai lakást nem igen adnak ; mert nát nem is szabad Az Iskola-utczában, a Tersanczky-fál« ház átellenében jutott egy szemét-dombnak az a szerencse, hogy utcsaí lakást kapott s a deszka-kerítésen át erősen könyes szemekkel s pompásan parfömö-zötten várja éber rendőrségünket egy kis fantster-viziire. — Férje után a halálba A nagyváradi Sss badság irja: Szent-Jánoson megrendítően szomorú oset adta ei£> magát. Kövendy Lajos ottani tisztartó''ól, ki rég idők óta mell betegségben szenvedett, egy kü döncz erkezett dr. Kiss Ferencz megyei főorvoshoz azzal az utasi-lástí, hogy őt a veszélye* b^.eg hivja. A főorvos rögtön kocsira ült és gyorsan a beteghez hajtatott. A mint a kocsiról leszállva, a lakásba igyekezeít. az aj ti» zárva találta. E gyauus körülmény fajtán a belülről elreteszelt ajtót, » kocsu segítségével fehörte, a konyhán kere<ítut a szobába hatolt, hol borzasztó látvány tárult szemei elé. Kövendy Lajos ott feküdt holtan ágyában, mellette a foldoo neje, vérből elborítva, élettelenül. A borzasztó rejtély mindjárt meg vala f<?jtv«'' midőn a nő holtteste mellett egy revolvert találtak. A szerencsé len nő tehzt annyira szivére vette férje halálát, bogy e feletti kétségbeesésében Önkozóvel ki életét. — A prépostsógnak Felő-Eór.ről Nagy-Kanizsára leendő hozai-la iran>i mozgalmat — amint haljuk a felső eórs prépost ur örömmel fogad-a » ® g g^1®'' hogy ugy a nagyméltóságú Piispo ur" a ál mint a pátrónusnál lépéseket te«« " ügy keresztül vitele iránt. . - Követésre méltó. Hsy^W Lajos kaloosai bíboros érsek már edd''S is milliókra menő alapványait ujbb nemes tettel gyarapította, » Bukere-tben felállítandó magyar plébánia költségének fedezésére a Szent-Lü«ló huszonötödik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY 1886. MÁJUS 8-án kefe.bez 10000 ítot juttatván. - Csak ¿báor fóp»punknak kellene követni g.ynald ''hazafia példáját s axonoal lé- ( >oí tb.ió volna a bukaresti magyar ple-bani». melyre Komáuiib^n oly nagy fe-¡»ds''ok várnak s melyre a romáoia katolikus magyarságnak, kik olasz papjaik ¿4 » rumán hatóságok elnyomó törekvé-j következtében nemretiaégökebn folyvást gyöngülnek, oly égető ssükaégük T»n. — Maradandó gyógyulás Kössvény bíntalmaknál csúzos derén fájáaok tag w forgó fájdalmaknál Moll valódi Ferenc« pilinKijÁvali -bedörgölés eredménnyel baunália-ik. üvegekben 80 krért ka h»tó. Szétküldés naponta utánvéttel jjoll ci. kir. udv. szállító, gyógyszerész iltal\|Bócsben Tuchlauben 9. A vidéken njíndsn gyógyszertárban és fü-werkeres kedésbeu, határozottm Mollkészitménye ennek gyári jelvényével és aláírásával férendő. - Margó (Markbr« lt)Celia k. a. jelenleg u budapesti uépsztuhaz elsőrendű énekesnője, ki folyó év\ Október 1-tői a kirs''yi opera ásinházhoz van szerződtetve, drótunkban bárom^zor lép fel ma ásom bztoc, vaiárnap és hétfőn. — A kisasszony gyönyörű hanganyaggal ren dilke/ik s így sziuházi közönségünkre élvezetes esték várnak — - A helybeli fogynia ázluuiban at írásbeli érettségi Yissgálatok f..hó 17 21-kén, a szóbeliek jun^bó 10-kén és k&vetkezó napján tartatnak, Május hó. 22 kén, szonbaton délután 4 órakor lesz a táróvizsgálat ének és »énéből változatos programmal. Mindenütt kész segítség. Varjas. Temes megye. Igen tisztelt uram! Szrve3 küldeményét s becses sorait véttem s örömmel tudósíthatom, hogy a" Braudt R gyógyszerész svájci labdacsai nekem nagyon jót tettek Kérek még egy külde-méunt az öu .svájez labdacsaiból. • Tisztelettel Meiszner J. A gyógyszertárakban vételkor jól megkell nézni a dobozokon levő fehérkeresztet vörös mezóbeo s Brandt R névaláírását. — A .Magyar-Fraaezis Biztosító Rész-vény-Tsrsasag" folyó évi ápri'' bó 17 én Bi:tó Után ó i.xe-U-ntíája elnöki, t ■ látt 18 5. éri ren les koag\ ülését tartotta meg — Az íg-zgat^ság: jelentés -kiemeli, h''gy a foljr''Oo-tar ó gazdasági válság és az áit la miuden téreu előidézett forgalmi pangás a biztosítási üzlet msn-táré is — ex a termelői és kereskedelmi tevékenys-g legfontosabb ágazat líval minden más üzletnél szorosabban lévén összenőve — benito és »ok tekintetben hátrányos hatást gyakorolt. Kme sajnilatjs tény többé-ker-sbbé a legtöbb bizto«itó-tár»aságuak múlt éri zárszáuodá?aiban meggyőző kifejezésre ta ál és ugyanazért m ge ég-déeére szolgál az igazgatóságnak, hogy oly eredm nynyel léphet a kösgvUlés elé, m«ly a lefolyt és ál;alá-irs-ságban kevésbbé krdvező biztosítási üzletérre és különösen a jégágaxat passiv eredményére tekintettel kielégitőn-k mondható, s hogy azon - kellemes helyzetben van — a tartalékok több, mint elégségesen történt javadaimazása mellett — a mult évihez hasonló magasságú osz-ulekok Íue!ését javaslatba hozbatui. Az igazgatóság ujabb bizonyítékát véli ebben látni az Üzlet stilárd alakulásának, a mely kevésbé kedvező viszonyok köiött is megfelelő jövedelmeiéit helyez ki.átájba — A tűzbiztosításoknál » uyersdij bevétel 4,462.375 f t 52 krt (az o!őző ev 4,301.151 frt 55 krja ellen, ben) tehát l5b,223 frt 97 krral többet eredményezett; folyó kocxkázatokra teljesen tehermentesen 934 766 frt díjtartalék, (a tiszta dij k38Vja2«\|e kai tjjJbb, mint az előző évben é- 115.CKX) fittal több a tapasztalatszerüleg vzükségeltoél) függókárokra pedig 24.605 frt tartalék lett vi»szabelyt-zve; az üzletág marad-váaya ÍJ 1783 frt 35 kr. - A sxállitmány-líuositás !,647 5í>8 lit 35 kr. uyersdij bevé-teit (a mult évi 1,829 317 fit 5l kr. ellenében tebát 182,759 frt 16 kr. kevesebbet tüntet ki; folyó koczkázatokra tartalékai 174.111 frt 12 kr és filggŐ károkra 203.940 frt helyeztetett kiadásba, az üzletág tehát 51 310 frt 10 kr. nye-roségtt eredményez A kimutatott díjbevi''tel-csök-kecés az indirect Qalet lassanként való feladásinak és a már majdnem t-djesen szervezett direkt Czlet csaknem kizárólagos művelésének kov tkftnénye. A jégbiztosításnál nyersdijak-La» 795 663 frt 36 kr a m-.lt évi 958.357 frt 93 kr. ell. nebau) 162.6&4 frt 6« krral kevesebb bévételeztet.-tt. E< Üzletág 29 719 fit 71 kr vstztesággel járt, mely kedvezőtlen eredmény a mult év, számos és érz kény. károkat okozott, readkivflli időjárásának talajdonitható. A föld-termékek árának alacsonyrága természetsz -rü leg a biztosítási érték csökkanését ét eaael kapcsolatosan a díjbevétel megfelelő kevésbülé-sét vonta magá után. Az életbiztosítás 1835. végével 9985 kötvénynyel 19,106.463 fit tőke és járadékról szóló biztosítási állagot tüntet ki. Az 1885 évben 97.000 frt összegig leimerült káresetrk 36.221 frt 88 krral maradtak a várhatott halandóságon alul, díjtartalékul 3 428.781 frt 80 kr (313.761 frt 56 krral több, mint az előző évben) Ezen ágsz\t, nyeresége 45 0 4 frt 62 krt tesz. A társaság 1885. decz- m-ber 81-én az elemi bistositásí ágakban 1,208 167 f-t 42 krnyi, az él>tbiztositáí ágba- pedig 1,428.781 frt- 80 krnyi, összesen 2 636 819 frt 22 kr díjtartalékkal azonkívül 14i4 8l4frt 35 krnyi agió, árfolyamkülönbözeti é« nyera-aéoy s kai ön tartalék fölött rendelkezik, ami 506 314 frt 89 krnyi emelkedést jelei.t. Vtía-nennyi ágak kártartalékai összesen 439 501 írt 15 krra rúgnak. — A társaság által folytatott valamennyi bizto-ítá i tfzlet.g dijbevé-He a lefolyt évben tett 7,574 439 frt 01 kr. — A mérleg 357.692 frt 06 krnyi tisztany még t tüntet kí, m-lyból az alapszabá } ilag elóí-t tartalékok és dijaztaok levonása ntán ö» talékal résxvényenkint 30 frank—6°I0 arányin fizettetik. — Az igazgató ági jelentéahez itttött üzlati jelentésből kitűnőiéi, a társaság fen állása ÓU dijakban 33,811.321 frt. 86 kr. bevételezett és károkért 23,675 422 frt 77 krt. fizetett ki; dij és egyéb tartalékokra pe ig a függő károkban tartalékolt 493,501 frt. 15 kr. nem is leszámítva 4,071 162 frt. 57 kr. gyűjtött — A teljesen befizetett részvénytőke 4 millió írt. aranyban. Lapvezér és kiadó: 8ZALAY 8. Felelőt szerkesztő : TASS ÁLMOS Laptulajaonoa: WAJDITS JÓZSEF INT y 11 ti ti él r.) SMKfffWf legjobb asztali- és üdítő ital, kit&nó hatásúnak bizonyult köhögés-és ''gégebajoknál, gyomor- és hó-lyaghurutnál. 2711 6-30 Mattoni Henrik Kari M és Bpest •) E rovat alatt közlöttökért nem válal felelőséget a szerk. 8 Í46. sz./tkv 885. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. tórvényozék tkví osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Zalamegye összesített árralára vég-rehajta ónak Jandrosita Qibor vegr»-h-jtást szenvedő bakónaki lakos elleni 186 frt tőke a jár. iránti végrehajtási ügyében a b kónakí 15. sz. tjkvbin Jandrosits Gábor tulajdoniul felvett A f 14/6 hrsz. 5 frt, 108. hraz. 11 frt, 125. hrsz. 11 frt, 156. hrsz 17 frt, 179. hrsz. 168 frt, 477. hr-z. 80 fr , 808. hrsz. 256 frt 844. hrsz. 95 fr», 883. hrsz. 63 frt, 1176. brsz. 8 frt, 1189. hrsz. 8 fr'', 1500. hrsz. 80 frtra becsült ingatlanok külou-külön 1886. évi má juH hó 29 napján d. e. 11 órakor Hakónakon a köxeégbiró házáuál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. f.ikiáitási ár a fennebb kitett bessár. rverezni kívánók tartoznak a becsár 10% át készpénzben v. óvadékképp papírban a kiküldött kezéhes letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadlkat ugyanattól 3 hónap alatt, m.nden e^yea részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben megbatározott helyen éa módozatok szerint lefizetni. Nagy-Kanizsán a kir. törvszék tkvi osztályánál 1885. decz. hó 19 én. Cnereniiyes mit. Eveil mk. 8779/tkv. 885- Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir tssék telkkvi osztálya részéről kóshirré ''étetik, hogy Koortzer Frigyes n.-kanizsai lakos végrehajtatónak öreg Zollán János végrehajtást szenvedő bakónak! lakos elleni 110 frt tőke, 1880 April ,28-tól járó 6% kamatok, 12 frt. 43 kr. per, 8 frt 10 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt. 50 kr. jelenlegi b még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. Uzék területéhez tartozó a bakónaki 37 sz. tjkvben f 48/a hrsz. a. felvett ingatlannak öreg Zoltán Jánost fele részben illető 866 f.''tra becsült réste 1886 évi Juuius hó 4 én d. e- 10 órakor Bakónak község házánál Dt. Tuboly felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fenébb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadék képes papírban a kiküldött kezébos letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő réasle''ben még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számitaa-dó 1. hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2. hón-p alatt a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt as árverési folióte-lekben meghatározott helyen és mód za-tok szerint lefizetni. Nagy kanizsán » kir. tisék. telkkvi osztályánál 1885 óvi Decz. hó 31. napján. Cseresnyés ». k. elnök. Eveil ». k. jegyzó. M»0;tkT. 885. - Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. tszék. telkkvi osstálya részéről közhírre tétetik, hogy Zalaorégye összesített árva tára képviseletében dr Tuboly Gyula tb. t. ügjész végrehaj tatónak Tóth Gergely Dávid; Tó h Gergely Ferenc Tó b Gergely Jó-nsef és Tóth Gergely Juli férj Horváth György né végrehajtást ssenvedő galamboki lakósok elleni 1000 frt tőke, 1876 óvi szép ember hó 12. napjától járó 7% kamatok és ezeknek 7°/0 késedelmi kamatai 15 frt. végrehaj át, 9 frt. 50 kr. árverés kérelmi I frt 50 kr. jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnévezeit kir tszék területéhez tar''.ozó galamboki 182 sz. -f-tjkvben A I sor 241 h''sz. 524 frtra becsült egész ingatlan külön — 2—8 sor 699. 975, 1281, 1329, 1389, 1689, 2221, hrsz 525 frtra becsült fekvőség külön — a csapi 221 sztjkvben A f 666, 668, hrsz. a felvett váltságköteles 270 frtra becsült fekvőség azzal, hogy a galamboki 182 fcztjkvben felvett A I 1—8 ss ingatlanok Darab Zsuzsanna özv Tó''h Gergely Jánorné javára bekeblezett holtíglani lakásból áiió szolgalmi jog épségben maradásával adá:oak el, továbbá, hogy a galamboki 182 tjkvi A I 1—8, csapi 221 sztjkvi A f 1. 2. sorsz. s külön árverezendő jósságtestek, — as azokra Darab Zsuzsanna özv Tóth Gergely Jánosné javára egyetemlegesen bekeblezett 1. mérő buza 2 mérő rozs, 1 mérő kukoricza éven-kint kiszolgáltatásából álló kikötménnyftl ssintén együtt adatnak el, az arány melyben az árverési vevők ezen kiköi-ményt kiszolgálni kötelesek az egész jó-szagteatek vételárahoz aráryositva a megtartandó sorrendi tárgyalásnál fog megál-lapittatni — a galamboki ingatlanok 1886 evi junius hó 1-sö napján d e. 10-órakor Galambokon — a csapinak az n»p délután 2 órakor csapiban a kö seg bKÓ házánál dr Tuboly Gyala felperesi ügtyvéd v. helyettese közbejöttével megtartandó nyi vános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár Árverezni kívánók tartoznak a b-csár 10% készpénzben v. ÓYadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. — Vevő köteles a vé elart három egyenlő részletben, még p-dig az elsőt az arveré« jogerőre emelkedésétől számítandó 15 napalatt, — a másodikat ugyan-atol 60 napalatt, — a harmadikat ugyanattól 90 -ap.latt, — minden egyes részlet után as árverés ~napjától számítandó 6% kamutokkal együtt as árverési letételekben megbatározott helyen és mó^T dozotak szerint lefizetni. N kanizsán, a kir. tszék. telekkvi osztályánál 1886 decz. 28-án. Cseresnyés ». k. Evell k. elnök. jegyző. hajtatónak Jandrosits Gábor végrebaj. tást szenvedő bakonaki lakós ellen 150 frt. tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyében a bakónaki 270. sz. tjkvben. A t 813 hrss. a. 770 frt 817 hrsz. .a 746 frt, 818 hrsz. a. 180. frtra becsült ingatlanok 1886 május hő 29-ik napján d. e. 10 órakor a bakónaki köz-séghásánál megtartaudó nyilvános árverésen eladatni fognak külön-külön. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10% -át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni* Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig: az elsőt aa árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, a máaodikat ugyanattól 30 n»p alatt, a harmacfika ugyanattól 60 nap alatt, minden egyes részlet után at árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együ''.t az árverési feltételekben megbatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Nagy-Kanizsán a kir. tvszk. tkkv osztályánál 1885 november. 28-án Tata Józsefné szül. Törgyekes Katalin végrehajtást szenvedő dobri lakós elleni 105 fr«. 64''/, kr. tőke, 1884 aug 20-tól járó 6°/o kamatok 30 fr. 20 kr. per, 6 fr. 40 kr. végrehajtás kérelmi, 8 frt.'' jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir tszék területéhez tartozó csőr-nyefÖldi 43 ss. tjkben I. 2—13 sorsz. a. a Tata Józsefné b ül. Törgyekes Katalin tulajdonául felvett 1024 frtra besült ingatlan 1886. junius 4-én d. e. 10 órakor Csörnyeföld község házánál dr. Tuboly Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettesé közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% készpénzben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez le''euni. Vevő kötelea vételárt három egyenlő részletben, m^g£ödíg : az első résaletett az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanettől 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes részlet után az árveréa napjától simítandó 6% kamatokkal együft at árverési feltételekben meghatározott helyen éa módozatok szerint lefizetni. Nagy-Kanizsán a kir. tszék. tkkvi osztályánál 1885 deczember 31-én. Cseresnyés . k. e''nök. Evell s. k. jegy^- 8776\|tkv. 1885, Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. förv^ák ''.olkkví osztálja részéről közhírré tétetik, hogy a m. kir. kincs-ár végrehajtatónak Cseresnyés s. k. elnök. Eveil s. k. jegyző. 8777 tkr. 1885 Árverés hirdetmény, A n.-kanizsai kir. tszék. tlkkví. osztálya réazéről közhírré tétetik, bogy Zalamegye összesített árvatára végrehajtást szenvedő rigyáczi lakós elleni 136 frt. 40 kr. tőke, 1880 január 1-tól járó 7°/, kamatai, 14 frt. 50 kr. per. 8 frt. 95 kr. végrehajtás kérelmi 8 frt. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyébeu a fentneve«ett kir. tőrvstek területéhez tartozó rigyáczi 58 sz. tjkvben f 887 hess. a felvett ingatlanból Dani Istvánt illető 40 fiira becsüli 7% ré" i Qg7 a rigyáczi 739 az. tkvben I. 1 — 10 sor ss. a felvett ingatlanból Dani Istvánt illető 607 frtra becsült l/t rész 1886 évi junius 2-án d, e. 10 órakor Rtgyá-ezon a községházánál Dr Tuboly Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. KikiáUá i ár a fentebb kitett becsár. Arveresni kívánók tartoznak a becsár 10%-á. készpénzben vgy. óvadékképp papírban akiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig : az elsőt as árverés jog-rőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt minden egyes részlet után az árveréa napjától számítandó 6% kamatokkal együtt as árverési feltételekben megbatározott helyen a módozatok szerint lefisetni. Nagy-Kanizsán a kir. tszék. tkkvi. osztályánál 1885. évi deczember hó 31. napján, Cseresnyes s. k. Evei «. k. elnök. j«67aő 7930) tkv. 1885. Árverési hirdetmény. a nagy-kanizsai kir. törvény-ssék tkvi. osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Zalamegye árvatára végre- 0VÁS ! ! Ásványvíz szédelgés ellen, Tudomásom szerint helyben és a környékben oj ateier ku''ak savanyu vizei, melyek majdnem ásvány «ártalom nélküliek, petánczi savanyúvíz helyett árusittatnak ; figvelmeslbtem a t. c. közönséget mizerin: a petánczi savanyuviz bedugaszolt palaczkokban azáltal ismerhe ő fel. hogy a dugasznak a palactk tartalma felé forditottilapos részén „PETA.NZ" ctim vn beégetve. A petánczi Széchenyi forrás leggazdagabb szénsava?, nátron éa litbion tartalmú ásványvíz Európában. Kétszer annyi ásványtartalmú mint Ciiesshubl (nézd a h«»on!ati táblásától.) Kitüntetve Tröszt 1882. Bécs 1884. éa Bp-ist. 1885. A forrás t-nnánye egy év tartama allatt 5-azör vegyésaíleg vizsgáltatott és D<gy éri tartóság mellett adatik. Hasonlatj táblázat az ösztartalomról ; Petánczi forrás . . . . Q7 Radány« '' . «... Gleichenberg .... Selteri...... 97.-54 84-524 79 758 54.725 Mohai . . . Gi^sshübeli Deutsch-Kreutzi . . . 48.094 . . . 43.793 . . . 34.427 Tulajdonos Vogler Jóx&ef nagy földbirtokos Szécsi-Szent-László (Zala megye ) Kapható Nagy-Kanizsán : Feóselhofer József, Bsrdín Márton és (Jzel-czer János urak kereskedésében. 2971 2—2 KXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3C* X Számos bizonyítvány a leg Érdemérmek különböző ki- X első orvosi tekintélyektől, ^p- állításokról. B9 Harmincz éven át jónak bizonyult ANETHERIN SZÁJVÍZ. TV« PAPP T fi t51 c" k adv- fogorvos. i:\jrs: ü. vJ.-Bg08beBi L Bogner-g 2. a legjelesebb zser ciazos fogfájás, a fogba* gyulladása, daganata ptlfiedés ellen feloldja a fogkövet s megakadályozza annak képződését, szilárdítja az ingadozó fogakat a foghus erősitése álul. s miután a fogakat és a foghust minden káros anyagtól megtisztítja, a szájnak kellemes üdeséget kölcsönöz s eltávolít abból minden kellemetlen szagot legrövidebb haszaálat után. Jónah bizonyalt mint öblögető víz az indáit torokbajoknál éa Dypbrítteinél. Megkönnyíti a fogoűvést gyermekeknél és nélkQlözhetlen az ásváuyvíz ivónak. — 1 nagy palacz 1 frt 59 kr. 1 közép 1 frt és 1 kicsi 50 kr. Növényt foopora rövid használat után a fogakat minden ártalom nél-kfil vakító fehérré teszi. Ára doboaonkint 63 kr. Anetherin fogpasta. 1 frt 22 kros Qvegdobozokban. E készítmény fen-t irtja a lélegzet fnasetégét és tisztaságát, s etenkivül arra is szolgál, hogy a fogaknak vakító fehérséget adjon, hogy azokat a romlástól mwóvja é3 foghust erősítsék. Illatos fogpasta. Rövid használat után vakító fehér fogak. (Természetes és mú) fogak jó karban tartatnak és a fogfájdalmak távol tartatlak. Darabonkint 35 kr! Fofl ó''om gyakorlati és legbiztosabb szer a fogak önmepólomoztatátára. Dobozonkint ára 2 frt 10 kr. A dr. POPP orvosi növényszappan: kit&nS pipereszer a sömör, köteg, a májfolt és szeplő ellen a tiszta, üde arcz előmozditá«a és fenntartása, az atka, pörsonés, tisztátalan arezbőr. kelések ellen. Darabia 3o kr. A t. cx. közöuség felméretik világosan Popp csász. kir. udvari fogor-vos-féle készítményeket kérni, s csak olyanokat fogadni el, melyek saját védjegyemmel vannak ellátva Hécsben, Budapesten és Innsbruckban legutóbb is tóbb utánzó és elárusító igen érzékeny pénzbírságra lett a törvény által alitélve. N a gy- Ea n i z s á n : Mandák gyógysz. Belus íózsef B. gyógysx. Fesselhoffer József, Rozenberg F. Rozenfeld A. Kiss B. gyógysz Marczaliban : Eiss Iktván gyógysz. Muraszom b-t o n: Bánoczi A. gy. K e s t t h e 1 y e n : Bi aun P. gyógysz. Z Egerszegen: Hollósy.gy. K a r á d on: Rohlits I. gyógysz. Tapolczán: Sah Caip-pek zyógysz. Sümegen: Stamborszky L gy. Perlakon: Sípos K, özv. gyógysz. Nagy-Atád: Pfiszterar K. gyógysz. N agy-B a jo m b Zlaczky M. gyógyszerét. t. ■j gyógy»«—Práger L A-Le n ÓTT.á n: HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. MÄJ0S 8-áo i SCHUCK-féle UASÛNTODEés gépgyár- 5 részi v c?uy - saioaB \| » $ Központi iroda; Váczi körút 57 Gazdasági gépgyán''Külső váczi-ut 1696—1699. IC K X Ajánlja kitűnő szab. Schlick-féle K * K K * K K X X X X Skettós és hármas ekeits s T A K A R M Á N Y K É S Z I TÖ-G É P E 1 T, * :: 58 frttól 1? ezdve. Schlick-féle egyes és mélyítő (rajol) ekéit EREDETI VIÖATS-EKÉIT, leszállított árakon, tovább« ffőz-és járgánycséplő-készfilcícil a legjutányoHabb árak mellett. Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. 2751 6-6 K + X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx K őol aj finomitógyár+rész vény társaság. Ve,érügynökök: Strinacker én tárwi Fiúméban. Óvás. Tudomásunkra jutott, hogy a gyárunkból forgalomba került bordókkal gyakr»„ ros» akaratú vis«»aélés űzetik. . . Hordóinkba ugyanis gé«zen mis. a miénknél sokkal cek«lyebb mino.„gü, p.-tro-I umot töltenek és ut mint a mi gyárunkba előállított petrol umot hozzak forgalom».», gzen eljár ál nemcsak a fogya,stó közönséget károsítja m-g, hanem gyártmányúak )ó hir. Levén is csorbát ejt. i_ Ezen hamisítások meggáOá.a végett a fiumei kereikedelnn el iparkamra 18lo juliu. 18-án 1129/30 ss. a. és lt«6. márcziu. l-én. 43819 sa » kelt jegyzökönyve következő védjegyeinket tőrvényesen bejegyeztettük: Védjefy ««erikái káalaj száaira Védjegy orosz kéolaj ázására timfi" I -T • ^ <i * ''Ï» « r/ .. 57 M.nélfogv« mindenki, a ki a feit«bbi védjegyeket törvényellenes módon haizaálj» a l#rvéi.y állal megszabott büntotéuiek tjtzi ki nngát Midőn ezt kórtádomásra bozni köt«lee«égn..ki.ek tartjuk, kérjük a t. közöuséget hogy a f-ntebbiek -t saját érdekében aanál is inkább ti^yel-mbe Venni szíveskedjék, mert a csekélyebb minő^tt p-t-oleiim nemcsak rogszabl.ui cj{. b»nem könnyebb nyalésonysxgx «1 f.^gv«, már aak tűzbiztonság tekintetében, jóval megett • áll a mí gyárunkban elóallitutt s a fennálló «rabal i oknak ssigoruan megfelelő gyártmányokuak. M nden (Vlj«l-Ltist, a mely a fentemlite« vagy bárm"''y más. a mi gyártmányunk kai űzött, visszaélés felfedezésére éj így a vétzesek megblluteté jére ve«et, köszönetté: veszünk és azt kir.natra megfel<slőleg jutalmazzuk. 27 >4 3-5 Budapest Fin« i 18S6 április havában. Kőoiajfinomitógyár részvénytárs aság. Equltable é letbitortt6 társaság Nev Yrrkban alapíttatott 1859-ben Biztositisi töke 18S5 decz- 31-én 941 242 S27 írt. a- társaság fmooa „ „ „ 169.411.1$ írt. az 1885 évben kötött uj biztosit á-sok összege 244.829,014 Jrl. Az e^ész nyeremény a biztosítottak közt oszlatik szét. Minden kőtvéDy három év múlva megtámadbatatlanná válik. Dunántúli kerület vezérügynökség Berger es Jfassermann 2771 5 - uraknál Nagy-K «nizsán. oooooooooooooo Gyógy - szappanok íí Fanta Miksától gyógyszertár az egyszarvúhoz Prágában. Orr>s>k ajtai ringáltatvi n ajáilnL Psata-féle Ichthyol-»xappan. arri TÔrf.nr», borr\|r»ro»orr »«,), Tlixtrtrr Mn„..,f[ ,11«. ;4 kr. _ F»«tW.féIe «/áKr/k''f^fí" « p.ratlUk rllra, M¿,-,¡ ^ *> kr- - >»»tm-r^lr UUnmvény l.bo "««P\|Ml». »robalt bittó. „or, b«U... Ár. 1 Trt. - KMtr4ny-«B«pnmn r.k-, kor»»-. UUmd.« .«b. ,11... « kr. _ i^atrany-í.lverrín-Hxappan. »ok „ rírr»,k,k naaar. < «rbol-.uppan. r,rtoiUI,altö. Xi kr. - K¿n-xan»an r''V ''» bork.tr* ,11.!. Sí kr. - T oj O Dan frft o r„. îi kr" "" " kr- - Ä U kr. - H,>»i..i«ppM. „ tdrrrr.durrr, idlto.o bat. Si kr - (.lj r,rtn-»appan. Irrflaomabb tollrttr-.i.pp.n, ïi kr. - Brnro.-- »aappaa b„r..U.roda, ,U,a. 40 kr. _ \ mm eil » -«X« p pnk"I7, «ozUo^ukoi aipoakratl kaaa.al.tr^ 40 kr. Krne''-kátriíT^ mappán, «.kar. bôrb,t,rwc,k ,11,. I,. alkal«.., Ara Sikr. - Borax- -ajr.ltok. ...piak arrxx¿"k ¿rT ¿O i" ~ Síaplitol-axappan. m\.r.,rmi bSrkl»t,.,k ,11,.. Kaphatok minden »újurrlarkan. Kapnató : Prâ£3r^BèlaBoô£yszertâraban N.-Kanizsán- Csat ralodi ha minden dobozot. » K)árjegy: a sa éa Moll sokaxoro •itott ezé g nyo maU látható. Kzen porok tartó« gyi^yfavtánt makacs gyaatr ós altestbajok gyomorgörcs é» elaylikásodá», gyomorégéi ró¿»<5tt dagalas, máj o íj vèrtolu as, aranvér és a 1-gkü lönfÁlébb aói betegsegek ellen 3<l év ót* folytoa^nu i''>v<j<e 15 «linmerésben réxes<ll Kgy eredeti dob .z na r.nálati utasiU.sal 1 frt Hamisitvanyok tôrvéayesea üldöztetnek V Francia borszesz és só. Kösarény, eaú, mindennemű haao-gatás és bénulás, fej-, fül- és fogfájás sikéres gyógyi- táaáhos bedörxsö- ________________ Issrt borogatásnak miodenuenO .ér»J^.-k és sebe , gynladások és aaganatok «11 e hirtelen b,u«^és, háuyás és kólika eUen. Egy utaaitással 80 kr ¿720 12-5^ Valódi, Moll védjegyével éa név aláiraaa Moll A. ^xk^klrtTyl udT. sxáUitó. Bécs, Tucblauoen Baktárak-. Naay-Kaalz ■ a: Bein. jó.sef gyógy«erésx. Ro.enfeld Ad Fesselhofer József .Barcs ; Dorn/r 8. C»ákttraya Oöncx L. gyógy Kaposvárott Fleiner Samu Koiztkely : Puly János K6r«e«d : Zala-E«orszéf : Raszter Alese gyógyser¿.s. Ráiz Jánoa. Marozali : Isatl Férd MESZET a legjobb minőségben teljes kocsirakományokban, jutányos áron szállítanak Ciliiben (Stayerhon), kik dus keszletet tartanak czement-mész, port-landi-czement, vastartány (Traversen,) styriai VM, targonczak s több e szakmába '' vá^ó czikkbol is. 2766 3-5 Kívánatra árjegyzékekkel azonnal szolgálnak. Leveleznek magyarul, németül, horvátul. Horgonyzási vonal A niftKiHr kir. koriuánynyal való ♦■gyesíM''K sxerint A legbiz''. legjobb és 1-pol. u vonal. FI mii eb ól Trlestlie .Assyria* góz/lB (1623 to .na) Indulás Fium ból máj. 19. Egyenes személyazallitáaí menetjegyek, * egyenes málházás és tengeri tet-erszálütó-1 vélek Budape«t s Magyarország más főb* állomásairól, Észak-Amerika íóbb hegyeire. Ezen társ-ság az egyednii^ mely fel van jogosit.aMa-gyarorsiág főnb állomásairól egyenes menttj egyeket árusiUni el Észak emeri-kába. K^kominyok a földkőzi tenger köabe-soö kikötői stámára elfogadtatnak Bívabben az Adria CompaKiti én H .ffninnn S és W. urak <Üta) Budap->ot és Fiúméban Vezéi ügynftk Magyarország részére IIender«»Oii Brother* ur (Horgonyzási vonal.) 2752 1 — 52 OOOOOOOOOOOOOO A legjobb czigaretta-papir a valódi LEHOUBLON frunczi* gyártmánya. Cawley és Hsnry párizsi UUinsáHoktól óvatik Régi hirn eves kénfükdö Horvátországban. Tavirda. \ o_ 8 VARASD-TOPLICZ D§ n _ U m °00O0O0QC0000C000O0CXXXXXX30000C30 x A déli \aspálya Csáktornya állomásától 2 és fél órányi távol ban. M-eán és lárs»skocsi közlekedés A 45. R° meleg hóforrásésakénlap fnlillmulha''a !an h''ásua csuz w köszvény, Ízület bkntalmak -tbnél, az irógyógy a mellbajoknál -ö FOrdó gyógyintézet minden kényelemmel. Orvosi felvilágosításokkal szolgál ^ Dr Lonehíno A. Értesítéseket megküld ingyen a fQrd. igaxg^tó&ag j\ 2775 2-4 X J- 18 év óta ösmert papír megviMgáltatott Dr. JJ; Pohl, Dr. E. Lndrig, Dr. E. Llppmann bácsi vegyészeti tanárok álul, kik a legjobb ajiáolato adták, ugy a kitűnő miaiség, ralamnt azt egészségre nem ártalmas tirxU voltáról, s hogy mint ilyen, a maga nemében egyetlen. B I, a G KHfeie orv osi KÁTRANY-SZAPPAN üToai t-kin é''yek sál««1 ajánlva Ausztria-Magyarországban, Franczia ország, Németország, Hollandban, Schveiczban, Homániában « b. már ti év ö''a tóuyf-s sikerrel h-«»rii4ltatik minűennemü tiör^ütegrek mint szinte az arc/bór mindenféle tisztatalausg''al ellen kuiöiiösou R rüb, az idtiLjt és pikkely sömör elleu. • kosz, a sömör rep-idvény. a foj és smkál ellen, a szeplő, májtolt, úgynevezett res''sorr, a fagyda^, a Ubi-zzadás. a gyermekek valamenny i külső (-s; betegségei eilen. Ezoufoliii minden kinek mint a bőrt tisziitó mosdószer ajánltatik. ira (larabonuliU használati utasítással eg>utt 35 kr A Berger-féle kátránj szappan 40% a töméuy f-kátrányt tartalmit felettébb g mdosan van készítve s léuyeg-sen különbözik mind«n egyéb, a kereskedések ben előforduló kátrány-szappanok lói, — mert ezen ssappn 35°/0 glicerin auyagot tartalmaz, fiinom illaiszerezre, S ?égett SS a gyógyszertárakban világosan B8TQer-féle kátrány-szappan kérendő s ügyelni kell a zöld csoma ogl&gra. Elösmerö okmánnyá kitüntettetott a bécsi nemzetközi kiállításon 1883 ban. Egyedül helyettes a bel- és külföld részére • A. HELL ÍÍÖJ7SZ. Troppau Aagy-Kani8án Fragtr Béla gyógysaereaznél. l h j A ki afelett van Ai iitayasztalás a tejjabh! ■ * kétségbon. hog>-acsázo« bántalmak, vagy a fajdalmas köszvény jllen minő szert használjon, az vegyen tO kr. egy J^kí üveg valódi I l^ais-ExpeiTeHjSÉ \| I fconc.Bj.i. \| Tbenhet évi tapasztatás és számtalan siker kezeskedik a felöl, hogy a 40 kr. nem hiába való kiadás. Kaphatóba legtöbb gyógyszertárban. Fő-raktár : Gvógysxertár az arany oroszlánhoz, Prága. Altstadt 2t.G¿ 8-8 fcorronnjtl a valódi 06 az a kÓ6zitmény. mely ^ 1 köszvény é« csuz eseteiben az ismeretes meglepi gyÓQyeredmenyek érettek el re« jónak bizonyait háziszer 40 ^ 70 kr. a legtöbb gyógyszertárban haphato r»-raktir: Gyógyszertár az aranv ^ Prága. Altstadt. j+gggM Wajdits József könyvnyomdájdbólNagy-Kanizsán, NAGY-KANIZSA, 1886. Május 15-én Huszonötödik évfolyam. Előfizetési ár: cg %í év. e . . . 5 frt-- f;i ¿vre .... 2 frt 50 kr negyedévre «... I fn 25 kr Egyet szán 10 kr IIIUDKTÉSEK titaorban má odszor -i. » irÍD''1-II t .vú-i''i » riírt Ti .- MYlLTTÉRBEN ,..ro: kí»t 10 krért v»t«t-.ir f I \iiirst«''i ill té» m ti«1«-ii eí»r«!i:r .Irt 9 rt 30 k . fiKrtendők. A lap szellemi részét illető közi« mények a sze k''»ztő»égh«z, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve int -cndők : y a ff V-K a 11 Íz8(ln Wlassicsbás. Bérir.entetlen levelek nem fogadtatnak el. Kézlratak vissza nem küldetnek A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbanke, a „nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanító- testiilft1 , a Knagy kanizsai kisdeanevelö egyesületa „nagy-kanizsai tiszti-Önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi .s iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. kfiaSAi A t. olvasóközönséghez. Lapunk technikai kiállítása kö-rQl. — miként a nyomdákban gyakran szokott történni — baleset fordult elő, ugyanis, midőn a lap első formáját (2 oldal) a szedő asztalról a gépbe akarták szállítani, a szedő asztal. a forma súlya alatt összetörött, s a már kész 2 oldal halomra- dült. — Eltekintve a tetemes anyagi kártól, azt fájlaljuk leginkább, hogy ez alkalommal csak fél lapot adhattuk, melyért midőn a n. t. előfizetők becses elnézését kérjük, Ígérjük, hogy jövő számunkban e hiányt melléklettel fogjuk kárpótolni. teljes tisztelettel a kiadóhivatal. * y / --------- A mi legnagyobb ellenségünk. — Elmefuttatás poHtika nélkül. — „Rossz jdöket élünk, rossz csillagok járnak!" Régen irta ezt a költő, és még mindig találó reánk. - Török, tatár nem dul ugyan hazánknak — az ősök vérével megszentelt téréin, — belviszály, polgárháború villongása — Istennek hála — nem állja útját mindama nagy horderejű faktoroknak. melyek szemmel láthatólag nyomról nyomra vezetnek azon boldogabb jövő felé, melyről a legnagyobb magyarnak látnoki jós lelke szállt. — -''..Ha emlékezetünk e gyors röptű madár elszállt a multak hónába, melyről a mai nemzedéknek csak a történelem — hol fényes, hol borús, majd meg vérrel írott lapjai beszélnek; ha bebarangoljuk az irodalom, tudomány, közmiveló-dés. ipar- és kereskedelemnek ma már oly meglepő sikerrel cultivált téres mezejét; — ha meggondoljuk, hogy nemzetünk^— ez a sokat hányt vetett nemzet, mily aggáhos körülmények, «ily vészteljes viszonyok kőzött, járta végig -az élet iskoláját s mint a nemes aczél az éietküzdelem tüzéből még aczélo-sabban került va\|a elő : — ha csak elfogult pessimiBtáknak nem akarunk feltün^Jphetetlen elzárkóznunk azon meggyőződésünk szülte vélelem elől, jaikép ily derék faj kell, hogy elérje ama fényes kort, a melyről az igazi honfi oly bűbájos álmokat sző, hazafiságának szent álmaiban, kell hogy elfoglalja ama helyet, a mely őt a legelső rendű nemzetek sorában oly méltán megilleti. Már most joggal kérdezheti a tóives olvasó, — miért tehát a fenti idézet, mikor ily megnyugtatónak találom a helyzetet és oly megelégedéssel jártatom lelki szemeimet hazánk culturalis előrehaladásán? — Vagy csak banális frázisok akarnak ezek lenni, melyekkel »Z ellenmondás zűr-zavarából kívánnám magamat kirántani? Nem ! — - Tudom én is jól, amint hogy tudja más figyelmes körültekintő is, önkép nem lakunk Eldorában, sót társadalmi kérdéseink közül igen sok ár még a helyes megoldásra, ®e Ijeknek megoldásánál a midőn''" el ^szük, hogy jő akarat yeíárlendi Midőn e szavakat figyelmedbe ajánlanám kedves embertársam, vedd fontolóra még eme JcegszivMésre méltó szavakat is : „ Légy elégedett 1 ■ Ha meg vagy kevéssel elégedve, elég gazdag vagy arra, hogy fölöslegedből mások?jak is adhass. — Nem a gazdagság, ntm a birtok hanem a fölösleg tesz gazdaggá. így téve, s igy gondolkozva el ne felejtsük a vallásosságot. Ha gazdag vagy, ez nyitja meg szivedet és ajtódat, ha nálad zörget a szegény. Ha szegény vagy, az élet küzdelmeiben ez ad neked erőt, türelmet és- bátorságot a megpróbáltatásnak válságos őrá ban. El ne feledd, hogy »szegénynek drága kincs a hit." Ragaszkodjál vallásodhoz, — szeresd az Istent, s igy akár a gazdagság, akár a szegénység soha nem fog téged abban akadályozni, hogy felebarátodat ugy szeresd, mit tenmagadat. S mi kell egyéb, hogy boldogulhassunk ? A költővel kezdtem, a költővel zárom soraimat: „Isten ójja nagy csapástól, mi Magyarhazánkat I JPoztiogár Gyula. regetőket, akkor el lehetünk készülve, hogy a botrányos koldulás — egyre zönségesebbé válik. Fizessen mindenki egyenes arányban egyenes adójához képest, szegénységi pótlékot, akit Az Isten gazdagnak teremtett, fizessen annak, akinek nem adott; ez csak annak a kifolyása amit Isten fia mondott: , Add meg a szegénynek ami a szegényé! 65%-nál egy % pótadó ¡jem öl!! intéző köreinket, — egyet illetőleg nem fojthatjuk el, nem indoknélküli aggodalmunkat. Van nekünk egy nagy ellenségünk, egy félelmetes rémünk, mely közős s<Tsa tán egész Európa népének. mely tengeri kigyója tán minden nemzetnek, mely itt a vén földnek megaggodt hátán él. Segénység! Rövid szó, de félelmetes ! — Magában rejti mindama vészes tényezőket, melyek kutforrásai minden rossznak, mehek elég erősek, hogy megingassák az országok lételét biztosító alapzatot és feldúlják a társadalmi rendet, mely pedig egyik legfontosabb föltétele előrebaladá sunknak, felvirágzásunknak és boldogságunknak. Különösen hazánkat illeti meg az elismerés, a hol vállvetve jgyek-szik a koronás főtől kezdve, miniszter, képviselő, egyházi és világi testület. a jótékonyságban kifogyhatatlan egyleteknek számos tagja, ugy egyesek is a nép anyagi jólétének előmozdításán hathatósan közremunkálni. — És mégis! Főldmivelő ország vagyunk. — A természet, ez a hatalmas ur, egy vonással keresztülhúzza sok évi munkálkodásunk, számitásunk é& a nép anyagi jóléte érdekében kifejtett buzgalmunk eredményeit. És vájjon, ki áll neki ellent. Fájdalom senki! Példa reá a legközelebb mult na-polcban bekövetkezett orszá.os csapos, mely dermesztő dér és itt ott csontkemény fagy alakjában, sok, igen sok embertársunknak vette ki szájából betevő falatjának egy tekintélyes részét. Grazdag vagy, kedves lakója e drága honnak ? Ugy ne csak a saját érdeked lebegjen folyton szemed előtt, ne z£rd el szived ajtaját az önérdek rideg sziklájával, hanem ha hallod a szegény jajjait, nyisd meg füleidet és te légy érzéketlen annak — hidd el keserves — panasza iránt ! v Szegény vagy, kedves lakója e drága honnak ? Munkálkodjál Istenben vetett bizalommal azon a téren, melyet neked a gondviselés kijelölt, hisz „Nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedett !■ — Ne nyújtózzál akkorát, hogy lábad kiérjen a takaró alól! — Figyeld meg a viszonyokat, vess számot a körülményekkel és legyen erőd azokhoz bölcs mérséklettel minden időben alkalmazkodni. ^ Hazánknak egy a tudomány és jellemben egyaránt gazdag kitűnőségével hozott össze egy utazás alkalmával jó sorsom. — Megtisztelő bizalmassággal kérdezősködött sorsom, állapotom felől, s midőn kérdésére adott válaszomban az elégedetlenségnek csás paranyi jelét vélte is felhangzani, imigyen szölott hozzám: — „Oh édes fiatal barátom, ha ön csak előre tekint, könnyen egyoldalúvá válhatik a felfogás; tekintsen csak hátra felé, meglátja hány száz meg százezer ember áll még az ön háta megett, kiknek mindegyike boldog és megelégedettnek tekintené magát az ön helyzetében. A szegényügy. E lap hasábjain annyiszor megbeszélt és fölidézett dolog még most is kisért, s városunkban ma sem nyert kielégítő elintézésére. A kolduson egész serege ma is zaklatja a közönséget, és az elaggott tehetetlen szegény és munkaképtelen polgárnak ma sincs hova öreg napjaira lehajtaná fejét. A népkonyha, meleg szobák, rongyos egylet, jótékony nőegylet pedig oly javaslatok, a melyek Nagy-Kanizsa város kemény földjében éppen nein találnak fogékony talajra. Nincs is azért e kérdésben a további szó- és tag jártat ásnak helye, leghelyesebb, ha omét indnlnnk ki ebben mi is, ahonnét kiindulni kell, nem a társadalom kezdeményezéséből — (Nagy-Kanizsán ez mind halva született.) hanem a város közönségének, a városi képviselő testűiét kezdeményezéséből. Meg lett „ már e lapban pendítve minden lehető gondolat, eszköz, minden szép jó és* igaz czélért — és sikere, hatása nem lett^soha semmiféle felszólításnak ; a képviselő testületnek kell tehát beleszólani komolyan ez égető ügybe, s ennek kell sürgősen szabályozni ez ügyet, ennek kell kimondani, hogy a nyilvános koldulás tiltatik, s ennek kell szabályrendeletet alkotni a városi szegények eltartásáról. r Tessék összeírni a városi sze gényéket, és szegénységüket megállapítani; azok élet fenntartási szükségletéről költségvetést készíteni, s ezt a közönségre „szegénységi pótlék* czime alatt kivetni Tessék „szegény alapot" teremteni, a mulatságokra, zeneestélyekre stb. helyi dijakat megállapítani — s kivetni, s a bírságokat arra fordítani! Akkor lassankint megszabadulunk e kísértettől; ha azonban csak könnyen vesszük ez ügyet, s más 8jtajára küldjük a ké- A Csengerí-utcza bajai. A minap a „Zalá-bn felszólaltak a Ciengeri-utcza! gyalogjárda ügyében, figyelmeztetvén a mérvadó köröket azon kellemetlenségekre, melyekuek a-, ott lakók és arra menők ki vannak téve ; de dacsára annak, hogy azt számos évek óta aürgetik és as erre vonatkozó terv a déli vaeati társalat igazgatósága részéről már régen a városi tanácsnak átnjujta-tott, ez már. közel egy év ó''.a elin''ézet-lentil hever, és as érdekelt felek, Bajnos tapasztalatukra sehogy sem biroak czélt érni. .Nem sokára rá esen lapokban inter-pelláczió intéztetett a nagy-kanizsai vá rosi tanácshoz a Csengery-u''czában fen-álló sertéshizlaló telepek, és ugyanezen lapok utolsó számiban a Teleky-utczában létezó sertéshizlaldák ügyében ; mindén asonban — amit látszik — az üres levegőben hangzott el, mert azok, aki&nek feladata volna és módjukban áll mindezen bajokon segiteni, még rá sem héderitenek, előkelő módon ignorálják s azzal bizony cseppet fam törődnek, hadd besréljenek, Írjanak- da szólaljanak fel, amennyit csak tetszik, azért járda még sem lesz, hanem igenia kárpótlásul még néhány száz dtrab ser''éssel több, — ez igy fog maradni, és akinek nem tetszik tegyen róla/Elég ha a 70-80% — nyi község pótlék fizetésére nézve a várcs többi polgáraival egyenjogositva vannak de a járd a és tiszta, egézeéges levegő fölösleges is, hasztalan is, hisz úgy sem jár abban az utczában aenki a sertések által annyira megfertőztetett .és bűzhödt levegő miatt, a sertéseket pedig onnan el ávo -litani kár volna, mert tudva levő dolog, liogy ezen állatok csak a térdig érő sarat, tisztátalan, posványos helyeket kedvelik •erre alkalmasabb helyet pedig, mint a Csengery-utcziban, egész Kanizsán nem talalhatni, — ergó nincs igazuk, akik ezen állapot miatt jajveszékelnek, legyenek tehát türelemmel, legalább a jövő század végéig, addig jöhet cholera s egyéb járvány, s akkor pusztulni fognak — talán a sertések ? dehogy ! — hanem azok akik folyton zúgolódnak n paradi-csombeli állapotok miatt, s aztán pláne fölöslegesé váland a járda készítése és a sertések eltávolítása. Boldog város, ahol igy okoskodhatnak 1 De még boldogabbak ennek polgárai, ahol jólétük és érdekeik fölött ily atyailag gondoskodnak 1 Hisz nem szabad megczáfolni xzokat a felséges dicshymnaszokat, melyeket nem rég a közigaztási törvényjavaslatok tárgyalá sánál az országházban a magyar kozi-gaztásra minden oldalról zengedeztek, és fényesen be kell bizonyítani, hogy váró 8unk részéről azoknak egész hosszú sorozata teljesen ki van érdemelve. Ezen eljárás — úgy hisszük .í— kell lő világosságba tünteti elő közigazgatási rendszerünk azon veszélyes egyoldalúságát, mely abb»n áll, hogy hatóságaink csak akkor élnek hatalmukkal, midőn arról van ¿tó, hogy a polgárokat az állam és a község iránti kötelességeik teljesítésére, habár a legszigorúbb végrehajtási eszközök alkalmazása melletti«,szorítsák; de midőn viszont a polgárok magánjogai és érdekei forognak fen és azokat ke''iene érvényre juttatni, akkor ki ki a maga módja szerint boldogulhat, mi uras szavakkal annyit teszen: „Polgárok nektek csak köcelességeitek vannak, de jogaitok nincsenek.'' A közönség köréből.) Tekintetes szerkesztő ur 1 Becses lapjának legutóbbi számában L-—tz aláírással egy közlemény jelent meg, mely a Szarvasban fizott nagy mérvű hazard játékra hívja fel a közönség figyelmét. Tekintve azt, hogy a Szarvas vendéglőbe járók mind intelligens uri emberek, kik közt egyátalán nincs„spiiler" s hogy ezen ur. k úgy és avval szórakoznak, a hogyan és a mivel nekik legjobban tetszik, tehát esetleg kártya játékkal is : ennek hazard elnevezését a leghatározottabba visszautasítjuk, an7-nyival is inkább, mert aa egész múltkori felszólalás nem más retlen boszunál egy oly fiatal ember részéről,'' ki a kártyajátékban ssintén részt vett (tehát ilyenformán ő is hazard játékos) s néhány kraj-czárkáját elveszítette. Ha nyert volna, bizonyosan nem szólal fel. Amikor a jelen sorok szíves közlésére felkérjük tek. szerkesztő urat, vagyunk N.-Kanissán, 1886. május 13. alázatos szolgái 8 ...m és 8z . . . — Erdősy Eugénia ünnepelt mü vésznő, városunk szülőttje — amint biztos forásból értesülünk — f, hó. 20-án városunkba jő. E hirt örömmel veszszük s egyúttal fölhívjuk rá a „Magyar irodalom — és művészet-pártoló egyesület, figyelmét ! — Savauyu Józsi bünpern egyre foly a szombathelyi törvényszéknél. A vádlottak egyben — másban beismerésben vannak. A tárgyalás igen soká fog tartani, mert 200 tanút kell kihallgatni. — Visszamagyarosodó község. A magyarság zászlóbontását as oláhok erőszakosságnak szokták nevezni, s mint égbekiáltó igazságtalanságot szeretik fÖltüntetni, azt állítván, bogy a nép kénytelen-kelletlen adja gyermekeit a magyar iskolákba s az ugyneveeett vis-szamagyarosodásról nem akar tudni semmit. Ekesszavu cáfolat erre az a lélekemelő tünemény, hogy mindazokban a községekben, hol a iakósságban a magyar leszármazás érzetét föl lehetett kelteni, nemcsak arra jö''t meg a hajlandóság, hogy megmagyarosodjanak, hanem a mi minden félremagyarázást kizár, az oláh vallást, a görög katbolikus hitetiselbagy-ják. Ilyen község például Kisbarcsa Hu-nyadmegyében, hol másfél esztendő alatt 90-re emelkedett azok száma, kik a református hitre áttértek, Most a többi hit-sorsosaikkal együtt templomot akarnak építeni, s már gyűjtenek is rá. — A gyöngédtelen elefánt. Az állatker ti elefántnak van egy igen hűséges tisztelője, egy hölgy, kinek már bátran lehet évei után kutatni. Ennek a fő-mulatsága abban állott, hogy kiment minden délelőtt az állatkertbe, az elefánthoz,'' kivette burnótos szelencéjét és megkínálta belőle a kelet nagy fiiát. Kelet nagy fia kinyújtotta ormányát sfólszivta a burnótot a szelencéből. Igy azután bizonyos hallgatag bizalom fejlődött kT az elefánT és az öreg kisasszony közt;, mig az utóbi merészen vissza nem élt a bizalommal. A minap tréfából üresen tartotta oda a szelencét az elefántnak, az beleszagolt s az tán indignálódva búzta vissza orrmányát. A vén kisaaszony győzelmes mosolylyal dugta a szelencét esőköpenye fölső zsebébe, de öröme korai volt. Az elefánt egyszerre csak kinyújtotta ormányát, benyúlt a zsebbe s a következő pillanatban a zzelenco eltűnt az elefánt-gyomor végtelen üregeiben. A vén kisasszony kétségbeesése határt nem ismert : a szelencze szinezüst volt, azonkivül családi ereklye. Végre az elefánt házi szomélyzete nyugtatta meg azzal a viga sztalásaal, hogy a szelence nem tűnhetett el örökre. Azóta a vén\|kisasszony minden nap várja szelencéjét, de hiaba várja ... A ki aem hiszi győződjék meg róla. { E rovat lal felelősséget a a''att közlöttekért nem vá-sssrk. KftSiutcttetrtt: £ (rrir zi 1E£0. cvl qti. 3d4r.lu».4on -sIL^r.exé-t oklevéllel-A \i''.CTi:i 1CC2. évi kUnitáaon "» rosn-árciam ;1. Abtctí l&i>3.é nemzőik yyóg;. =/.ci ész. kiállítás m ezüst-éremmel. A tcvóutil-ine-^F^i ~&zd: a. kiállításon 188<- jen ez. díszoklevéllel. A bud»poatt 1G36. évi orzz. kiállításon a nagy éremmel haiaiáz- és versenyképességért. -^gad^"^ HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM 1886. MÁJUS 15 én — A t. szü''ők, nevelők, valamint a tanügy barátait tiazteleltel értesítjük a nagy-kanizsai kath. főgym-□aiiamban 1886. évi máj. bó 22-én d. a. tartandó zárüntepélyről, melynek érdekes mü ora a következő : 1) „Nyugasr-laló,'' Mosart-''ól. Előadja a főgymnas -umi férfikar. 2) Burgmüller op. 105. „Éiude brillanté." Eióadja a főgymnasi-umi senekar. 3.) .Beteg leány." Egressy B. után. Előadja a fögymo. dalárda. 4) Ábránd. „V«lenczei Carneval" czimü dalmű felett Viktor Felix-től. Zongorán előadj Eperjesy Gábor 7. osat. tanuló. 6) Magyar népdalok. Belezna/ Antaltól. Előadja a iőgymn. dalárda. 7. »Egyveleg" Planquette Rip Rip czimü dalmüvéből. Eióadja a főgymn. senekar. 8) A pályadijak kiosztása. 9} .Induló," Namiet R tői. Előadja a főgymn. ének-és zenekar. Disztornázas. A fenti műsor igazolja azt, hogy a zár-ü epélyen részvevők akkor, amidón gyermekeik avagy a gondolájukra biro''t ifjúságnak egy év alatt sserzott előbaladáeáról győződnek meg, egyidejűleg kellemes szórakozásban is résieaűlnek: — Ugyanazért ismételten felhívjuk az érdekeltek figyelmét a zár-Ünepélyre. — Kanizsa város gyomra elfo-gyasz''ott á lefolyt április hóban 2ll darab szarvasmarhát 658 drb. szopós borjut, 5 birkát, 173 sertést es 7 láda h .lat. — Hát a mi bejelentve nem lett, ki tudná ezt megmondani. — Szerencsétlenség történt f. hó 7-n Csáktornyán a Prussat-féle házépítésénél. A kőmives munkával már as emeletig haladtak, tehát állványokra volt ssükség, melyek egy réssé azonban tulterheltetvén, összedűlt. A rajtuk dolgozó 2 kőmives s2 kiszolgáló leány is lezuhant Az egyik kőmives életveszélyesen, a másik susyosan megsebesült. A leányoknak egy kis horzsoláson s ijedségen kívül más bajuk nem történt. — Házassági ajánlat. As utóbbi napokban több párisi lapban a követke ő házassági ajánlat volt olvasható: .Hivatalnok vagyok, óvi jövedelmem 12 eser frank s e^y vagyontalan leányt óhajtok, feleségül venni, kinek nem less szabad sem derékfüző'', sem" fürtözötf feje-, sem tournuret viselnie, mert utálom a természet eltorzitását. -- Ajánlatok „Természet" czimen a kiadóhivatalhoz intézen-dők. Noha hirdetés többször megjeleni s a feleségkereső hozományt nem kívánt, egyetlen egy ajánlat sem jelenkezelt felhívására. Jelenkeiett más. Megjelent tud-nillik a nevezett lapok hirdetési rovatában a következő közlemény: „Péu:ünk nincs s szívesen fogadnánk férjnek egy tizenkétezer frank jövedelemmel biró magas hivatalnokot ; de hogy érte a de-rókfüzőről, a tournureről, a fürtöktől le-mondjuok ... olyan nincs 1 Több párisi nő. — A koraőszQlésuek ritka és jel lemző példája Ányos Tivadar országgyűlési képviselő- ki 1835-ben srűletett s már 38 éve teljesen ősz. A dolognak története az, hogy Ányos T?— mint 13 éves gyermek — részt vett a 48-iki szabadságharcéban, Újházi vadász csapatában, s elfogatván, a gyermek-katona az ellenséges parancsnok által 30 botütésre ítéltetett. A lealázó büntetés végrehajtása alatt a kiállóit lelki szenvedés következtében a meggyalázott ifjú hős megőszült." — Gyilkosság. Mult hó 28-án Orbán János kallosi lakosnak 16 éves fia eltűnt ; a megejtett csendőri nyomozások folytán Kebida község határában fekvó és a. kallosi szőlőhegy halárára nyúló úgynevezett irtásföldek dűlőjében a gabonavetés között egyonütve találtatort; több körülméoykövetkeztében a gyanú Német József kallÓBÍ hegypásztorra irányult. Vallatás alá vétetvén beismerte, hogy Orbán Jánost fejszével gyilkolta meg. — A fagyról igen szomorú ért«^ sütéseket vettünk minden felől. A szőíő — kivéve B¿laton mellékét — többoyire mindnütt elfagyott Türjéről a következő sorokat vettük : f. hő 8-án a f.gy e vidéken szőllőt és ugy látszik a rozsot is nagy-részben tönkre tette ! A rét nagyon lehangolt és búskomor ! Tavaly a fégT most a fagy 1 ! Hozzá még egy végrehajtó is leszámoló a népen! Sanyarú állapot ! 1 — Végedi leveletőnk irjar hogy Véged és a körül fekvő községek határaiban e.hó 8-án virradóra, dór lepte a mezőséget, s oly erős fsgy volt hogy az udvarokban, tehát árnyékos helyeken, a szabadban volt edényekbon a viz erősen befagyott — Rozsban, gyümölcsben ós a szőltőben, tetemes a kár, — a másnemű vetemények, is felette sokat szenvedtek a folyton dühöngött erős> és fagyasztóan hí deg északi szelek miatt. — — Fecskék megfagyva. Egy előkelő úrnő kényes szemekkel irt levelében közölte, hogy a folyó hó 8-ára virradóra volt nagy fagy alkalmával a tavasznak kedves előhírnökei a föcskék közül >gen sokat a féscrkben megdermedve és ében hal va talál'', a házában és gazdasági épületeiben levő összes fészkeket átkutatta és a dermedi madárkákat bevitet''6 a m • lsg szobába, hol eziknok két harmada feléledettj eteket összefogdosott legyekkel etette, tehát vissza-adta őket az életnek, egyharmada asonban fagy és éh-halált szenvedett. — K6 ölte velünk ezen ese méayt mint olyan stomoru ritka^ágo'', a milyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek. — Meghívó A. zalamegyei gazd. egyesületnek f.é. 20/123/886. sz. a. végzésével megbízattam, hogy a Kanizsai járás és Nagy-Kanizsa r. t. város területéhez tartozó s a lótenyész ügy iránt érdeklődőket egybe hiván, — velük a kerületi „Lótenyész bizottságot" megalakítsuk ; midőn ezen felhívásnak eleget tenni óhajtanék, — tisztelettel kérem mind azokat, kik a lótenyéss ügy iránt meleg érdeklődők hogy a fennt jelelt ügyben f. hő 26-án Nagy-Kanizsán délelőtti 10 órakor a „Szarvas" vendéglőbm megjelenni szíveskedjenek. Alsó-Rajk 1886. máj. 14. Koller István s. k. — Vízvári ur az örök kedélyű s kifogyhatlan humor komikui a budapesti n^mztvli szinháztól — mi kezdi meg egyik ''egkuünőbb alakításában „Sttrn Itták° vendégjátékait, melyben több uj korszerű oupletteket is fog . énekelni. — Még holnap és hétfőn .játszik városunkban, ajánljuk efelilte élvezetes vendég előadásokat a szinházi közönség figyelmébe. Hyuit-n. Schiffer Kálmán kúsked-veltségü helybeli fialni kereskedő folyó 9-én tartotta esküvőjét L-itenyén Récsey József földbirtokos kedves leányával Herminával. Isten áldása kísérj-i frigyüket. — Eljegyzés. Weisz Ferencz/i Weisz L. és F.. czég tagja f. hó 9-én eljegyezte magának Kohn Ignácz helybeli bőrkereakedó szellemdus leányát Szi dóniat. Meghívó. A kógyárberkí viasza-\| bályozó társaság f. é. május hő 30-án Gol''sén a vendéglőben d. e. 10 árakor közgyűlést tar'', melyre érdekeltek ezennel tisztelettel meghívatnak. A közgyűlés tárgyai : 1. Az 1885. junius 7-én tartott közgyűlés által kiküldött bizottság jelentése a megvizsgált pénztári számadásokról. 2. E''nöki jelentés a rétmesterrel kötött szerződésről. 3. Elnöki jelentés a csatornán elkövetett kihágások büntetéseiről szóló s általa ki-boc átott hirdetményről. 4. A társulati alapszabályoknak az 1885. évi XXIII. tezik értelmébeni módosítása 5. Jelentése a kiküldött bizottságnak a csatorna alnó szakaszának átvételéről. 6. In tézkedéi a csatorna alsó szakaszán még ki nem emelt földréstleí kiásatása iránt 7. Mérnöki jelentés a csatorna .állapotáról. Kelt A''só-Rajkon, 1886. május 10-éo. Koller István elnök. — Oroszlán vendéglő. Értesítjük t olvasó közönségüuket, hogy a fent nevezett csinosan b.rendezett b minden kényelemnek megfelelő vendéglőt. f. hó 15 tői kezdve az előnyösen ismert s életrevaló Pau''in József volt daruvári fürdő vendéglős vette át. Minden bővebbet) a köriratok közölnek, ajánljuk közönségünk figyelmébe. — Pasteurnek lepaszszol a hire-míelébb. Városlődön amínap. mint Írják több, állítólag veszett kutya csatangolt. A megmartakat egy híres kuruzsló fogta ápolás alá, mindenkinek beadván egy pxpírczédulát, melyre ez volt irva: Nini — Tini — Linil És nini 1 A patiensek közül ciakugyan egy sem veszett meg. Erre mondja aztán kádenczi-át a Tini meg a Lni, de még ==; dr. Pasteur is ! — Rák a Balatonban. Közdu-domásu dolog, hogy ezelőtt öt évvel a rák a Balatonból ismeretlen ok miatt kipusztult. E megfoghatatlan tünemény fölött annak idején eleget vitatkoztak a természet-búvárok, de határozott véleményre nem jutottak. Mint Balaton-Füredről értesülünk, a napokban ismét láttak a Balatonban rákokat, amit talán annak lehet köszönni, hogy az almádi halászok által négy év előtt kifogott rákokat a B.latonba rőg''ön > issza bocsátották. Bizony jól teszik a halászok, ha rajta vannak a rák tenyésztésén, mert bizony a balatoni rák és az ízletes husu fogas mindig hires volt és nagy hasznot hajtott a balatonmelléki lakosoknak. — Tüz. folyó hó 6-án reggeli 9 óra tájban a vészharangok kongás« riasztá fel a letonyei lakosságot, a midőn a völgyek alatti u czában tű». ütött ki. Oltására a járásbíróság, adóhivatal, szolgabírói hivatal, az urodslmi tisitség, papság, tanítóság szóval miedenki egészodaadással fáradozott. De mind ennek daczára négy lakóház, négy pajta és több aprólékosgazdasági épület esett a lángok martalékává. — Emberélet nem esett áldozatul. A tüz gyufa által történt. — Itt az üdvösséges tanulság az, hogy a gyermekek előtt zárva kell tartani a gyufát. — Töredelmes önbeismerés. Simon Péter nagycenki legény türelmesen bevallotta, hogy Szumm-r Pétert ő lőtte szíven a ceuki parkban. Szommer ugyanis híres verekedő levén, valaaágos réme volt Cenk nek és vi dékfenek. Húsvét hétfői verekedésének áldozatai még most is feküstnek ét Simon épen esek egyikénél vuh látogatóban a mult vasárnap este s mivel már korábban hallotta, hogy Ssummer megígérte, hogy ót akárhol is meglesi és megveri, rendesen töltött piss-tolyt hordozott magával. Vasárnap este midőn beteg barátjától h»za felé ment, a parkban Ssummer útját állotta egy nagy doronggal; ő tehát önvédelemből lőtt reá a verekedő emberre, aki különben őt ütötte volna agyon. — Kémet alapossng. Nagy híre vsn a porosz hadseregnek az egész világon s a poroszok maguk főkép azért dicsérik a tisztjeiket, m-rt szörnyen tudják a — geográfiát. A frncia német háborúban például egész legendákat irtak a német lapokról, hogy milyen pootosan ismerték Franciaország minden vidékéi s mily nagy hasznát vették ennek a tudo mányuanafc mikor a herctér elónyö pontjait a gyámoltalan franciák orra előtt egymásutá.» megszállották s aztán ép e miatt tönkre verték őket. Ha ssakugyan igy volt, akkor másfél évtized óta zör nyen nagyot fordulhatott Poroszországban a világ, tanúbizonyságra egy levél, melyet abraunsbergi porosz király „Lnd-vehr Bezirks Commando Prínz Holland" egy szabadságos katona után küldött Budapestre, a pecsétje alatt s melynek a címe igy szól: „An der Wrhrmann-Student: K. A. K. Budapest in Russ-iand!" Szép tiszta világos betűkkel van kiírva, hogy Budapest — Oroszországban fekszik. Szerencsére a postások okosabbak voltak mint a tiszt urak s Magyarországba kü''dték a levelet, ugy gondolkozván, hogy a német-osztrák-magyar szövetség napjaiban még is csak nagy szégyen volna Budapestet csakúgy, köny-nyen odaengedni a muszkának. — ''Benedek Aladártól a napokban jelent meg a sokak által kíváncsian várt „Romlaki kaatély* czimü eredeti tegény 2 kötetben melyről már több nagyobb fővárosi lap igen kedvező és irodalmilag méltató hangon szól . Mi egyelőre egyszerűen csak jelezzük ez — érde\s» munka megj-lenését és fenn« tartjuk magunknak ese''leg a későbbi bővebb birálatnt. Add>g is asonban bát-ajánlhatjuk e müvet olvasóinknak, mely Buda pattan Petrik Gésa könyvkereskedésében (Koron aherczeg utcsa 16.) ren delhető meg. Fűzött példány ára 2 frt 50 kr., diszkötéaben 3 frt 50 kr. — intlpóldaa vevőközönség számára. Nem rég egy ismerősünk, a ki vértorlódással, főfájással erős szivdo-bogással, étvágytalansággal, egybe kö>ött makacs szorulástan szenvedett, házi orvosának külön ajánlatára Brand R. gyógyszerész svájezi labdacsait kérte egy gj óg)szertárban. Az illető gyógyszerésznek, nem tudni mi okból nem volt valódi svájezi libdacsa, de a vevőt arra akarta rábeszéln, hogy vásároljon az ö saját gyártmányú labdacsaiból, melyek mint a valódi.avájezi -Jabdacsokvoltak csomagolva, hisz, úgymond, ezek jobbak és olcsóbbak is. Szerencsére a beteg a különféle utánzatokra már régebben figyelmeztetve lévén, azonnal otthagyta a gyógyszerészt, hogy egy más gyógyszertárban megszerezze a valódi Brandt R. féle labdacsokat. Ez aztán köretésre méltó példa s minden férevezetés ellen meg leszünk óva, ha arra gondosan vigyázunk, hogy a Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak cz^gjegye: egy fehér kereszt vörös mezőben 8 Brandt R névaláírása. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT 8. • Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS Laptulajaonos: WAJDITS. JÓZSEF 1570 /tkr. 1886. Árverési hirdetmény. A nagy-kanissai kir. törvszék tkkvi. osztálya részéről köshirré ''étetik, hogy Zaiamegye összesített árvatára végrehaj, Utónak Czom* János végrehajtástszenvedő pacsai lakós elleni 126 frt. 42 kr. tőke, 1880 Január 1 tői járó 7•/. kamata», 30 frt. 95 kr. por, 8 frt. 55 kr, végrehajtás kérelmi, 9 frt. 50 kr. jelenlegi s még föl-merülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fönt nevezett kir. törvszék területéhez tartosó pacsi 494 az. tjkvben A l 213 hrsz. 480 frtra, 2487 hrs . 7 frtra 391 hrsz. 21 Mra, 464 hrsz. 34 frtra, 160 hrsz 82 frtra. 1208 hrsz. 77 frtra, becsült ingatlan a C. halatt Pap János és neje Francaics Rozália javára bekeblezett 1 drb. marha legeltetéséből álló szolgalmi-jognak épségben hagyásával 1886 évi Julius 27-én d. e. 10 órakor. Pacaán a község biró hásánál Árvay Lijoa tiszti ügyész, vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. s Kikiáltási ár a fenebb kitett bcsár Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadék képes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig : az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétői számítandó 1 hónap alatt, másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6°/0 kamatokkal együtt at árverési feltetelekben meghatározott helyen es módozatok szerint lefizetni. Nagy Kanissán a kir.^-törvényszék telekkönyvi osstályánál 1886 évi Marcsi-us 13-án tartott ülésből. Cseresnyés elnök 2799 1 - 1 AEvell jegyző A legjobb a legizebb harmonikak MjSswJ a és egyéb > - WM xeneszerek csakis VmT\ Joh. N. Trimmelnói J^Bj^* VII. Kaiseratrasse 74. Harmonikák s rgyób sene-sz''rek árjegyzéke ingyen és bérmentve. / 4850 p Árverési hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy Marshall Sons & Comp Limited czégnek Reich Ferencz előbb fölső-hahóti jelenleg szent-ba-lázsi lakós elleni 3811 és 3200 ft tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir járásbirócíg 2750/1886 p. szám alatt kelt végzése folytán 1886. Óvi május hó 18-án a helyszínén Szent-Balázson és Fűzvölgyön és pedig Szent-Balázson d. e. 9 órakor, Fűzvölgyön pedig d. u- 3 órakor a bíróilag lefoglalt gőzmozdonyok, (lokomobilok) cséplőgépek és malomszerkezetek készpénz fizetés mellett nyilvános árverés utján a legtöbbet igérónek készpénz fizesés mellett a becsáron alul is eladatni fogna>. hazánk eg^yilt legfszénsav<iúsa.l>u SAVANYUVIZE kltünG szolgálatot te»z fOIeg ax emáaztéai zavaroknál ■ a gyomornak az idegr. nd«z r iránta)main [ alapuló bajaiban. Általában n viz mindazon kóroknál kiváló figyeltn -t érdemel, melyekben a szervi élet támogatása éa az idsgrendszer működésének folfokoxi-n kivánatoa. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. Kizárólagos főraktár Édeskuty L. m. kir. üdr. ttáliittaál Budapestet Ugjaitntén kapható-minden gyógyszertárban, f&szerkerwikedéaben és vendéglőben. Az 1885-ik óvi elszállítás 800.000 Nagy-Kanizsán kapható: Fesselboffer J. Rosenfeld Adolf Sehwarz & Tauber, Marton & Huber Prezlmayer <fc Deutsch, Marton Adolf, May Mátyás, Strémm & Klein és Zelinger Lajos uraknál. V4GY-KANIZSA, 1886. Május 22-én Huszonötödik évfolyam. y / ö /i * e t é H i ár ■ v P ... •> -- . 2 frt .V) kr ... 1 frt 2;''» kr Egyes szsn 10 kr I! 1 K D K T £ S K K Shiitaf"''« j>-tit«orbau 7. a>á,»dzor ¡j minileu t.iYáhbj «.írért 5 kr nyilttérben kiírónként 10 krért «¿t-l''.«li f- 1 Ki.n-suirt ill.''fék miod«-n ecye» hír-drt s rt 30 k timtendők. I A lap szellemi részét illeti! közlemények a ne k-zt<S&gb«z, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intéz-''udok : y a ff V-K a nizsdn Wlaaairsbáa. Bérir.entetlon levelek n»-m fo-gndtatuak el. Kéziratok vissza nem küldetsek A nagij-k nizsai „Kereskedelmi Iparbanka „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „zolamegyei általános tanítótestületa „nagy kanizsai kisdednevelö egt/esületu, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyzö szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamaraK nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. > Társadalmi mozgalmak Európa békéjének láthatárán fekete pontok'' tünedeznek fel, meg-megujulva külöoféle alakban és elnevezésben. de ezen mozgalmak inten--egy -és -ugyan*, valamint « eredetük is egy okra vezethető vissza. A belgiumi munkások zavargása még le sem zajlott, __ a iathatár még nem tisztult meg; a felizgatott tömeg keblében a vad indulatok dühös csatája még most is dul, s már ujabb és bor rasztócataiztrófa tartja izgatottságban ti európai nép czivilizáltabb é3 in-teligensebb osztályát. Éz. a paraszt lázadás Galicziában. Itt ^ babona-és bntaságban tespedő parasztság,-amott a félrevezetett, fel-zgatott és sorsával elégedetlen munkás osztály vág vérző sebeket a béke és jó egyetértés testén. Mi idézte elő a belgiumi munkások zavar ását azt igen könnyű kitalálni. A gazdasági válságok, a tujproduktió, mi Belgiumban az ipar-terén is mutatkozik, a tőkepénzesek haszonvágya és lelkiismeretleL törek vése s rohamosan való gazdagodásra, t munkások helyzetének 4s erejének kizsákmányolása, mind olyan tényezők, hogy a munkások közt, kik csak napi kényerökért dolgoznak — s igy tengetik nyomoi uságteljes életöket — az elégedetlenség csiráját elhintsék; hozzá járult még az is, hogy mindenütt akadnak kétes exisztenciák — kiknek veszteni valójuk nincs — s főtörekvésüket oda irányítják, hogy a tömeget tévútra vezessék s saját undok czéljaik kiviteléhez felhasználják — s a zavarban ók is''halászhassanak. Az ilyen proletárok nem törődnek azzal, hogy kinek ártanak és kit tesznek tönkre, ők csak izgatnak — nem gondolva azzal, hogy az égőszikra, mit a tfynegközé vetnek, minő vihart okoz — 8 hogy egyátalán kivihetetlen elvükkel használ uak-e. Ilyen agitatorok vezetése alatt dullttak föl Belgiumban a egelsőrendübb és legnagyobb gyárak, 10I sok ezer munkás kereste kenyerét, — és ezek benyomása alatt égették fel a galicziai parasztokba -liczia egyik legnagyobb kereskedő városát. S az eredmény mindkét helyén a lázadókra nézve semmi, mert a gyárosok a munkabért föl nem emelhetik; s a parasztság sorsán sem enyhet a garázdálkodás ; de a kár mindkét helyen kimondhatatlan „A ki szelet vet, aratja a vihari" — régi és igaz közmondás, — s ha az állam és a társadalom figyelem nélköl hagyja azt, mi őt közvetlenül érdekli; végre saját kárán tanulja meg azt, hogy mennyire szüksóges az elővigyázat, s hogy mekkorát hibázott. Nem politikai szemüvegen nézzük mi ezen társadalmi mozgalmat, — az országok politikáját kritizálni nem akarjuk, — de azt mégis kénytelenek vagyunk kimondani: hogy a szocziális mozgalmat ugy Belgiumban, valamint másutt is ez elégedetlenség idézte elő. A^ belgiumi munkások — kik vérrel és pénzzel adóznak, ngy mint mások — nem részesültek kellő figyelemben, és sem az állam, sem az ottani önző társadalom az ő érdekükről és megélhetésökről nem gondoskodott annak idején. A galicziai parasztlázadást eléggé jellemzi azon jelszó, mely alatt a buta ás tndatlan tömeg a földbirtokos és kereskedő osztály ellen ront; mert ahhoz — hamár hitelt adunk a keringő híreknek, — hogy egy egész néptömeggel a XIX. század utolsó ns^yedében el lehet hitetni azt, hogy a világnak még eb ben az évben vége lesz és elpusztul — óriási ostobaság szükséges; de jellemzi a galicziai parasztlázadást az is hogy a vallás; és erkölcsi élet nem jó lábon áll, és a felebaráti szeretet egészen kihalt, s hogy az izgatók, oly elemekből vannak, kik legközelebb állnak a néphez és kiknek hivatási volna a sö'':Stséget, mely a tudatlan néptömeget környezi eloszlatni. Csodálatos azonban, az, hogy ugyanazon rémhit van elteijedve a horvát parasztoknál a Dráván tul. Nem az csodálatos, hogy a horvát parasztság is elhiszi a babonás állításokat, hanem az, hogy .ezekre sem hat megtéritőleg a rémhit, s a gyűlölködést embertársaik iránt fen-tartja sőt szítja. A horvát parasztság szintén azt hiszi, hogy a világnak 1886-ban vége lesz. A tömeg buzgón imádkozik, búcsúkra és templomba jár, de az eredmény ^íem az, hogy béküljön ki a szomszédos magyarokkal — hisz a világnak ugy is vége lesz, — hanem gyülőljük őket. Igen. mert a horvát nadrágos uraknak és a papság és tanítóság jónagy részének érdekében áll, hogy a tudatlan tömeget ellenünk izgassák és ocsmány elvükkel ka-czérkodjanak. Azonban valljuk be őszintén, nálunk is lefolyt a közeli múltban — bár nem oly dühös szenvedélylyel — ilyen forma mozgalom, s még jelenleg is sok szenvedély és előítélet uralja a társadalmat. — Náulnk is föl lett keltve az osztály- •— és fajgyűlölet. Agitatorok, kiknek szivéből a vallásosság kihalt, egyszerre csak feltűntek mint a kereszténység lovagjai; tudva azt, hogy a tömegre leginkább e fajta phrasisokkal lehet hatni. S valamint az izgatók nem válogatták az eszközt; ugy a tömeg sem kutatta a dolog valóságos mivoltát. S hogy nagyobb mérvet nem öltött a garázdálkodás, egyedül a kormány erélyességének és a pa- rasztság józanabb gondolkodású részének köszönhető, mely nem eugedé magát az áramlat által elragadni. De korántse higyjük, hogy az égő szikra, mely a nép közé dobatott, már kialudt — sőt titkon még folyton működik, növekedik, hogy minél nagyobb erővel ronthasson elő; s félő, hogy a nép, mely kényszeritettett — a sajtó és mások által — miszerint a zsidót elvből gyűlölje; ezen gyűlöletet átviszi az urakra és papokra és a galicziai parasztok példáját utánozza, mitől a gondviselés óvjon meg bennünket. Az uj kataszteri rendszer, a nagy adók és folytonosan aláhanyatló gabona ár igen sok helyen elkeserítette a parasztságot. Az elégedetlenség és elkeseredés sok mindennek lehet kútforrása. A magyar államnak, de, különösen a társadalomnak felette érdekében áll, hogy a belgiumi munkások zavargásából és a galicziai parasztok lázadásából a kellő tanulságot levonja. Először is pártolja a magyar ipart s tartsa kötelességének a haza minden egyes polgára annak javát előmozdítani és azon lenni, hogy az minél előbb íelvirágozh&s-sék, s iparos ink szivét a szociális tanok befogadása ellen megvédjük. Támogassuk a magyar kis birtokosság érdekeit, — nyissunk neki könnyen hozzáférhető és olcsó hitelt — hogy az elszegényedéstől meglegyen óva és minél könnyebben boldogulhasson iparos, földmives és kereskedő. Ne találjon a társadalom titokban olyan tanokat a nép szivében, mit a nyilvánosság előtt kárhoztatnia kell, s melyek, ha megérhetnek neki is kárt okozhat. A tanitó- és papság pedig ápolja a nép szivében z vallásoss és erkölcsös életet és a felebaráti szeretetet, s törekedjék a babonát és tévhitet onnan kiirtani, és plántáljon helyette felvilágosodást, értelmet, hazaszeretetet és törvénytiszteletet. A magyar arisztokraczia, necsak a sportnak, hanem a küzügynek és a hazának éljen, mert csak az esetben kerülik el a vészfellegek — melyek egész Európa láthatárán emelkednek — hazánkat, ha minden polgára megteszi kötelességét és a haza érdekét és felvirágzását szem előtt tartja, s az elavuli szokásokkal szakit; mert a praedikátum — szubjektum nélkül mit sem ér. i Lob Simon. Milyen életpályát válaszszunk? II. Ne javasolják tehát a szülők és nevelők gyermekeiknek, illetve növendékeiknek az oly életpálya választását, mely saját — a szülők és nevelők — nagyrávágyasát kielégíti és a hiúságnak hízeleg, hanem olyant, mely a gyermekek egyéniségének és képességének leginkább megfelel, és melynek következtében hivatásuk haszná'' a ^tehetnek; mert az oly életpálya meghatározás, jobban mondva ennek kijelölése, az előadott kellékek figyelembevétele nélkül, sajnos, lépten-nyomon megtermi áldozatait, s mivel egy családban orvos, ügyvéd stb. van, még nem következés, hogy ugyanazon családnak egy mesterember szégyenére válnék. Pedig ismét csak sajnosan emlékezhetem mrg, hogy ezen hiúságból eredő káros szégyenérzet, daczára előrehaladott századunknak, nagyon is lábra kapott, s igy is nem egy káros következményt, — sőt családok tőnkre jutását is ezáltal — regisztrálhatnék. Ez okból mindenkinek az életpálya választásánál szem előtt v legyen Széchenyi István eme bölcs elve: „felebarátot szolgálni, a gondviselés T á r c % a. Betegségemben. Összetörve testem lelken; Ágyban fekssem betegen, Alig várom a nap nyugtá?, 3 újra tüntét keleten. Mint a horgony állói ké z i, Véss- a viharban tört hajói: Ide kót le a sir mellé, Várta'', bér, még nem valót. Tudat s kétség ólyom-suiylyal, Nyomják szivem s lelkemet, Meddig tart még, vége less . . . Ah l de éa már nem hiszem. Ssüs remények, csifira álmok, S az a képselt szép való, Mind torzképe öomsgának ; Vannak s ló ük nem való. Mind a lélek délibábja. Az az álom és remény ; El nem érjük s boldog, aki Kimutathat: es enyém. Az az enyém, én elérem : Ott Jü, rügy s galy a fán, Ott öledben ss nt természet Dajkáló jó bő an\ ám. Az a sugár, n i oapfény, Mely aranynyal fon körül, Az a vidor kedves éle'', -As az enyém, mert örü''. As a kék világ falettem Mérhetetlenbégivel, Az a nap, mily beragyogja, Örök lángja féoyivel . . . X Távol a kalmár világtól. A természet szűz ólén, Ez az örök végtelenség, Es a .Minden* az enyém. Oh l mert értem, oh I mert érzem Örömét és bánatát, Tudom : mit mend, halva távol Fürge csermely moraját. Ha levél iog s pajkos szellő Berzeog a tó tükörén . . . Némaság dal — közel s távol — Mind nekem sról ; értem én. Mert szeretlek, mert imádlak, Mert anyám vagy énnekem, Mert te bennem s én te-benned Egymást látjuk végtelen. JK, kie négy fal közöl, ki, Ki te hozzád zöld magány, Álmodozva sugdozódui, M«g bfis a<-ny borul reám. Ki, ki hozzád l s rabláncz kö le Ma, tán holnap, oh ! soká . . . Nyomorúság, kór, betegség, L-lkem ia meglánczolá. r,«dig szállna, oh repesve Öli teapedt unalom. — S igy magamban elborongva. Szabadságról álmadom. Bátky Lajos. A .trafik." Közönséges és szokott értelemben olyan holtot jelent, ahol a megszüste-lenitett magyar dohányt árulják. Hogy a trafik kinek a fejében született meg? ki volt a kitalálója ? — azt tessék meg kérdezni a financz-kapaczitáaoktól ! Mi csak ast tndjuk s arról garantirosnnk, bogy nem magyar ember ágyából pattant. Ét ast még bizonyosabban mondhatjuk, hogy a magyar embernek van v$le legtöbb Baja as egész világon. Nem ok nélkül.Nekünk terem a legpompásabb dehányunk itt Európa szivében és mi S "ijjuk a legkomiszabbat az egész föld kerekségén. A javát elviszik az osztrákoknak; nekünk marad az alja. Azért ha valaki jóravaló szivart akar szívni, csempézz be valahogy Ausztriából. Ha tisztességes dohányt akarunk a pipánkba, akkor meg csempészünk, lopunk magunktól. Csak a financs meg ne lássai Mert ennek a csempészetnek két nagy ellensége van : a fioancz, meg a trafik ; az az üldözője, ez az elnyelője. Gyönyörűség nézni azt a pompás vöröses sárga, aromatikus, duzzadó, ssüz magyar dohányt, mikor a dohány-be-váltó hivatalba jut ; hej de annál keservesebb asután szivni, ha lelkét kipréselték és marad zirgó-zörgő pipatol-teléknek. Érintetlen mosolygó ssüz, mikor még kapva kapják s epednek utáns: azután hogy árulják czégér alatt: már csak olyan mint a kiaszott rima. Aki jobbat nem kap, azért csak elrágódik rajta. Ily szépség veszett dohánynak áru-sitó intézete a trafik. Nekünk már csak azért sincsen Ínyünkre, mert keserves emlékek csatolnak hozzá. As absolutis- mus idejében ajándékozták meg vele édes hasánkat ós akkor ssomoru, keserves némasigra kárhoztatott nemzetünket. Egyszer a .Korona" venáégfó fülkéjében üldögéltünk hárman (három bos magyar) negyedikül kösénk szegődött a megtestesült jólét: Szigritz képében. Ez ott a vendéglős. Köstünk volt a tatai poéta pajtás, ez a pápista ssinü kálomista ; meg a kanizsai poéta, aki meg ká-lomista-szinü pápista. ^Borozván boroztunk és szivaroztunk volnais, ha szándékunkaszivarok. komisz-ságánés nedvességén hajó:örést nem szenvedett volna. Mi természetesebb azután mint hogy szittuk a németet, illetőleg hát a trafikot. „Ad vocem trafik'' t— szólt egysze-re a tatai p<>eta. — Mondok én történetet egy olyan a trafikról, a melyiket nem a dohány- és sztvarfogyasztó publikum, hanem a finánezok szidtak össze I" „Halljuk 1« „Hát van Tatán egy humoros öreg űr, aki valamikor nagy sserepet játszott; most már erősen megvénhedt ; 48-ban már honvéd kapitány volt ; megette kenyere javát ; assemo világát ia elvesztette. Hanem azért a társaságoknak valóságos lelke ; képes 30—40 embert elmulat-tatm. Tatán mioden háznak szívesen látott vendége. El is jár, hol ide, hol oda, veze''.ó nélkül, mert — a hogy mondani szokta Tatát ő már betéve tudja. Sétája közben mindig valami tréfán töri a fejét; néha meg csak ugy momentán ¿Üt ki egy-egy talpraesett tréfát. Egyszer jártában keltében t bemegy a tatai nagy trafikba szivart venni. Olt halja, bogy a financs- aomiszárus ia jelenvan ; megismerte a hangjáról. .Nem volt itt benn a baji zsidó — kérdi egykedvűen a trafikostól, as öreg .Miért tetszik kérdeni ? Talán valami bir van róla ?tt Semmi különös ; csak asért gondoltam, hogy volt itt, mert hallom: „trafik"-ja van." Azzal az öreg ajánlotta magát s tovább ment. De nem kellete több a fináncé-biztosnak 1 Neki biztos tudomása volt arról, hogy a baji zsidónak nincs trafik engedélye. Bajon egy keresztény kereskedőnek volt az megadva. Rögtön útnak inditott két fioanezot a később maga is kocsira ült, hogy Bajra hajttsson. A baji ssidó nem is álmadott as ily fajta megtiszteltetésről s csak ámult bámult, mikor a financs-biztos belépett hajlékába. Igaz, bogy pálinka főző kazánja volt ; de annak megvizsgálására sohasem asokott a bis''os személyesen kimenn-A ritka szerencsét felhasználni akarván, föltette magában, hogy a komissárua urat rendesen megvendégeli ; a legfinomabb borából, a 68-iki rizlingből hozott az asztalra ; hideg ételeket rendlet ; de csudák csndája : a biztos ur mindent szépen megkösiönt, anélkül, hogy meg is érintette volna. Az öreg Benedek csak nézett jobbra balra a falakra, miután szemre fejre nem nézhetett. A biztos hivatalos komolysággal ült és közönséges dolgokról, termésről, időjárásról beszélgetett. Nemsokára asután megérkestek a gyalog jött finanezok if, s a rendelethez híven Benedek boltját occupálták. A boltosi szerepet a mámi játszotta ; de a váratlan jelenetre abból teljesen kisök-kenvén, jsjgatva, kéztördelva futott a Mai számunkhoz féliv melléklet van csatolva. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. Kijos 22-én. ajándékit bölcsen használui annyi, mint Istent félni, tisztelni és szavát fogadni, s az ki ezeket hiven eszközli, becsületesen járja földi pályáját." — Ép oly helyes az életpálya választásnál Moltke következő stratégiai szabályát tartani szem előtt: .Elkülönítve indulni, egyesülve támadni;" azaz kinek kinek eltérhet életpályája, de a közügy szolgálatában rendeltetés szerint egyesülve kell lennünk. Az ethicai előítéletekhez sorozható az is, hogy a szülők nem kérdezik önmaguktól, vájjon a választandó életpálya megegyezik-e ^gyermekük erkölcsével (tulajiionságaivAl), s természetével? Vájjon vképes-e, elég erós-e ellentállani a választott pályán elébe álló veszélyeknek és kísértéseknek ? A világtörténet c?ak leginkább oly hősöket euijit, a kik teljes odaadással éltek a művészetnek, a múzsáknak és a magasztos eszméknek, a közönségest, a mindennapit kerülték, s a bün fölött diadalmaskodtak; de elhallgatja azon szerencsétlenek neveit, kik a foglalkozásukkal járó viszonyok következtében a bün útjára tértek, a könnyelműség és a vétek áldozataivá lettek, s e miatt testileg s erkölcsileg is idő előtt megromlottak. Nagyon szépen és helyesen mondja báró Eötvös József: „Nagy képességű emberek sokféle alappal, képességgel bírnak. A kérdést mily pályán használhatják azokat, lcgtőbbnyire uem észbeli tehetségük, h nem jellemük s kedélyüktől (tulajdonságaiktól) fögg; s ha hivatásukat annyira eltévesztik, ennek oka csak abban keresendő, mert a jellem és kedély hiányait, melyek által valamely életpályára alkalmatlanokká válnak, leginkább csak akkor veszszük észre, midőn azon már annyira haladtak, hogy becsülettel visszalépniök nem lehet." Az ethicai előítéletekhez számítjuk azon nézetét is, hogy a szülők a gyermekeik életpályája választásakor kizárólag a kilátásba helyezett protekcziót fogadják el irány adónak. Ha az ajáulásra a személy ön maga érdemes, akkor helyén a pro tekezió; de x gyengéket, a tehetetleneket, a hasznavehetetleneket a képesek, alkalmazhatók rovására aján- szobába, „ájv váj; rablók, zsiványok gyüttek fiuáncz robába''£" Erre a táti, az öreg Benedek ia lábaiba akarta kapni u férfi természetet a tatásnak it eredt volna, ha a finánca biztos galléron nem ragadja. „Megálljon I Jöjjön velem a boltba !M „Kedves tekhintetes khomiszárosór, ne sprengolja engemot; én vájok edj bö-csöletes pü''gár!" De hát a fináuezbistos erre nem sokat adott, mert az a kincstára nézve közönyös dolog, hogy a baji zaidó becsületes ember-e vagy sem ? Benedeknek ia kellett menni a boltba Ott már a két fináncz erős kutatásban volt. „Maga engedély nélkül szivarokat árul I" — dörögte a biztos. „En ? A Benedek V Tejes oram ! Ebbe. a pünktomba dügöljek meg mogo-mat, ho igoz.* '' . „Ne tagadja; annál rosszabb !" „A föld ne vegyen be enyüm testűmet, ha igas nem mondok lh „Mondtam : ne tagadja ! Egy igen tekintélyes tatát úrtól biztos tudomásom van, hogy tcafikja van.0 E szóra a baji zsidó képe olyan lett, mint a kaezéran mosolygó hold-világ. „Oz von. Von bizom tejes ór; de még mii-len l Rögtön megmütotok 1* Kinyitotta a bolt-ajtót egyet füttyen''et''. „Trafik, le 1- Egy hatalmas kuvasz ugrott be a boltba. „Itt a trafik tejes ór !• * * » Hogy a komiszárus milyen képe-vágott ebhez a ¡fogáshoz, — nem tudom ; azt már az én tatai poétám ee tudta megmondani. Ha esze volt, hát bizonyosan kaczagott mint Szigritz-bátyánk ; aki: két felül támogattunk, bo^y ketté ne váljon nevettében. lani, előtérbe szorítani, csak kur-rupezióra mutat. Az ily eljárás miatt nemcsak az érdemesbek jóléte, hanem az állam gyarapodása, és felvirágzása is szenved. Nagyfontosságú szerepet játszik ujabban a nők hivatása is az életpályánál. Általános azon zngolódás.. hogy a nők versent re keltek a férfiakkal, sőt sok versenynél felülmúlják őket. Valljuk be, hogy^nem mindenben, de van jogosultsága ezen. ál litásnak. De mi következnék be akkor, ha a megfordított eset foglalna helyet, mily felforgatást szülne az, hogy a férfiak az ő jogaikat és híva fásukat csorbítanák, melyekre annyira féltékenyek. (Nem mondom hogy mindenben.) De szent dogma «z. hogy a szép-nemuek már születésé nél fogva az a rendeltetése, hogy a házi foglalatosságra szorítkozzék, mely hivatás rea nézve ép oly édes lehet, mint a férfi-nemnek az, hogy benne erős oszlopát lelje, akit már a gondviselés, mint erősebbet védel-;nül melléje rendelt, és miután a gondviselés jó vagy1 rossz rendelkezéséiben reud-zerint megnyugszunk'', nem marad egyébb itt sem hátra. Azon veszélyre, hogy nememmel hadilábra jutok, jegyzem meg, hogy van jogosultsága is annak, hogy a nőnetn önálló, független életpályára elhatározza magát. Felhozom a következő esetet: Nemrég Angolországban '' az esküdtszék előtt főbenjáró bün elkövetésével vádolt nő-egyén állt. Voltak enyhítő körülmények, de a közvélemény ítélrte halál volt. Ügyvédként egy miss Laydin szerepelt. Lángoló védelraes az esküdtszék iránti magtartásával és varázsszerü szemjátékával annyira hatott, befolyásolta az esküdtszéket, hogy az Ítélet egyhangúlag felmentő volt s a szerencsétlen nőt visszaadta gyermekeinek családjának. Nagy kérdés, ha ugyanazon szerep férfié, oly sikere lett volna e a védelemnek. Nem lehet czéloin fejtegetni azt, hogy a gondviselés mennyi előnynyel ruházta fel velüuk szemben a szépnemet, ők- ezen meggyőződéstől át vannak hatva, mert azon elfogadott elvnél fogva, hogy önmagát "~és saját értékét mindenki ismeri, a szépnem is bizonyosan. De szoros összefüggésben lévén fejtegetésemmel, legyen szabad azon régi mondásra hivatkoznom, „hogy adjuk meg mindenkinek a magáét" ne legyen csorbítva a férfinem hivatásában, ki ismét azon elónynyel bir, hogy az élet viharaival edzettségénél fogva, valljuk be, jobban szembeszállhat és ezenkívül legjobb akara''a mellett sém lenne képes szerepet cserélni. Es a férfiak, a&iknek bizonyosan nincs elsőbb óhajuk, mint a szépnemmel jó egyetértésben élni; mert nagy ok lehetne csak az, mely azt alterálná, — látva jogaik visszaszerzését. nem késnének figyelmességüket. előzékenységüket meghat-ványozui. (A mi nagyrészben ugyan ma sem hiányzik.) Az erkölcsi előítéletekhez számithatók végül a hiúság,, nemkülönben a vallásbeli előítéletek, melyek szerint a szülők igen gyakran a gyermekek életpályájának választásakor ép az utóbbiak szerencsétlenségére határoznak. Nem akarom ezen állításomat illusztrálni, illetve fejtegetéseimbe belemélyedni, csak annyit szabad legyen még megjegyeznem, hogy a szülők, illetve nevelőknek erkölcsi kötelessége odahatni, hogy a gyengébb képességgel biró gyermekek iukább a földmivelésnck, kézmúnek és iparnak, — hol jobban hasznára lehetnek önmaguknak & a közügynek, — mintsem tudományom életpályára szenteljék magukat. Ehrlich Zsigmond A magyar sajtó megkárosítása az osztrák kormány aital. A .Corretpondance de Pesth'' már 1882. év óta és annak előtte is megkezdette a külföldi lottoüselmek ellen a publicistái harezot és azt folytatta ia. A fővárosi és az Össses vidéki sajtónak es irányú csikkéi végre ast eredményezték, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter rendelete szerint bűnvádi eljárás terhe alatt megtiltatott a magyar lapoknak a külföldi lottobirdetéanek közzététele. Már most ugy Magyarországra és as összes magyar »ajtóra mint magára a nélkülözhatlen gazdasági reform érdekére s legnagyobb mértékben háramlik a kár as által, hogy Ausztriának nem egységes-és azonos eljárása által az osztrák lapok a politikai iránynak ép ugy mint a szépirodalmi újságuk, ezen külföldi lot-tosrédelgéaek hirdetményeivel megtelve. Magyarországban elárasztatnak. Természetes, hogy most mára hazai kÖ7Önség a magjar kormány részéről tett intézkedésből semmi hasznot nem huz, ellenben annak öaszes magyar hírlapjai, melyek amúgy is kedvezőtlen anyagi viszonyokkal Küzdenek, vallják kizárólagosan kárát. Kivánatossá, sőt sürgőssé válik tehát, hogy azonkormánnyal való tárgyalás utján a monarchia mindkét fél részére ez irányban azonos eljárás éressék el. Ha már a nagy közönség egy bizo-uyos résznek játékvágya kielégíttetik, ugy^éz belföldön is közhasznú czélokr* hasznos módon történhetik, mint például a lottókölcsönöknél való kis tételekben. A közgazdasági egészségügy javára eszközölt a nemű agitatio értelmeb nTrefort Agostóu ¿».agyar közoktatási miniater ezen eszme értékesítése mellett a Basilika lottokölcsön eörsjegyek kibocsátását eszközölte, mi a legközelebbi időben fog megtörténni. Éppen az ilyen csekély sorxjegy kölcsönökben látjuk a legalkalmasabb eszközt a kicsinybnn és nagyban űzött hazard játékok ellen. Igy pé dául a magyar Basilika sorsjegyeivel nem csak azon üzlet, mely sze-rin; 7_{rt töke feltétlen biztosan elhelyezhető. van kapcsolatban, hanem azon felül a lottojá ék élvezete is, melyben a közönség élethossziglan részesülhet. Ez ügyben hivatkozhatunk arra; mit 1882-ben a hazárd játék kárhoztatása és az ily csekély tőkekölcsönök aj<in!atossága mellett mondottunk. Es \| irányú javanlataink Magyarországban ''már részben elfogadtattak é».keresztül is vitettek. Most már Austrián a sor, hogy Magyarország példáját kövess éa pedig \| az osztrák állampolgárok érdekeben. Ha '' alapos ama remény, hogy a közvélemény figyelme meg lesz nyerve, végre oiy pre-, ventiv rendszabályok léptetnek éesbe melyek Magyarországot a külföldi lottójáték behozatalától megóvják. Az óvrend szabályok kétféle irányban kell, hogy hozassanak : / I. Egészítsenek, élesitessenek ki a büntetőjogi fegyverek, melyeknek az állam a tiltott hazárdjátékok eme oeme ellen tulajdonban vau. Ama hirdetések, melyek a külföldi játékbankok tulajdonosai által Hamburgban és Braunschwiigban bocsátatnak világgá és melyek Austria é* M-gyarorezág legtávolabb eső vidékeinek lapjaiba is megtalálják útjukat, valósággal nem egyebek, mint felhívás egy a törvény által tiltott cse''ekmény elkövetésére. Az osztrák állami ha óságok és bíróságok jogil-letősége elég tág erre. As illető büntető határozatokat anoyiban kell szigoruab b-kká tenni, hogy 500—2000 frtig terjedő magas pénzbírságok, továbbá az államügyészség és az illető bíróságok joghatóságának kitágítása által megakadályozható legyen a külföldi játék bankok eme hirdetéseinek publikálása. A mint eme külföldi lottcsorsjegyek nyilvános reclámja megszűnik, a külföldi lottoüzle-tekben mindenesetre kisebb lesz as üsem-szorü forgalom. > II. A pósta utasítandó volna, hogy ezen lottogyüjtődék keresztkötésü küldeményeit a szállításból kizárja. Ezek volnának azon rendőri ÓVssa-bályok, melyeknek keresztülvitele Aust-riának azon eljárása által volna kiegészítendő. Ezeknél fontosabbak ama rendsa»-bályok, melyek a nép gazdasági nevelésének, takarékossági érzéke felkeltésének s ápolásának és a kösgasdasági egészségügynek létföltételeit illetőleg a tudatlanság ée közöny ellen való küs-delemnek körébe vágnak; vagyis röviden ssólva: a közgazdászatilag rósz ellen a jó versenyének szervezése. Ezen rendszabályokat mi a magysi és német saj''óban már évek hosjzu soré óta ajánlottuk Ama javaslatoktól eltg-kíntve, melyek az előbbi czikkekben foea !alv.ik egy ép ly egyszerű mint könnyn-kere«ztiil vihető rendszabály lehetségessé tenné dij sorsjegyekkel összekötött értékpapírokkal való kereskedés szervezését olyképpen, hogy a kösönség kizsákmányolása kivolna sárva. Bejegyzett czégü magyar bankárokat bizonyos óvadék letétele mellett fellkellene jogosítani, hogy as ¡osz''rák magyar banknál magvar dijkölciön és egyébb dijkiao-''solással járó magyar értékpapírokat ason feltétel alatt deponálhassanak, hogy t-me értékpapírok teljesen lekötvft vannak és résskötvények kibocsáthstása czéljából érinthetetlen letétet képesoek. A legegysserttbb ha-tározmányok, melyek a tapass''alat szerint szilárd óvadéki jogtudományból, (jurisprudentia cautelae) a letit-forga-lomban. keletkeznek, elegendők volnának, hogy minden visszaélést és s közönségnek minden kissákmányoltatásátkisárják.! Az osztrák magyar bank pl., ha egy magyar állami nyeremeny sorsjegy re vagy tiszaszabályozási sorsjegyre 10 drb. réz-kötv ny bocsáttatik ki ,köteles lenne minden egyes rész -kötvényen a vinculá-lás előjegyzését ismételni és az illető ér ékpapir letétbe helyezését azon kötelezettség mellett elismerni : hogy a rész-törlesztési összegnek vagy a reá eső nyereménynek hányada csak as illető részkötelezvény felmutatójának fizettetik ki. Az államnak ily réazlet-köte''ezvények kibocsátása által bélyegílletékekben jelentékeny jövedelme lenne, mert egy értékpap r helyett tíz kisebb értékpapír jön forga''omba. A kicsinyben takarékoskodó közönségnek, mely összeségében éri-ási tőkeerőt képvisel, alkalma nyílnék arra ,hogy olcsón és legkényelmesebb módon jutna eredete értékpapírok birtokába ,melyek úgy a fővárosban mint a vidéken minden dohánytössdében ás minden nyílt üzlettel biró kereskedőnénől -volnának kaphatók. Esen módja a lottójátékban való részvételnek gazdaságilag megengedhető és erkölcsi ssempontból már csak azért <s ártatlan jellegű, mert vevő közvetve kényszeríttetik, hogy az illető tökének kamatjait együtt tartsa, minthogy a kama''ositá* csak a nyeremény lehetségeés a tőke tőrlesstésének bizonyossága által óvatik meg. Valamint gyermekek kezébe csak ártalmstlan játékszert adunk, ép ugy a fölnőttekkel szemben is hasonnemü óvatosságra kel figyelemmel lennünk. A reformáló munkának vég czélja e-1 téren végtére is a kis lotto meg szüntetése volna azonnal, a mint az állam ezen bevételi forrása pótoltatik. Megyei élet. A megyei közigazgatási bízott \|ság május havi Illését 8vastits Benő alispán ur elnöklete alatt f. hő 11-én tartotta. Az alispáni jelentés a május hóban tartott törvényhatósági közgyűlésen már előterjesztetvén, folyó ügyek tárgy altattak. Tekintve azon károkat, melyeket a megye a legközelebbi napokban volt fagy következtében szenvedett s figyelemmel ama körülményre, hogy az elfagyott területek adói — ha a kárbejelentés a törvény által előirt időben, vagyis nyolez napon belül eszközöltetik — leiratnak: a közigazgatási bizottság a tett indítvány folytán sürgősen megkeresi a járási szolgabirákat, figyelmeztessék az elöljáróságok utján a kárt szenvedetteket, hogy a bejelentést nyolez napon belül a községi elöljáróságnál megtegyék, a kárfelvételre vonatkozó szabályszerű eljárásról pedig a szol-gabirőságok a községek elöljáróit világosítsák föl. Olvastatott a szombathelyi me-! gyés püspök ur őméltóságának az i alispáni hivatalhoz intézett irata, ¡melyben az alsó-lendvai esperesi hi-[vataltől nyert értesítés folytán elő-. adja, hogy Kapcza községben a róm. jkath. szertartás szerint felszentelt s \| kizárólag római katholikusok temetkezésére szolgáló temetőbe a szolga'' biró utasítására egy izr. nőt temet-! tek el s kéri a közigazgatási bizottság által az izr. temetők felállítása tárgyában hozott rendeletet oda módosítani, hogy ahol az izr. vallásnak 50-nél kevesebb számmal vannak, ott azok külön bekerített temetőbe és ne a felekezeti temetőben kijelelt külön helyen temettessenek elT — A közigazgatási bizottság az izr. temetők felállítása tárgyában hozott határozatát a közegészségről szőlő 1876. évi 14. t. cz. 116. § ára, mely szerint »minden község köteles egy, a helyi, népesedési és egészségügyi igényeknek megfelelő, kellőkép berendezett községi temetőt fentar-tani. E kötelezettség alól csak az esetben engedtetik kivétel, ha a községben egy vagy több felekezeti oly temető létezik, melyben a temetkezés szabadsága biztosítva van" — ala-pitotta, ahol tehát ily köztemető nem létezik, ott a községek ily külön temetőnek, hol t. i. a temetkezés szabadsága biztosítva van, fölállítására a hivatkozott törvény értelmében köteleztetnek, amiről püspök ur 5 méltósága értesíttetni határoztatott. A csáktornyai járás szolgabirája előadja, hogy járásának községeiben csak egyes izr. családok vannak, kik külön izr. hitközséget nem képeznek, hanem legnagyobb részt a csáktornyaihoz tartoznak, kérdést intéz tehát, váljon ezen családok temetkezési helyéül megvásárlandó . terület, ugy a bekerítés költségeit ki fedezi ? A közigazg tási bizottság ezen ügyben az előbbihez hasonló határozattal intézkedett, hogy t. i. a községek tartoznak közös temetőt fentartani ; ha egyes felekezetek temetővel birnak, melyben azonban a temetkezés szabadsága biztosítva nincs, ugy ily temető felállítási költségeit maga a község tartozik viselni. Hodosán község, mely eddig haldttait a tüske-szentgyörgyi temetőbe temette, külön temető felállítására köteleztetett. A novai járás szolgabírójának jelentése, mely szerint a járásban Novát kivéve, a külön izr. temetők felállíttattak, tudomásnl vétetett azzal, hogy Nován a külön izr. temető felállítása iránt intézkedjék. Olvastatott a magas minisztériumnak Neumann Sámuel festő ügyében — ennek fellebbezésére hozott azon rendelete, hogy nevezett festő víztartót köteles állítani,. hova napközben a festésnél használt viz felfogandó, mészszel keverendő és csakis éjjel ereszthető bele a csatornába. Az árvaszéki elnök ur jelentése szerint márczius végével a fogalmazói karnál hátralék volt 2776, április hóban beéékezett 2142, s igy elintézésre várt 4918 ügy darab, melyből elintéztetett 2318, hátrálékban maradt 2600. Az irodánál márczius végén hátrálék volt 858, április hóban leírás végett kiadatott 2330 s igy összesen 3188 ügy darab, • ebből leíratott és expediáltatott 2650. hátrálékban maradt április végén 538 ügydarab. Előterjesztetett a soproni kir. póstaigazgatóságnak a letenyei és sza-bari póstajárlatok megváltoztatása tárgyában a közigazgatási bizottság részéről tett előterjesztés folytán érkezett leirata, melyben tudatja, hogy a letenyei pőstajárlat ügyében a mult évben maga a közmunka és közlekedésügyi minisztérium intézkedvén, ezen ügy ujabb intézkedés tárgyát nem képezheti; ami pedig a szabari pó:>-tának Kis-Komárommal való összeköttetését illeti, tekintve a pőstafor-galom csekélységét," másrészt a járlat megváltőztatása által származó nagyobb kiadást, az nem eszközölhető* A Perlak és Kraljevecz közötti távírda összeköttetést illetőleg pedig • jelezi, hogy ez a budapesti távírda igazgatóság hatásköréhez tartozik. — Perlak és Kraljevecz közötti távírda összeköttetés tárgyában a budapesti távírda ''igazgatóság megkerestetik. — Mivel pedig a Letenyén jlétező többféle hivatal, mint szolgabiróság, járásbíróság, adóhivatal érdekében nagyon is kívánatos, hogy a hivatalos leveleket még az ni>p megkaphassák, ami a mostani járlat szerint (Nagy-, Kis-Kanizsa, Sormás, Becsehely, Letenye) lehetetlen, a közigazgatási bizottság felira tilag megkeresi a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumot, hogy Letenye Mura-Kereszturral hozassék összeköttetésbe. A Nagy-Kanizsán, Gelsén és Kraljeveczen mielőbb felállítandó másod osztályú várótermek ügyében a a közigazgatási bizottság a közmunka és közlekedésügyi minisztériumot újból megkeresi._____ Fslytatás a Mlléklstss- huszonötödik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY 1886. MÁJUS 22 in A WAJDITS /v KONYVKERESKEDESE ALTAL megrendelhetők a következei müvek: egujafob kiadás Arany János összes munkái végleges díszkiadás 60 kros és 40 kros füzetekben, vagy 4 frt 50 kros diszkötésben. Petőfi Sándor összes költeményei illusztrálva gyönyörű diszkötésben, nagy diszkiadásban, aranymetszéssel most 12 frt, előbb 16 frt. 4 kötetes díszkiadás most 6 frt, előbb 12 frt. Képes teljes kiadás diszkötésben 24frt 50 kr. Olcsó kiadás 1 frt 50 kr. egész vászon kötésben. Vörösmarty Mihály összes munkái 35 kros füzetekben, vagy 8 négy forintos díszkötetekben. Tompa Mihály összes költeményei 35 kros füzetekben, vagy négy-négy forintos diszkötetekben. '' i Gíiray János összes költeményei 35 kros fűzetekbe. Vas Gereben összes munkái 25 kros füzetekben. Shakespeare színmüvei gyönyörű illustratiokkallegszebb diszkiadás 40 kros füzetekben. A füzetes kiadáshoz gyönyörű bekötési) táblák kaphatók. ^ / . ■ < '' * / '' * i Bekötések igen díszesen és olcsón eszközöltetnek. " - . '' I Á füzetek hetenkirit, minden 14 nap, vagy havonkint vehetők át. A diszkötésü könyveket VEVŐIMNEK könnyebb megszerezhetés ezéljából, esetleg / _ ___f ■ • > RESZLETFIZETESEK mellett is eladom. / / Tisztelettel \ r Wajdits József könyv kereskedő és nyomdatulajdonos. /^^^ooooooooc^oooooecooooeooci X Nézetem Dr. J. G. POPP ur Bécsben, / T7T X X X X X X X X X X x X a X X X X X X X X & cs. kir. udvari fogorvos. Száj kozmetlkájóról. » Budapeat, 1879. szeptember. Az igazság érdekében ki kell nyilatkoztatnunk, hogy valaraei.nyi száj- és fogkozmetikát, melyet a kutató jeledkor ugy Bécsben, mint a vidéken az égés* birodalomban forgalomba hozott, nálunk Popp Anatherin szájvize, fogpasztája és pora Hbahaályositotta és háttérbe szo''itotta Ezek a kozmetikák nálunk JiélkalSz-u-tlrD ^oiicUez«rek lettek, melyek minden néposztályb«u tért foglaltak; koc-Dftikúk. melyeket 10—20 év múlva is ép oly gyakran fognak keresni, mint'' most. Orvosaink olv szerények, hogy semmi hasonló szert föltalálni nem akarnak, mintán tudják, hogy azzal m<re sem mennének, annál kevésbé, miután az oi&»es Popp-féle kozmetikák első magyar orvosaink fogászaink nyilatkozatai szerit, t, azok jól megvizsgált és j(inak talált tudományos sikerű szerek, »elvek feltalál ójuknak jótékony hatásuk által becsületre válnak. . ILKO IST, magánzó. Rze Jelt-s tulajdonságai kGvetkeztéb en mindenütt, még Németországban Sváicsbsn, Törökországban, Angliában, Amerikában stb. is elismeréssel talál, kozó szájvíz friss minőségben kapható : Jía g y-K a n i z « á n : Mannák gyógysz Belas József gyógysz. Práger-B. g/ógysz. Fesselhofer József, Rosenberg F., Roneafeld A A-Lend ván: Kiss B gyógysz Marczaliban: Kis litván gyógysz Muraszombaton: Bánóczi A gy. Ke s zt h el v e n: Biaun P. gyógysz. Z-E g e r s z e-g e n: Holiósy gy. K a r á d o n : Rohlits I. gyógysz. T a p o 1 c z án :. Sah Ctippek gyOgyss. Sümeghen: Stamborszky L gy. P e r 1 a k o n : 8ipos K. ftzv. gyógysz. Nagy-Atád: Pfist rer K. gyógysz Nagy-Bajomba: Zlaczky M gyógyixeész 2658 3—5 X X X >x X X s oooooooooooooo A les jobb ezigaretta-papir a valódi LE HOUBLON 0 franczia gyártmánya. < Cawley és Henry párizsi V 7- Utánzásoktól óva tik. mm Gépészi állást keres Alulírott huszonnyolez év óta okleveles gépész és háztulajdonos a nyári cséplésre egy gépészeti állást keres egy nagyobb malomban. Minden közelebbi megtudható ■ i . 1-3 Czech Jakabnál Le tényén PEZSGŐ Een papír megvizsgáltatott Dr. JJ. Pohl, I)r. E. Ludvig, Dr. E. Lippuiann bécsi vegyészeti tanárok által, kik a legjobb ajiánlato adták, ugy a kitűnő minőség, valamnt azt : egészságre nem ártalmas tiszta voltáról, s hogy mint ilyen, maga nemében egyetlen. IS E c c ^ :,.... d^IZJS> /.H -»t.l'' K l> Eg»«.ui főiaktár Nagy-Kanizsán FESSELIIOFEB JÓZSEF urnái. 18 év óta ösmert Hégl hírneves KÉNFÜBDÖ Posta. Horvátországban Távírda. VARASD-TÖPLITZ. A déli vaspálya Csáktornya állométól 2 és fél órányi távolban. Magán éa társaskocsi közlekedés. A ij. R ° meleg hőforrás é* a kénlap lUülouIha''atlan hatású a csuz, köszvény, izüket bántalmak stbnél az ¡vógyógy a mellbajoknál. l"ürj." gyógyintézet miDden kéuyelemm I O vosi felvilágot-itáxokkal szolgál dr. Longhino A. Értesitéseket megküld ingyen a lürdóigazgatóság. Equit&ble életbiztosító társaság Nev Yorkban alapíttatott lS50-bet. Biztosítási toké Í8S5. dea 3i-én 911-212.527 Irt alirsaigTigjwi,, „ „ 169.411.138 frt. az 1885. évben kötött tij biztositások összege 244.829,014 Jrt. bizto- B L R G EKféie orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN 5 ■w i s orvosi tekintélyek «Ital ajánlva Ausztria-Magyarországban, Franczia-orezág, Németország, Hollandban, 8chveiczban, Romániában stb. már ti* év uta fényes sikerrel haaanálutik mint szinte az arezbór mindenfele tisztktalansgai ellen különösen r rüh, at idült és pikkely sömör ellen, « kosz, a sömör repsdvény. a fej és szakái ellen, a szeplő, májfolt, úgynevezett retesorr, a fagydag, a lábiczadás, a gyermekek'' vala mennyi kiiisö íejbetegségei ellen. Ezenfelül minden kinek mint a bőrt tisztító mosdószer ajánltatik. Ára daraboukint használati utasítással együtt 35 kr. A Berger-féle kátrány szappan 40%-a lömény fa kátrányt tartalmaz f«Vttébb gondosan van készitve a lényegesen különbözik minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-szappanoktól, — mert ez»D ssapp«o 35°/0 glicerin anyagot tartalmaz, fíioom illatszeres ve SS Csalások y^aralésa Tégett SS a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrány-szappan kérendő s ügyelni kell a zöld csoma oglisra. Elösmerő okmánnyá kitüntettetett a bécsi nemzetközi ki- áliitáson 1883 ban. Egyedül helyettes a bel- és külföld részére • A. HELL imm Troppau "" 4.:.r!2.í;l^,,k,i,k0"'' 1\agy-Kanizsán Frager Béla gyógyszerésznél. ^L • 2773 5-12 Az egész oyeremény a sitottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év múlva megtámadhatatlanná válik. Du''<ántuü kerület vesérügynöksége. Berger és ffassermann , 277 1 5—♦ uraknál Nagy-Kanusán. I HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. MaJUS 22-én DET\ 1. ö e»á»s»ri ég apostoli királyi Mségéuek 185. évi december hó 19-ről kt-U legtelsi elhatározása folytan ezennel avginditta ik a XII-DIK MAGYAR KIR. ÁLLAMSORSJATÉK, melynek tisita jözedelme még pedig annak hároro-tizedré** a vagy.otalan ftagy. kir. hivatalnokok özvegyei és árvái segélyezésére alakitól: alap, két Raedrés«« az .Asilo Clotilde''" fiumei gyermekmenedékház, kát- izedrésze a Kézdi-Vásárhelyit lé-esitendő kórház alapra, végre hx-m tizedrésze ki országos tanitói árvaházi egyesület javára fordit atni. B sorsjá ék jssaes-, 6,669 bei, megállapított nyereményei az alább kövé>kező játékterv «zerint 1B5.000 forintra rúgnak és pedig 50 nyer. efryenk 100 frttal, 5000 fr.\ = 50 „ 5000 „ / ; . e ---,------,, 20 „ 40000 ,. [a. 5 ovr. egyenk. lOOOfrtul 5000 ír \ •e.S 1- 10 . . 500 . 5000 JrS."* 4600 ., „ 10 „ 4500«) „U A búzás vi«szavonbatlanul «r 1S86. éri jutiius hú 30-áu lm ör éniic. Egy sorsjegy ára 3 frtial o é. van megállapítva. ftorijegyek kaphatók: a lottoigazgatóságnál Budapesten (Pes:, Fővámház, íeleroe''et) lova »''megrendelt sorsjegyek ára potta utalvány mell»« előre beküldendő; vala-Bier uyi lottó-, só- éj adóhivatalnál: a legtöbb postahivatalnál. é» minden varodban é< n«v«ete»tbb helységben felállított egy-rbb sorsjegyáruló k«z«guel. Freyseysee Adáoi. magy. kir. pénzügyin. tanácsos és lőtt >igag (Vtinajromst n»m diJuUlik-) fs''1'' 1—< főnyeremény nyeremény 60.000 írttal \ B 15.0 0 . i S?:g 10 0OO r f g\| - 5.000 . { «2000 sors. ny ■= 100 Kltüntettetett: A grráczl 1880. évi orsx. kiállltáaam i A trieszti 1888. évi kiállításon '' A bécsi 1883. é memxetk- gyi A toróntál megyei gazda. oklevéllel- ezftzt-éremmcl. _ kiállításon 1884-ben ez. díszoklevéllel. A budapesti 1886. évi orsz. klAllltáaom a : haladás- és WVO fo rb ■agyar királyi Isttsigszgstóssg. Budapest, 1886. évi május hó 1-éo gpoooooooooooooooooooooöoooo MESZET § o a legjobb minőségben teljes koesirakomá- O nyokban, jutányos áron szállítanak § '' hazó-rtk eflryifa: leg«zén»a.v<iia»a,t>o SAVANYUVIZE kitünö szolgálatot tesz főleg az emtostási zavaroknál s a gyomornak az idegr.Bd«-r bántalmam alapuló Ujaiban. Általában a víz miixfczon. kóroknál kiviló fijryelm-t érdemel, melyekben a «»ervi élet támogatása és az ids^eaiazar működéinek fölfokozát* kivánatos. Borral használva kiterjedt kedveltséginek örvend. Kiz Irólasts ÉT J^wJmh bJ-M* I " Jjütónáj" főraktár BZ.HGSHUlM UmM Budapest«!. Úgyszintén kapható mindsa gyógyszertárban, flUaerkereskelésben és vendéglőben. Az 1885-lk évi elszállítás Ciliiben (Stayerhon), kik dus készletei tartanak czement mész port-landi-czement, vastartány (Traversen,) styriai vas, targonczAk s több e szakmába vá^ri . czikk-ből is. 278G 4—5 kívánatra árjegyzékekkel a/.ouual szolgálnak. Leve\|«B{iek magyarul, németül, hbrvátul. iooooooooodooooö ooooocgooíooooooooooooooooooo WALSER Í FERENCZ § első magyar gep- és tűzoltó szerek gyára. h«rang- és órczöotódéje BUDAPESTEN, R..ttenbíller utcza 66. Q kedvező feltételek mellett Q ajánlkozik köz és m a-Kán fürdők felszerelésére Q szakmentes ürszé- Q k e k fölállítására és minden vizmüvi munkála-tok gyors és pontos kivirelére kép-8 árlapok éa részletes költségtervezetek kívánatra díjmentesen küldetnek. (.800,000 N agy-Kanizsán kapható: Fesselhofer J. Roseofeld Adolf, Schwarz & Tauber, Marton & Huber Prezlmayer & Deutsch, Marlon Adolf, May Mátyás, Strémm & Klein és Zelinger Lajos uraknál. 2761 7-12 ************** ********** Ajánlja gyártmányát, mint magyar különlegességet kutakban ós mindennemű szlvaty- tyukban elvállal teljes vízvezetékek berendezését varosok, fóldbirto-\| kosok, ipartelepek, ar-mentesitő társulatok és magánzók részéről modern technikai alapon és * * * * * * * * * * * * * * * * TARCSA fürdőhely Magyarhon osztrák Stájer határon Vasmegyében fekszik azoraba helyi és a«p^ngi vaiuti állomásoktól 4 óra alatt elérhető Vi.e kitüoó vas''.artalmu, fürdóje kivált nói betegségeknél k ülőnös jó hatású, nvete''esn a nói Dmi szervek bántalmaicál. mindkét nom idegbajtioál, a égzési és ^aésstési szervek idült hu« útjainál, a húgyszervek bajainál stb. A vendegek ellá(á«áról m utolsó években uj épületek által lett gondolkodva. — P. s a és tavirdai állomás a fúrdAben. 2522 33 — 50 Fürdő orvos dr. Thomas Lajoa. — A fürdőidény május 24-én a A fürdőfelügyelőség. **H****** ********** kezdődik. 2470 4-6 X X X X X X X X X X X X X X X X Egyetlen belföldi szivattyu-gyár. IOOOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOO K őolajfinomitógy á r-r ész vény társaság. <s Vozérügynök: Sleíiiacker és tárna Fiumébnn. Óvás. Csat valódi ha minden dobmeon a (ryárjefy : a sas ¿s Moll sokszorosított czég oyona-t* látható ÓTáikiS1. P Urtó'' gyoacr- altestksjok gyomorgörcs és VJSíx^li-T^^Í r?,gIÖtl miJh«J Vértsülás. aranyér é, a legkO- A bet^seiek ellen 30 ir .ta folyton««.,, növekedő eli.„eréab.o ré«Ul lg* vedet. doboz basxnalati atts.t ss»l 1 .rt. Hsziisitváaytk törvényesen üldöztetők E&ssvéuy, csús, mindennemű hasogass « bénulás-, fal- és fogfájás «iksres cyógyi-tásához heiBnsS- Ifare ; bow\|«táS«ak mindennama sértlés.k és «-bek, gyulladások és dag inatok ellen. erT6'' hinUa hányás én kóüka ellen. Kgj Oveg pontos W,ttl W r- 2720 19-52 UL Moll Valódi, MoU védjegyóvol c8 név alairásával. Anyóiysxerég« I c»á«zár királyi ■dv. szállító. Bécs, Tuchlauben V , "My-KMlMa: Selos József gy gyszprász Holenfeld Adolf. Fezael- borsr Jf.zseT Baretl^Dornsr 8. Cssktor.ya Gönc L gyigy. Kaposvárott Fleiner bam«. KtZZtbe y : Pnly János. Kircrend : Ritz János Marezsü ; Is«t''. Fe.d. Zsls-; Kasztsr Ales« gyágyiterésa. Horgonyzási vonal. A niauyar kir. k urniánynyal való egyezaéK »«erini. A legbizt. legjobb és legol. útvonal Fiúméból Trlestbe „India- gőzös (2476 to.na.) Indulás Fiuméből máj.26. Egyenes íemrlvsr4Uiu»i menet-jegyek, s egyenes málházás és tengeri teherszállító l-relek Hud«pe«t s Magyarország mán főbb állomásaitól. Ésaak-Amerika főbb hegyeire. Ezen társasig az egyedali mely. felran jogotitva Magyarország főbb állomásairól egyenes menetjegyeket árusitani el £>xakaae-''¡kába Rakományod a földközi tenger közbeeső kikötői ssámára »1-togadtatn-k. Bővebben az Adria Campagni én H fTinaun 8. és W. urak Sltal Budapest és Fiaméban. Veié''ügynök M-gyarország resrére liendereon Brothers ur (Horgonyzási vonal.) 27516-52 Tariomá^nnkra jutott, hogy a gyálunkból forg«lomba került hordókkal gy»krss rosa akarata r''msxaélés ilcetík. Hordóinkba ugyanis egé»zen mái, a irió,.knél sokkal caekúlyübl min2s£gQ, P'',f0-leumot töltenek és azt m''iaJ a mi gyárunkba előállított petroíenmot buscák fog»lo®h* Kzen eljárás nemcsak a fog^ asztó küzön.éget károsítja meg, bauem gyártalányunk jó b,r* ní-vén is csorbát ejt. Ecen liamisitások nteggátlása végett a fiumei k>r> ske elmi és iparkamara juhus 18-án 11:9/80. sz. a. és 1836 márexius 12-én. 438/9 sz a. kelt jegyzőkönyve iz-f''Bt következó védjegyeinket tCrvéayesen bejegyeitt ttUk. Védjegy aaeHkai kioaj szamár a ---1^0.1. j^l Védjegy sr«(Z kőolaj száma a Minélfogva mindenki, a ki a fentebbi vádjegyeket törvényellenes módou haszn»''j»> a törvény áJtal megszabott büntetésnek teszi ki magát. . . Mjdőn ezt. tudomásra hozni kötelességünknek tartjuk, kérjük a t közBultC^ hogy a fentebbiek bt saját érdekében annál is inkább figyelembe venni szíveskedjék. a csekélyebb mioöségü petróleum nemcsak rosszabbul ég." hanem könnyebb gynlékoavsiíS" ^ fogra, mfcr caak tOzbistonzág tekintetében, jóval megette "áll a mi gyárunkban elóállit»'' a fennálló s«bályoknak szigorúan megfelelő gyártmányoknak. Minden feljelentést, a mely a fentemiitett vagy bármely más, a mi gyártm»)''111^ kai Űzött, visszaélés felfedezésére és iry a vétkesek megbün élésére vrzet, köszönettel >e ssűnk éi azt kiváű.Ura megfelelőleg jutalmazzuk. 2763 4—^ Bsdapest Jggg ápiriliz Jtiavában. Kőftlajfinomitógyár- részvény társasáfl Wajdüs Józsej könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. / Melléklet a „Zalai Közlöny" 1886. évi 21. számához. Nagy- Kanizsán a Csengeri-utczá-ban az élénk közlekedés folytán a vasúti átmetszésnél a kocsi átjárón kivül gyalog átjáró felállításának szükségességét javasolta az e czélból kiküldött bizottság és e küldöttségi javaslat alapján a gyalog átjárónak felállítása még az 1885. évi január havi közigazgatási bizottsági ülésen elhatároztatott mivel azonban a gyalog átjáró tényleg még most sem állíttatott fel, annak felállítása tárcában hozott közigazgatási bizottsági végzés mielőbbi foganatosítása elrendeltetett (Folyt, kör.) A raagyarorssági ipar előmozdítása! Felhivá a ,gyermekjáték tárgy aku hazai készítőihez! '' A nagy-kanizsai „Kisdedoevelő-EgTwiüei" f. évi augusztus 15 tŐl szép tráber 15-ig Arany-János utozai ovodá-jib.o, gyermekjátéktárgy kiállítást rendet t hasai ipar előmosditása szempont-(Abü! 8 azért csakis a hazában készült ¡árgyak fogadlatnak el. Ennéifogva felbiva''nak, a hazai gyárosok, késeiiók és bizományosok, hogy as általok előállitott vagy nálokr b »«»Hiányban levő gyermek-játéktárgys- kat a) a készítési hely és as b) ár megjelölésével miuél hamarabb, jebb julius végéig vagy postán, vasúton bérmentve megküldeni kedjenek, mégis f. évi junius előre, irásbelileg jelentsék be nviaég és érték megjelölésével a bekül-d''-ndő tárgyak számát, bogy a kiállítási rendező bizottság a helyiség berende tése miatt tájékozva legyen. Külör. csomagolva, ille ve jelölve eladásra is" elfogadtatnak tárgyak, sőt utórendelések is eszközöltetnek, ha kívánalom nyilvánul. A helyiség használataért, kezelés-költség nem azámittatik. Mégis a felmerülő költségek fedezésére az eladandó tárgyak árából némi °/0 ajánlá- a kiállítók részéről kivánátoa. A kiállítandó tárgyak esetleges visszaküldése a kiállító költségén törté nik. Kéretik továbbá nyilatkozat arra nézve, hogy helyben ós vidéken milyen fel ételek mellett állitható bizományos raktár? Avagyegyáltalán kivántatik-e e nembeli intézkedés ? Kérdezőskedések, szállítmányok s minden ide vágó intézkedések Bátorfi Lajos egyesületi titkárhoz Nagy-Kanizsára intézendők. Teljes tisztelettel Nagy Kanizsán, 1886 évi május 2-án tartott közgyűlésből, illetve május 15 iki választmányi ülés határozatából Bátor fi Lajos Vidor Samune egv^sdleti titkár, se Qelsei Qntmann Hedvig egyesületi tn elnök A legfel-ayagy ssives- végeig a meny- i re — A pünkösdi ünnepekre, valamint bérina ajándékokul igen alkalmas gyönyörű kath. imakönyvek szerezhetők "Wajdits József könyvkereskedésében, magyar, német és franczia nyelvben, 30 krtól kezdve egész 12 frtig. — Figyelmet érdemel a nagy választékú készlet megtekintése. — Az „Oroszlán" vendéglő uj bérlője Paulin József, az átalakított vendéglő megnyitását f. hó 22-én tartja Torma Antal zenekara közreműködése mellett. — A közönség kényelmét keresve vendéglőst ajánljuk a t. közönség figyelmébe. — A Varazsd-Topliczai fürdő május 1-én nyilt meg,, és 10 ig, mi ként az első vendég jegyzék igazolja 227 vendég látogatta e hírneves gyógyfürdőt. -- Telefonozna. F. bó. 11-, 12-és 13-án este 8 óra u''án tobb órán át a keszthelyi m. k. távirda-hivatalban egy egyszerű Siemeus-féle telephonnal érdekes kísérletek té ettek. Ezen kísérleteknél az utun értelmiséguek számos kitűnő tagja, valamint Tapolczán é< különösen Sümegen tekintélyes vendégkoszorn gyűlt egybe. 11-én s távbessélés Tapolcával történt és pedig az ép akkor a forgalomnak átadott kessthely-tapolcsai vonalon. Daczára hogy sz esőzés a telefonozást hátráltatta, mégis jól sikerűit. A beszédeket jól és tisztán leheett hallani, ssintugy a dalokat kés a fültyölést i»„sőt as egyes beszélők hangjaikról is.^^^rőaaik által felismertettek. A tlj^. ^¿ávirdá ban jelen voltak: Marton sSndor erdőgondnok, Keszler Gyula tanár, Kálmán Antal távirdai épitéss, Mojzer Mariska, Vajda Lajos, ennek neje és még többen. A Sümeggel 12-én és 13-án essközölt kísérleteknél a helybeli és a sümegi tá-virdában, tekintélyes számban urak és egy bájos hölgykoszorú is résztvett. A kísérletek igen jól sikerültek, — J2-én egy Mikrophon és 13 án itt és Sümegen 3—3 teJephon kapcsoltatott be. A beszédek jól és tisztán voltak hallhatók, éa egész kedélyes conversátióba mentekát, midőn a társaságok tagjai egymásnak bemutattattak. A sümegiek érdekkel hall-gaták Pataky bácsi dalait és egy kürtös nótáit, viszont a keszthelyiek meg epetvo, elragadtatva hallgatták Kovács Eleonóra, Kovács Elvira, Bajomy Gizella és Bajo-my Ilona kisasszonyok kedves dalait és egy klárinetos teljesen tiszta játékát; mire aztán a keszthelyi társaság dallal, klari-oetjátékkal és végre egy senekar őssst-játékával mulattatta a kedves sümegieket. Sümegen jelen voltak: Raile Józsefné, özv. Kovács Lászlóné, Wittman Istvánná, Surgoth Miksáné, özv. Kijátz Elekné, Bajomy Istvánné, Sümegi Tiva-dsrné, Mayer Mariska, Kovács Imre, Kovács Eleonora,Bajomy Gizella, Bajomy Ilona, özv. Kubányi Símonné, Hetyei Károlyné, özv. Binder Pintérné, Takách Vilmr, Barkóczy Irén, Binder Mariann, Bajomy Iza, .Kovács Jolán, Mojzer Irma űntölgyea é'': Sürgőth Miksa ügyvéd, Adám Iván igazgató, Bajomy István, Sümegi T.vadar, Schrotta János, Witi-man Litván, Sümegi Jenő, Mészöly József, Takács Alajos ügyvéd, Hetyey Károly földbirtokos, Müd prépost, Rács Béla káplán, Kath Gyuls; Tanhoffer Károly, Pálfy Pál, Redl Károly, és Kálmán Antal távirdai építész urak. A társaság mindkét helyen és mindegyik estén a legkellemesebben szórakozott és mulatott és gyakorlatilag meggyőződött, hogy ezen bámulatos tanulmánynak nagyhorderejű jövője van. A kísérleteket Keszthelyen Jankó Péter, Tapolczán és Sümegen pedig Kalmár Antal távírda építése urak rendezték. Uj sétakert a Balaton parton, melyet Festetics Taasilo gróf ur készíttet, a városi közönség és fürdővendégek kényelmére, igen szépen gyarapodik. Lang urud. főkertész vezetése alatt folyton serényen dolgoznak benne a kertészek s igy a sok kéz, hamar kész sétahelyt.1 fog teremteni a közönségnek. —r Furfangon csaló. Mult évi má jusban egy leáoy állított be Kritschal soproni divatárus nőhöz, egy iratot mutatva ott fel L. K. vendéglős aláírásával, melyben az foglaltatott, hogy a levél elő-mutatójának engedje meg a divatárusnő egy kalapot kiválasztani s ennek árát ő, t. i a vendéglős majd megtéríti. A kívánalomnak elég tétetvén, miután a kalap ára nem téríttetett meg, a divatárusnő elküldötte a számlát L. K, urnák, a mikor kitűnt, hogy az utalványozás hamis volt. A rendőrség kipuhatolta a csalót, kinek ndve Félix Hermina soproni csavargónő. Átadatott a kir. törvényazéknek. — Talált hulla. A pór-Iádonyi malom alatt a Répce iszapjában homokot hordó cselédek egy ember fiájára akadtak, melyben a farsang végét eltűnt Fekete Ferencz sárvári illetőségű hajcsár tetemére ismertek. A hullán külső erőszak nyomai nem találtattak s igy valószinü, hogy a szerencsétlen emb«r as országútról letévedve, éjnek idején bukott á Rép-cébe. — — A pápa-keszthelyi vanut ügyében felemlitjük, hogy a kérdéses vasút engedélyét Esterhásy Móricz gróf úr még február hóban mint engedélyes másfél évre Kerkápoly urnák engedményezte. — Közigazgatási döntvény. A m. k. belügyminiszter egy konkrét eset alkalmából kimondotta, hogy azon megyei bizottsági tagok, kik valamely községi tisztviselő megválasztásiban részt vettek, az azon választás ellen beadott felebbe-zésnek a megyei közgyűlésen való tárgyalásában, érdekeltségüknél fogva részt nem vehetnek. — A szerelem sötét verem. Vasárnap délután van ; mosogatás után és vacsora főzés előtt. A tisztára meszelt és súrolt konyhában egy padon egymás mellett ülnek Gyuri, a deli legény és Juci, a lenge termetű konyhai tündér. As asszony sétálni van; föl akarja hassnálni as alkalmat as egymást ígasánsserető két sziv. — Susognak csendesen, beszélnek édesen; tervezgetnek a jövőről, a mikor majd a Gyuri meg a Juoi egymáséi lessnek, mikor msjd zavartalanul élvezhetik a boldogságot Mind közelebb húzódnak egy-uáshos ; kézben a kéz, szem szembe néz; ajk ajakra tapad, ripeg-ropog a pad — Ámde mindennek van vége, még a szerelmi pásztoróráknak is. — Eljött az idő, melyben Jucinak a vacsorához tüzet kellett raknia, mert esteledni kezd már. — Lemegy a pinczébe ; az udvarias Gyuri utánna megy, segít oeki az ölébt fát rakni. A mint föUslé jfinsk, a piassajtóaál búcsúzni kezd a két sserelmes. Még egy csókot !--No még egyet--- Egy utolsót 1 Juci félkezével a fát tartja, féllel meg a Gyurit akarja eltávolítani; — de ez mind erőszakosabb less. Egyssej csak döbögés üti meg tülökét. Juci egy hslk sikolyt halat ; a vitéz Gyuri beugrik a pincébe, a leleményes Juci meg ráfordítja az ajtóra a kulcsot s megy a konyhába, mintha semmi sem történt volna. Ámde jó szemei vannak az asszonynak. „Nem ártana ezt a Jucit kissé megtréfálni," gondolja magában s egyenest a pío ceajtóboz megy, lehúzza arról a kulcsot s beviszi magával a szobába. Szegény Juci majd kővé válik : próbálja a kulcsot kikérni valami ürügy alatt; de az asszony nem adja ki. Az idő halad, vége a vacsorának. Gyuri kezdi az állapotot nem nagyon kényelmesnek találni. Juci a kemény tölgyfaajtón át vigasztalni iparkodik. Ámde ki volna képes megvigasztalni egy sötét pincébe zárt tüzes szerelmest. Végre szegény Juci elhatározta magát, megüzégyenülten megy be assze. nyához ; pironkodva vallja be neki a dolgot. Ez megkönyörül rajta, kiadja neki a pincekulcsot, hogy Gyuriját kiereszthesse a fogságból. Gyuri nem a legjobban érezte ugyan magát a harmadfél órai sötét börtön után ; de csakhamar megvigasztalta a Juci meleg ölelése, meg a forró csókja. — Nevezetes vendége lesz nemsokára Magyar-országnak. Ugyanis, mint „Népzászló''-ban olvassuk, Madaráss László, v49-diki „rendőrmiajszter", a kiről azt mondják, hogy ó volt 1848/49 -ben a legforradalmibb szellemű és a ki har-minczöt év óta él Amerikában, Jowa államban, a nyár folyamán haza jön és itt tölt néhány hónapot. — — Titokzatos jelenet folyt le Temesvárott, a vasúti állomáson tul fekvő vasúti hídnál. Egy elegánsan öltözött karcsú hölgy, kinek arcát sürü fátyol takart , öngyilkos szándékból az elé robogó vonat elé akarta vetni magát De egy fiatal ember, ki a közelben egy fa alatt olvasgatott, észrevette a nő szándékát, előugrott s félrerántotta a nőt a sínektől. A nő néhány azót váltott a fiatal emberrel; azután elsietett a belváros irányában. Hogy ki volt az elegáns hölgy, ki a megmentője s mit beszéltek együtt, mindezekről semmit sem tudnak a temesvári lapok, melyek e közleményt hozzák. — Sziv a gyomorban. Csak nemrég irták, hogy egy embernek összes Oel-só részéi megfordítva voltak elhelyezve. Párisban pedig a napokban egy olyan emberre akadtak, a kinek fölfordítva vannak összes belső részei, a kinek a szive lenn van a gyomrában. Legalább ezt lebe'' következtetni azokból a tünetekből a melyek a napokban az érdekes emberen, Duquís gyáros 19 éves fián mutatkoztak. A fiatal ur ugyanis néhány nappal ezelőtt eltűnt a szülői háztól s vele együtt a szakácsné, egy 53 éves termetes hölgy is. A részben fiatal pár Londonba szökött, a hol a fiatal ur feleségül akarja venni a vén szakácsnét. A család körében általános a megbotránkozás, nem tudják mire vélni a dolgot s ezért a következő ártatlan jellegű magyarázatot adják annak : A szakácsné az ujabb időben többször emlegette, hogy falura megy s a magánéletbe vooul. A fiatal ur azonban olyan nagy inyencz, hogy képtelen volt nélkülösni a szakácsnét, a ki valóságos művészetet fejtett ki a főzésben, s ezért inkább elssöktette feleségül. Ez már aztán csakugyan ügyes kezű hölgy lehet 1 — Táncsics Mihály veszprémi szülőhelyét emléktáblával fogja mogjelölni a budapesti központi Táncsics-biiottság. Hissük hogy Veszprém hazafi s közönsége a szent ügyet magáévá teendi s meg-szentelondi nagy ssülölte emlékét. — Fenevadak nem követhetnek el nagyobb kegyetlenséget, minőt Tőrök vGyörgy szepetneki és Grabant Ferencz bajcsai lakósok Imre-hegyen egy bocskai 68 éves emberen elkövettek april 29.-érői ; 30.-ára menő éjjelen, ugy 11 óra tajban. A szegény ember az em--litett szőlőhegyen át haladott haza felé Grabant szőllőpásztor és társa (Török) tolvajnak hivén őt, elfogták, az utóbinak pínczéjéhez hurczolván, ütötték s vallomásra kényszeritették. A ssegény, ártat lansága tudatában semmit nem vallhatván, a borsajtó csavarjához kötözték s ott a szó szoros értelmében vallomást akartak belőle képréselni. Később e?y csomó venyigét gyújtottak alája s félholtra égettek. Mikor látták, hogy agyon van kínozva, átvonszolták Grabant szőlőpásttor szőlejébe, hol egy napon és egy éjjelen át iszonyú kínok között feküdt. A ssőlőpásztor a tett utáni napon bement a rigyáczi községi bíróhoz s jelentést tett. A megkínzott embert a faluba szállitották s ott nemsokára meghalt. A két fénevadat: Grabantot és Törököt f. hó 4.-én fogts el a csendőrség. Valóban megérdemlik s — ha az a sok „enyhítő körülmény-'' nem adódnék — bizonynyal meg is kapnák a kötelet. — Káros-e a czigaretta ? „Lsn-oet,a a legelső angol orvosi lap srrs nésvs test mondja a többi között: „Csélunk az, j hogy egy intő szót mondjunk a czigaret-''.áknak nagy mértékben való élvezete ellen, hogy ama hiedelmet megdöntsük, mely szerint a nikotinnak eme- kis adagjai ártalmatlanok volnának. Sőt ellenkezőleg azon körülméay folytán, hogy a dohánylevél kisebb réazekre van szétdarabolva b hogy a dohány közvetlenebb összeköttetésbe lép a szájjal és a lélegző szervekkel, mint a szivar- vagy pipaszívásnál, ss idegrendszerre való hatás czi-garetták szívásánál nagyobb mint máskor. Az érverés egy tuczat czigarette után gyengébb és nyomottabb, mint szivarok után. Az összes dohánymennyiség természetesen nem túnik fel nagynak, de kétségen kivül a dohány tömege, melynek a dohányzó íégző szervei ki vannak téve és a nikotin mennyisége, mely a füsttnl együtt a testbe bevitetik, együtteaen hozzájárulnak, bogy a szervezetet a dohány káros hatásának odavessék s főként az ifjú fejlődésben levő test az elsatnyulás-aak, sőt a korai halálnak kftétessék.a — Eladó egy teljesen uj éz kitűnő jó minőségű Singer-féle családi varrógép a legméltányosabb feltételek mellett — akár készpénz, akár részletfizetés mellett is. — Bővebb értesítés nyerhető — Wajdits József könyvnyomdájában, Csengeri-utcza. \| —Rablás és gyilkosság. Multbó közepén kirabjl ák egy éjjel valami- Preima-jer nevű szászvári (Baranya m.) lakosnak első szobáját — elvitték szegény mesterembernek összes ágyneműjét, — kifeszítették a szekrényeket s elvitték az azokban talált összes. ruhát, fehérneműt, szóval mindent, még az ablakfŰggönyö-ket is. Preimajer, amint reggel korán megtudta ezt, azonnal jelentést tett Má gocson a csendőrségnél, maga pedig felnőtt fiával s két jóbarátjával a tettesek nyomozására indult. Mivel az ilyen rablás nálunk minden esztendőben előfordul, mivel egy alkalommal ugyancsak Szászváron a tetteseket megcsípték, s kitűnt, hogy oláhczigányok voltak : Preimajer is csak czigányok után kérdezősködött Legyei (Tolna m.) mellett ráakadtak egy sereg csigányra,azokat letartóztatták s sz időközben oda érkezett csendőrök segély év el vallatni kezdték. A czigányok — hir szerint — be is vallották a tettet, megmondták, hol » hogyan áll s van épilve a ház ; megmondták, hogy mennyi vánkost, dunyhát vittek el, szóval megmondták mindent. — A kérdésre : hol vannak a lopott tárgyak? elsőben azt válaszolták, bogy egy a györei erdő mellett magánosan álló úgynevezett Pelsketti csárda bérlőjének pinczéjében vau elrejtve. Hatalmasan elverték őket, s elkísérték a korcsmába ; de ott bizony a lopott tárgyaknak semmi nyoma sem volt. Erre a czigányok megint csak azt vallották, hogy akkor már elvitték társaik a berezeg Eazterházy tulajdonát képező Tófú község mellett elhúzódó erdő egy mély árkába. Ismét elpáholták őket s elkísérték ss erdőbe. Négy czigányt a csendőrök összekötöztek, ?gyet szabadon ereaztetek, bogy az mutassa meg az árkot. Keresés közben, ugy is már este volt ; ez a czigány bizony a sűrűben egyszerre csak nyomtalanul eltűnt. Most setét levén már, bekisértéa a négyet Tófűre a korcsmába. Ott vacsora helyett ismét hatalmasan elnadrágolták őket. Másnap reggel —ha n«.m csalódom 16-án volt,—felkisérték az összekötözött czigányokat az erdőbe. Tófűn az utczán végig két szászvári ember annyira verte őket, hogy mindenuntalan halomra dőltek, bőgve mint a kínzott marhák. A kíváncsi népnek apraja-nagyja Tófűről, Maróczról utánuk tódult az erdőbe. Az erdőben sem találtak semmit. Erre keltőt nagyon megverve otthagytak, kettőt pedig elkisértek a szászváriak. A két első ott meg is halt, a másik kettőből is egy. — A szászváriak is fogva vannak; az ügy pedig e hó 15-én leié folytatását a bonyhádi járásbíróság előtt. As ügy lefolyásáról s kimeneteléről lessek bátor majd tisztelt olvasóinkat időről-időre értesíteni. Péter. — A muraközi tanltókör az idti közgyűlését f. hó 27-én reggel 10 érakor a rácz-kanizsai állami elemi népiskola helységében fogja megtartani, melyre ugy a t. tagok, mint a tanügy-barátok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. Tárgysorozat: 1 Évi jelentés. 2. Az „Eötvös" és az Árvaház-alap''-ra gyűjtő bizottságok jelentései. 3. Pénztári számadások megvizsgálása és a felmentvény meg adása. 4. A felnőttek oktatása a magyar beszéd elsajátítása érdekében ; előadó: Gerencsér György. 5. As olvssőköny vek használásának módja ; előadja : Grézló Jenő. 6. A reállárgyak tanítási a nem magyar ajkú népiskolákban; előadó: Kovács Gyula. 7. jövő közgyűlés helyének meghatározása, 8. Indítványok Csáktornya 1886. május 12. Jeney Gusztáv körelnök. — Villám által agyonsújtva. Tapolcsáról írjak: Dörgicsén május 14-én j óriási jeges záporeső volt, mely Tóth'' Gyula odavaló lakost negyedmagával künn a szabad mezőn érte. Utkösben Tóthot sgyonsujtotta a villám; társainak azonban semmi bajuk sem történt. i — A Balaton-Sió szabályozási társaság f. hó 4-én tartotta ülését gr. Jaökovich László elnöklete alatt. A pénztári számodás megvizsgáltatván, az hiánytalanul vezetettnek találtatott s gr. Jan-kovich Tivadar pénztárnoknak a fel-mentvény megadatott. A pénztár 10590 frt pénzkészletet tüntetett fel. — Egyut-sal az elnök előterjesztő, hogy a 218 ézer forint, melyet a társaság a szabályozás kereszsül vitelére a déli-vasut ''társaságtól felvett, 20 év lefolyása alatt letörless-tetett a igy a társaságnak semmi tartozása sincs. Szóba hozatván, bogy az 1847.év május havában alakult társulat feloszoljék-e vagy továbrais lenmaradjon. A gyűlés a továbbra való fenmaradást egyhangúlag kimondotta mindaddig, mig a viszonyok és körülmények annak fenma-radásat szükségük; mert nemcsak as volt a társaság célja, hogy keresztül vételére a kiütii és ozorai malmok kibecsültessenek és hogy a déli vasút-társaság vasútvonala- -a Balaton által meg ne támadtassék, hanem egyik legfőbb cél volt a Siótól lefelé egész Fenékig terjedő mintegy 40 ezer hold bereknek kiszáritása, ami azonban csak félig sikerült. Ezután a választás ajtetett meg. Gr. Jankovích László megválasztatott újból el öknek, mely tisztet 39 éve visz ritka buzgalommal, gr. Jan-kovich Tivadar pénztárnoknak, Makfal-vay Géza jegyzőnek, Lehner Sándor ügyvédnek. — A puszta gylmőthi nemes diadala. A legutóbbi bpeati lóversenyen a puBzta-gyomőthi ménes nevelése, Jákob nevű versenylova Esterházy Mórica gróf ur ó Méltóságának, a mult versenyen as I. oszt. állomdíjat (10.000 frank) nyerte meg, legyőzve oly erős versenytársakat mint a már többször nyert Metallist és Jevesst. Mint a budapesti lapokból olvassuk, Jákob győzelme óriáai érdeklődés mellett, a közönség szűnni nem akaró él-jenzéseitől kisérve törífnt. — Kémet -Szecsődről i.rják: Ezelőtt mintegy három hónapja, bogy Teres-tyén-Szeoődön Jezernitzky Kálmán év tiszteletes urnák egy kis kölyök kutyája, midőn az iskolás gyermekek a kúton vizet merítettek, az egyik gyermeknek a dolmányát elkezdette rángatni, ós erre egy másik a kezével legyintgetvén, a kutya felé, annak kezét megís kapta ugy, hogy vérzett, még a a lelkész urnák ugyan két kis fiának a kezét is megsértegette a kis eb, de ezt csak tréfának vették, ugy hogy később az eb a lelkész szobájába is bement és a tiszteletesné éppen a czipójét felhúzni akarván, oda ugrott és annak lábujját~megharapta, E.st nem vélvén jónak, a kutyát lebunkózták, és a körmendi orvosok konstatálni nem tud-, ván, váljon veszett volt e a kutya, beleit Budapestre küldték föl, hol hir szerint constatálták, hogy a kutya nem volt veszett. Ezt már majd mindenki elfelejtette és ime, mi történt. B^ksa Gábor föld-míves 10 é»es fia. kinek a vismerités alkalmával a kis eb kezét megvérezta, folyö hó 7-én azon kesét elkezdte fájditani, melyet a kis eb megvéresett ée még a hideg is kilelte a fiut. 8-án Grümbaum orvos, látva a bajt, mindjárt más szobába ssállittatta; de még aznap a düh tünetei mutatkoztak rajta, és 9-én iszonyú kínok közt mult ki, és május 10-én d. u. 5 órakor igen nagy részvét mellett temették el. A nevezett lelkész ur nejével és 2 kis fiával I^én mentek Bécsbe, hogy magukat megvizsgáltassák. Ujabb adat arra, hogy nem kell haszontalan ebeket tartani. — Kirándulás HerkuleafÜrdó-be, Orsó vára. Ad a Kaleh és Kasan-ba ! A budapesti városi menetjegy iroda által a pünkösdi ünnepek alkalmával f. é. junius 12-én as osztr. magv. államvasút társaság Bpestállomáaáról társas kirándulást rendez különvonattal Herkulesfürdőre. Innét azután kirándulás-sok történnek a vízeséshez, a Csorics magaslathoz a magas Dzmsjlelhez a fehér kereszthez, mely után a fürdő disz- termében hangverseny és tanesskösök tartatik. A következő napon indulás különvonattal Orsovár itt a korona kápolna megtekintése, melynél a „Magyar dalkör" és az orsovai „férfi dalegylet" valamint a katonai zenekar előadásokat tart. Incét hajóval a regényesen fekvő Ada Kaléh szigethez, azután vissza hajóval Orsovára. Orsováról kirándulás hajóval a természeti szépségekben felül-mulhatlan Kasicához, hol a katonai zenekar és a két dal egylet által előadásokat tartatnak azután a Széchényi emléktábla, a veteráni barlang, a denevér barlaDg és pomykővári barlang megtekintése; innét visssautazás Orsovára. Indulás Orsonárol junius 14-én este 9. óra 30 perczkor különvonatul érkezés Bpesten 15-én reggel 8 óra 44 pereskor. — Ezen kiránduláshoz a budapesti városi menetjegyirodába oly jegyek adatnak ki, melyek áraiban a vasúti menetdíjon kivül a kirándulással efybekötött programszerű ellátás, elssálásolás és ha- — ■>■ miléö-ről senki sem mondhatja est. Világosan, t¡aztán van előadva egy kivált képesség üdeségével. Szépen, gyöngéden alakító.t történet. Váratlan fordulat, meglepetés., vagy bravour-részek, felcsigázott hatások nincsenek benne, a ilyenekre Petnl-i talán nem ia volna képes. Mégis hatalmába ejti érdeklődésünket. Szép, mind végig. Et a legtalálóbb bírálat rá. Ét finomságokban gazdagok a réstletek A lelkiállapot egy-egy változását gyors és kevés szóval magérteti az olvasóval. A fordulatok, árnyalatok művésziek, s a hatás titka tó!ö:t nem egyaz-r kell gondolkoznunk, mikor érezzük azt, oly látszólagos könnyűséggel éri el a az»,raő. Az egész nagyon egyszerű töiténet hatása is iiyen iroi egyéniségében lappangó titok Hőse egy gyermeteg, naiv ssszoy, ki még most kezd álmadozoi. A szülői háznál mostohája rosszul bánt vele s felesége lett egy öreg urnák, egy gazdag polgárnak, a ki pékmester volt, de most már nyugalomba vonul vissza és madarainak é1. Miodenféta madarakat tart a kalitkában, és csakúgy szereti őket, mint legaranyosabb madárkaját, A.guest. Egyszer nagy utrá megv, a begyek közé, madarakat fogdosni, (hthon hagyja a kalit kákát. Egy madár kiszabadul, a felesége is vergődni kezd a kalitkában. Ferencz uramnak legkedvesebb madsra a muszka fülemile, s épeu ez szabadul el. Di épen tóikor ki akar átállni at »bUk >n, visz- .r szaQzi valaki. Egy csinos fisial ember, a polgárra ester fia, Pali. Igy találkoznak elóssór, igy israerkednok meg. Páli egy kisvárosi dandy, métra szavakkal, bebi-zelkedő modorral. Agnea egy nyárspolgár felesége, a ki tündérmeséit re. mesei lovagokra és ideális királyfiakra goodol. Pali eljön többazör is beszélg tni. E találkozásokat mmd''g ujabb és ujabb szinokkel festi le az iró. Itt vannak azok a biztos kézzal rajsolt árnyalatok. A gyermek-as-szony érzi, hogy boldog. A szerelem a maga természetességében fakad ssivébeo. Páli kezdé látni biztos győzelmét. De még sem győzhet. A férj végre haza érkezik éppen akkor, mikor Ágnes szivében a szerelem egy sebző >övist is megteremtet. Egyszer, mikor Pál^ az u czán egy czifra hölgygyei ment, nem akarta őt észre sem venni. A férj megtud mindent. Felesége zavara, a kérdezőaködésére előtörő kö-nyek telköltik gyanúját Épen belép Páli is, még pedig egy levél következtében, melyet Ágnes irt neki. As asszony oly naiv, hogy bevall mindent, de ilyen formán „Az övé akarok lenni és 6 engem akar.a Ferencz erre ast mondja : „Feleségül kér ? Árva leány .vagy, én vettelek el, és odaadlak." Páli telkacsag. még azt is mondja : jól kicsinálták, am assonyt levelére jöttem ide." Ágnes megismeri, hogy kit szeretett, Palit pedig, a mint távozni akar, az udvaroo várja Mátyás a bü péklegéoy, egy bolondos fiu. a ki rájong aszszonyáért, a ki tanúja mindennek, s á''szenvedi azokat. Riroban Pálira a arczát^össze-vissza tépi. Elverik egymást. de mégis Mátyás a győzte?. A bajt hozó fülemilét pedig kieresztik. Ez as el. beszélés magvs. Nem aj, de a levegőjá. ben sok friaaeség van, feldolgozása sokat ér. A történetben csak kevesen »z-r©-pelnek : az asszony, Pá''iéa Mátyás, eza hü és képzelődő nagy gyerek, a ki a szerző, nek szerencsés alkotása. Ferencz, a férj a háttérben marad, do csak mint öreg ur szürke ;^az elbeszélésben neki is meg van adva az élet színe. „A fülemile elbeszéli irodalmunk egyik szeretetre méló kötete mely a szerző nevét bizonyara Széles kir-ben fogja hangoztatni. Végül nem mn. lasz hatjuk el ez alkalommal is t. olvasó, közönségünk figyelmét az „Egyeteme« R-gécy tár"-ra, ezen minden tekintetben pártolásra mél:ó vállalatra felhívni melj ízléses és diszes piros vászonköténü lei-állításban, páratlanul o''csó áron ( minden egyes kötet ára 50 kr.) nyuj ja a ba za> és külföldi regényirodalom l»gkivalóbb termékeit a csakis ez utóbbi körülmények magyarázhat jak m> g e szép vállalatnak szinte bámulatra keltő s Ma gyarorsságban ily arányban eddi-» lehetetlennek képzelt terjedését. Legfurcsább gyűjteménye a világnak kétség kivül az, mely egy ber ini agglegény birtokában van. Égy gyűjtemény es — cipő ée csizmasarkakból. A sajátságos gyűjtemény több mint ezer tárgyból áll, vagyis ugyanannyi sarokból Mind nt''gannyi számozva van, s föltalálható közöttük a legapróbb gyermek- és női saroktól ketdve a legvaskosabb, megpatkolt hegymászó sarokig a cipő sarkok minden variációja. A legérdekesebb a gyüjteméuyen at, hogy minden saroknak meg van a maga története, a tárgymutató megmondja, m:''yen uton-módon jutott hotzája a gyűjtő* A díszhelyet foglalja el a gyűjteményben a legelső sarok : egy picike kia női cipő sarka, a mely alapjául szolgált a gyűjteménynek. 1861. jun. 5- dikéról veszi eredeté'', a midőn egy bájos svéd nő veszi''etteel a sziléziai hegyek közt, egy Kyoast várához tett kirándulás alkalmával. Az agglegéoy, ki akkor még mint diák fiatal szívvel, fiatal - edélylyel barangolt a hegyek között, megtalálta a pici aarkot s át akar-a adni szép tulajdonosnőjének, a ki a kis baleset következtében kénytelen volt kissé sántítva járni A fiatal lány elpirult, zavarba jött, szé-gyenlstte a sarkat elfogadni sast mondta hogy nem az övé. Ez a kis találkozáséi «* a sarok adta meg az eszmét az eredeti gyüj eményh''-z. — Ez ¡8 reklaui. Egyik angol napilapban a következő hirdetésben ajánlja magát egy fényképész : Mivel a vasu- i sz-rencsé''lenségrk miudiukább szaporodnak, a közönségnek sürgőén ajánlta-tik, bogy X. fényképészeiéi gyorsan ve-teaék le magukat az utazni arándéko''ók, hogy szerencsétlen családjuknak emléket hagyhaaaanak. — Egy ujon épült amerikai vároa egy főu''czáján pedig egy va>-kereakedő telepedvén le, e czéget fügesz-tette ki . „Amerika első vaskereskedés?." A második azt irta firmájára: „A világ első vas k er esk edése." S ahogy a harmadik v»8kereskodő is letelepedett, firmájára ezt irta: „Ezen ut-caa első vaskereskedése." ''Igy pipálta ''e elődjeit as élelmes amerikai. Kormányozható léghajó. — Mint Rómából irják ,egy Cordenona nevű műegyetemi tanár kormányozható léghajót talált föl. Az olasz közoktatásügyi miniszter a találmányt szakértőkkel raeg-vizsgáltatá, b a bizottság ast a véleményt nyilvánitá,bogy e találmány n inden mig-eíőzőt fölülmúl. A föltalálót már fogadta a miniszter, s kifejezte iránta szerencse-kivánatait. Neroso ára próbát fognak tenni az uj repülőgéppel. — A takarékon grácziák. — Egy falusi paraszt fény .épéss-kirakatot bámul. A többi közt ott van Canova bárom grácziája is. A paraszt a szép formák láttára nem marad érzéketlen, de csakhamar igy szól : „Milyen bolond ez a fehér népség! Ezeknek itt annyi pénzük sincs, hogy tisztességes ruhát csinál tatba''irÓDak, de azért utolsó pénzüket is arra fordítják, hogy lefényképeztetik magukat l " — Mindenütt kész segítség. Varjas Temes megye. ígeir tisztelt uram! Szives küldeményét s becses sorait véttem s őrömmel tudósíthatom, hogy a Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsai nekem nagyon jót tettek. Kérek még egy küldeményt az ön svájezi labdacsaiból. Tisztelettel Meiszner J. A gyógyszertárakban vételkor jól megkell nézni a dobozokon levő fehérkeresztet vörös mezőben s Brandt R. névaláírását. — Figyelmeztetjük igen tisztelt olvasóinkat a mai számban megjelent Kóolajfinomitó''gyár részvénytársaság óvásra. Vezérelárusitó; Steinacker & Co,. Fiume. Lapvezér és kiadó: SZALAY S. Felelős szerkesztő : VASS ÁLMOS Laptulajaonoa: WAJDITS JÓZSEF legjobb asztali- ós üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögés és ''gégebajoknál, gyomor- és hó-lyaghurutnál. 2711 6—80 Mattoni Henrik MM és Bussl ) E rovat alatt közlöttökért nem tilal felelőséget a «zerk. A »Betegbarát« czimü rúpirai-^^ Kan számos háziszer van ismertetve. melyek sok éven keresztül megbízhatóknak bizonyultak s ez okból a legmelegebb ajánlatra méltók. Minden betegnek ismerni kellene e röpiratot Különösen pedig azokat, a kik kSszvé-nyben vagy csúzban, tüdősorvadásban, ideggyengéségbes, sápkórban stb. szenvednek. arra figyelmeztetjük, hogy az egyszerű háziszorek által nagyon gyakran még az úgynevezett gvógyit-hatlnn betegségek is megszűntek. A ki a »Betegbarátot« olvasni kiyáiya, az itjon egy levelezőlapot Riühter kiadó - intézotenek Lipcsébe, mire t rüjiirat inegküldetik. A megrendelőnek ez költségébe nem kerül. Hiv. piaczi árak. Buz. 8 fr. 20 kr. 8. — Rozs. 6 fr. 20. kr. 6. — Árpa 6. fr. 50. kr. 6. — Zb. 7. fr. 6 50. kr. — Kukor. 6. fr. 20. kr. — Burgonya. 2 fr. 50. kr. — Széna. 3 fr. 50. kr. 3 fr. — Szalma 1 tr. 30. kr 1 frt. — 9706. az/3 Hirdetmény. A bécs-wiedeni cs. kir. városi kiküldött járásbíróság részérói közhírré tétetik, miszerint 1886. január hó 29-én IjRngrgasscr JállOS, az észak-nyugati vaspálya nyugdíjazott felügyelője. Bécsben (Hengasse 56. sz. a.) végrendelet hátrahagyása mellett meghalt. A hagyatéki eljárásnaa 140. §-a értelmében felhivatnak a magyar korona területén lakó netáni örökösök és hágyómányosok, hogy igényeiket f. é. juníüS hö 30 ÍQ ezen bíróságnál annál bizonyosabban jelentsék be, különben a hagyaték ezen ausztriai bíróság részéről a jelentkezett érdekletekkel — jelen esetben az elhunytnak testvérével Langgasser Erzsébet asszonynyal le fog tárgyaltatni. A bécs wiedeni cs. kir. városi kiküldött járásbíróságnál, 1886. május hó 4-én. A cs. kir. országos törvényszéki tanácsnok. Biess s. fe- jősééért járó összes költségek bent fog-laltatnakr. Ezen jegyek árai a következők I. osst 36. frt. U. oszt. 28. frt. A résztvevők kényelmes utazásáról, valamint kitűnő ellátás és elszálisodásáról gondoskodva lesz. — Hogy akirárdulók hoss-rtabb ideig is tartózkodhassanak Herkules fürdőben megengedtetik, hogy a víss-stautazás bezárólag junius hó 20-áig s pedig bármely személyoszállitó vonattal is történhessék. Előjegyzések emiitett irodában Bpest Mária Valéria utcza Hun-garia szálló bezárólag junius hó 10-ig elioglaltatnak hol külön programmok is dijtalanul kaphatók. — A Szülök és tánczkedvelők figyelmébe ajánljuk Neuman Mór táncz-és iilem tanító urat. ki Budapestről városunkba érkezett, s a tanfolyamot f. hó 29-én Eisinger H. urnák a Deák Ferencz téren ujonan épült házában ketdi meg. A tanulásban részt vehetnek felnőttek s gyermekek is külön-külön időszakban.^ — Mind azok, kik a tanfo lyamban részt vesznek, csak saját javukra teszik, amennyibenr övid idő alatt alapos oktatást pyernek. és ami fő mérsékelt díjért. — l''tczai verekedés. Vasárnap f. hó 16-án este 9 és lüóra között nagy lárma riasz''otta fel a kisnémetutezailakó-sokat, mely abból eredeit hogy a nagykanizsai Petőfi utczai paraszt suhanezok sem akarván verekedés dolgában a kist kanizsaiaktól elmaradni, a vadászkürt korcsmában hatalmas verekedért kezdtek, de ottben szorult lévén nekik a levegő a harctért az utczára tették át és Ott folyatták a dolmány porolást ugy hogy. a szomszéd utczában is halattszott a püft puff. Ezen épületes mulatságnak astán egy rendőri patrol megjelenése vetett véget, mely a megkeríthető vitézeket elcsípte és dutyiba kisérte, a ki tehette elmenekült — Súlyosabb sérülés nem történt. — Egy gyermek a ki agyonitta magát. Szatmártt megdöbbentő eset történt a mult héten. Egy hat éves gyermek, a kit az apja rászoktatott apálinkaivásra, ugy megszerette a részegeskedést, hogy a mint pálinkához jutott, rögtön ellopta s addig ivott belőle, míg le nem részegedett Az apja csak nevette a dolgot, mert nagyon tetszett neki, hogy a fiában olyan jó vér van, végre azonban megjárta vele. A részeges gyermek a mult héten ismét pálinkához jutott s annyit ivott belőle, hogy meggyuladt benne. Mikor látták, hogy a gyermek csak eldől félholtan, orvosért szaladtak, de segíteni már nem lehetett rajta, a gyermek meghalt szesz-mérgezésben. Mivel kétségkívül unikum az eset, hogy hat éves agyonígya magát, a szerencsétlennek kiírjuk a nevét is, Resz Pistának hívták. Idősebb Resz Istvánt a dologért felelősségre fogják \onni. — Szökés. Vasmegye központi börtönének vbetegszobájából két beteg rab, kik könyebb megbetegülés következtében {étettek oda, sz ablak rácsának álfürésselése után hétfőről keddre éjjel megízökött. Lepedőjéből kötelet csináltak, amelyen leereszkedtek a kertbe. onnan már nem volt nekik nehéz tovább állani. Még emlékezni fognak olvasóink azan csalásokra, melyeket ugy másfél év előtt az ország különféle vidékein pósta utalványokkal követtek el Ez a két szökevény ezen ipszék közé tartozott. Körülbelül 10 kor szökhettek meg, b 11-kor mar üldöztettek. A főtéren levő Hódossy féle ház kertjébe ereszkedtek le, s nyomaik a kerteken keresztül a Mi kos-ház kertjébe vezettek, a melyből könnyű volt ama kis kösbe jutni, amely a megyeháza és a Mikos-ház kőzött van. Á nyomokat követve, azok a német szent-mihályi ország ut felé verettek. — Az országos tanitöí gyűlés ez év folytán sem fog megtartatni. Igy határozta el ^ közoktatásügyi magas minisztérium/ Azon kivül kimondotta, bogy czenlul az állami és államilag se gélyezett községi iskolák tanitóinzk az eddig szokásban volt gyűlési fuvar -és napídljynem adandó meg. Ennél biztosabb utat, módot azután bajos lett volnfe hamarjában kieszelni arra, hogy a boldogult Eötvös által szervezett testületi rendszer pictus magulussá legyen. Mert hogy a 300 frt fizetési maximummal a vasúti bakterságot ts nem egyszer irigylő tanítók saját pénzükön gyűlésekre járni nem igen birnak, az — igen elssomoritó — de igas. — A Saván) ó pör. Vasárnsp délelőtt 10 órakor hirdette ki a szombathelyi kir. törvényszék a Savanyó Józsi és társai ellen 10 napig táigyalt bün-perben hozott ítéletet. A megye termét as érdeklődő közönség egész zsúfolásig megtölté. A fedezet alatt előállított vád lottak feszült figyelemmel les''.ék az elnök szavait. Az ítélet a következő: Savanyó Józsi életfogy iglan való fegyház. Kec«-kés József és Szabó Sípos István 12-iv, Német Dozgga István 8 év, Encz József 7 év, Farkas József Andor 6 év, Bog. nár Kovács Gábor és Leogyef Ferencz 5 óv, Tüdő Mihály 2 év, Farkas István, Varga Kürti Pál és Grotta Dáv d 1 év, Somody András 2 hónap. A többi vádlott felmentetett. A kir. ügyész és vádlottak felebbeztek. — Iparosaink ügyeimét felhív, juk a nagy-kanizsai „Kisdednevelő egyesület" által kibocsátott s mai számunkban közölt felhívásra, melyben az általa rendezendő gyermekjátékok kiállításához való járuláshoz szólítja föl hazai iparosainkat. E mozgalmat öremmsl üdvözöljük s hiszszük, hogy "erkölcsileg és anyagilag egyaránt sik«r koronázand-sa as illetők lelkes burgólkcdását. Ugy ja Isten. — öngyilkosság vagy gyilkosság? Kámáncsnál (Nagy-Kanizsától félóra járásnyira) az or.-zágut mellett, f. hó 17-én délután egy embert fölakasztva találtak. Az esetről a kanizsai járás szolgabírói hivatalához jelentés tétetvén e részről intézkedés tétetett a hulla eltemettetése iránt. A nagy-kanizsai ad minístrator azonban — miután a halálnemét megtudta — az egyházi szertar tással leendő eltemetést megtagadta. Az öngvilkosok eltexnetését sz egyház u. i. csak azon ese ben engedi meg. ha a bon czolás alkalmával constatálva lett, hogy az illető zavart elmével követté el az öngyilkosságot. Ezt a booczleletben rendesen constatálni is szokták, n meg is tehetik nyugodt lélekkel. Itt azonban bon-czolásról szó sem volt. Valóban nem értjük ezt az eljárást. Ha valaki rög öoi balállal múlik ki, felbonczolandó, hogy kitűnjék : nem forog-e fenn bűntény ? Itt pedig, ahol erőszakos halál-esettel állott szemben az illetékes hatóság,, nem constatálbstía: vájjon öngyilkosság vagy gyilkosság folytán állott-e be a halál, egyszerűen eltemetteti, illetőleg eláaatja a hul''át a pallini temetőbe. CKt nyugszik az most a temetői szélben. Hátramaradt irataiból csak annyit lehetett megtudni, fjogy Sztráusz Istvánnak hívták, diszeli születésű, 46 éves cseléd s róm. kath. volt. Mind n egyebet elzárt a sir. Na és ha ennek a sírnak hantjai háborítatlanul maradnak, akkor — esetleg bűntény forogván fenn — a tettesek nyugodtan sétálhatnak a kamáncsi jegenye-sorok között, várva : kit fojtsanak meg é* akaszszanak fel, hogy a szolgabírói hivatalnak módjában legyen a pa-lini temetősrélt titokzatos hullákkai meg tölteni. Egyébként hiszssük, hogy az illetékes hatóság gyors és jóhiszemű, de minden esetre szabályellenes intézkedését aként hozza helyre, hogy a hullát kiásatván, felbonczoltatja Figyelemmel fogjuk ki»érni. — Megégett kis lenny. S»lamon községben Pápa mellett, f. hó 2-án libát őrző kis gyermekek a libalegelőn ''űzet raktak és a h''deg ellen annál melegedtek, de egyik kis leánynak, Boldizsár János, Anna nevű 8 éves kis leánykájának ruhája tüzet fogott és oly erős égési sebeket kapott,- hogy életben maradásához nincs remény. — Megvadult tinó A tóvásonyi uradalom egy bécsi kereskedőnek 50 db. hizott ökröt adottéi ; egy 6 mázsa nehézségű 4 év9s tinó a vasúti bevaggonirozás alkalmával megugrott és máig is a menyekei erdőben tanyáz. Megfogni lehetetlen. s miután a közbiztonságra is veszélyes s már többeket megijesztett, most reá vadát zatot tartanak és lelövik. — Egy lt éves poéta. Van Veszprémben egy szerény körülmények közt élő vendéglős, kinek 12 éves kis fiacskája rendkívül észtehetséggel áldott. Bámulatos emlékező tehetség, emellett csínos költeményeket ir, mik b''árme''.y poéta becsületére váltanának. A kis Stein«r Dezső es, ki a ászokban elvitt a „V. T. H." szerkesztődbe méltatás vége''.t több kis verset. Eg^et ime bemutatuok, kivánv hogy az^ elsőlépcső minél magasabbra vezesse. íme akis versecske. Ember testrésze az első stótagocaka. Rajta nemcsak egrzer látszik a borocska. As első két sxótag, hatalmas nagy nimzet, Mely ország-vi tágra, messzire kitárj ed. Nem ismeri e. ez stmmiaek a jogát. — Mindenhová ingyen kvártélyozza magát Az ntolsó szó tag gyönyörű teremtmény. Melyen i:em uralg sem zsarnokság sem Önkény Senki a világon nem nevetket rájut; Őrizkedjünk tóle — veszedelmes fajú — Elismerés az érdemnek. Azok közé, akik Muraköz elismeré»ét, az elő-haladás tekintetében megérdemlik, bizo-nyára a muraszerdahelyi k. utbiztos nr tartozik. Sslemeniczát elhagyva, a Mura-aterdhelyig általa az erszágut m«llelt ültetett és ápolt gyünyörü gyümölcsfák a külföld előhaladásár. emlékeztetnek. Ett fogják majd néhány év ;mulva azon uta«ok is bizonyítani, akik iikkadtságu-kat e fák n^mes gyümölcseiből fogjak enyhíteni és bizonyithaítják már most is ások, akik a szép fák látasában örömüket talalják. És aztán az a szép kert Mura Szeidabelyen, hol 5000 ültetvény között 3000 nemesitett fa van, melyek miud a szépité-re és üditésre vannak ssánva. Elismerést annak, aki megérdemli. — .Fülemile:" Irta; Petelei István (Egyetemes R-génytár Xll-ik kötet Singer és Wolfner kiadása Budapesten.) A gyorsan szép irodalmi nevet nyert fiatal iró ezúttal lépett először nagyobb elbeszéléssel a közönség elé. Otthonná lelt neki a kisvárosi kör, s helyesen tevé, hogy a hol legbiztosabban érzi magát, onnan<-nem indul kalandozásokra, hanem halad előre,, mint a hogy ez a kötete is mutatja, mely kétségtelen s legjobb mindazok közt, a mit eddigien irt. Lehotett Peteleiről mondani az előbbi kötetek után, hogy szereti a balladai homályosságnál is nagyobb homályt s egyszerűségéből keresettség üt ki. „A füle- Gyógy - szappanok ^antn Miksától gyógyszertár az egyszarvúhoz , Prágában. Orvosok által vizsgáltatva és ajánlva. Fantn-réle Iehthyol-nxappan, areiToröiéire, borTlráftoiorr (ltotarra, Acar), Tluketex börss«aajr»k elles. Ár» "6 kr. — Fanta-róle Xápotyt nxappmn (klcany-xappan). Sjphlll» és párállták «Ura, »l, darab ü kr., 1 darab 90 kr. — Kanta-réle könivíny én lobon tiántalnak elleni isappaa, próbált blstoi ¿t pjor» katása. Ára 1 rrt. — Kátráar^isappaa r«b-, karpa-, lábUsadtac stb. «Ura. U kr. — Kátránj''-í«lycerin-»appan, «rjrngrbb, a»k • (rjrnorkrk tsáaúra. 35 kr. — <-arbol-»zappan. ttrtSitelraltf. ti kr. — Kén-axappao rsúp. »xrplü ét börkílrjr rllrn. ZS kr. — Tojinmir-mappin, fejkorpa ellra íj irr(Jiilli cxrr U kr. — Rpe-MXappan. nujnörrtxto éa ápoló, •"i kr. — l''Ovénx-oxappaa, ax ldrpreadsxcrre üdítően hat. ZS kr. — <«l>-eerln-Mxappan. Iricnnoraxbb toilette-ixappan. ü kr.-Brnxor-Kzappnn. LünoliioÜi ellen. 40 kr. — Vnaelln-*»ppan. kellemes mozsdft-esxköx naponkénti basxaálatra. 40 kr. — Kénea-kiitráa}''-kz.nppnn. nakari börbrtersrark elleaijcea alkalmai. Ára.likr. — ltorav NXnppnn. sz arrzsxtn tl>ftátalsasá\|cai. májfoltok, szeplők és arrxeörsők ellen. Ára Si kr. — Káinpkor-suppan, fary. felrepedezrlt bftr stb. rllrn. Ára li kr. — Xaphtol-Msappan. mindennemű bürklütrsek etlea. Ára iü kr. - Uapúaldk mindem cyóej szertárban. Kapható: Práger Béla £yó£yszertMan Manízsán. \AGY-KAMZS4, 1886. Május 29-én 22-llt szám I rfi''»'' ír e * tV> Egyes szám ¡0 kr Elàfi * et ètt i àr . . 5 írt -- . . 2 fri frt) kr . I frt 25 kr H I lï I) KTÍ.SEK s iasibuii \|> •tit»orbjii ajâ»->«l»zor s n> îo<i'' fi t^vá''-i-i « >rért î> NYILTTÉRBEN vrtfO kínt 10 krért v.-t-t'' rU f \| Kn>c»tÁ: » ill.''«ék m mien ecyr* h:r 4,-t a rt 30 k . tizrteiidôk. A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbank, a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet, a „zalamegyei általános tanitó A lap szellemi részét ill/í& közlemények a k-a<ctőftéglT»z, aiiya^i r^.vaét illető közlemények pedi''4 a kiadóha jimlhos bérmentve int''-- ndfík : » y agy-Ka nissà n Wlaaairsbáa. Bérrcmtetlen levelek nem fo-gxdtitu&k el. Kéziratok vissza oem küldetnek t < j • • testület", a „nagy kanizsai kisdednevelö egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyzö szövetkezet, a ^soproni kereskedelmi s iparkamara" nagy kanizsai külválasztmányáriak hivatalos lapja hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. m y -r- « î''ï Magyarország pénzügyi függetlensége s a takarékpénztár ós hitelszervezet Ama közgazdászati, és pénzügyi bajok, melyeket a magyar'' állam uak ép agy, miként kivétel nélkül valamennyi többi európai kulturál-lsaatL- a rendszeres reformátort munka fegyvereivel kell leküzdenie, legkevésbbé pedig az ezerszeres jaj ve -szék léssel, melyet legerősebben azok .''¡angoztí''tnak, a kik legkevesebbet dolgoznak, egy pontból kiindulva meg nem gyógyíthatók. A kortüceti kezeléssel itt senkin sincs segítve, hanem csak elhárításival az okoknak, a melyek, — közvetlenül, vagy közvetve — a közgazdászati szervezet számos részeinek hibás alkatában, ugy azok tökéletlenségében rejlenek. Magyarország azon államok közé tartozik, melyek hitelszükségleteiket, valamint kereskedelmük, mezei gazdaságuk, és iparuk jogosult tőkeszükségletét csak csekélyebb részben képesek a belföldön kielégíteni, és ma még hoszszu: időre a külföldi mozgó tóke közreműködéséi kénytelenek igénybe venni. A munka fölosztása a hitclgé-pezet étne folyton mozgékony, és változékony müszerkezetben Magyarországban ósi előítéletek behatása és kereskedői kezdeményezés hiánya folytan még mindig egészségtelen, és elvben elhibázott. A külföldi tőkepénzesek tőkéiket, természetesen csak oly vállalatokba ruházzák be, a melyeknek jövedelmezőségét, illetve biztosságát ók azoknak dologi alapjaiban Ítélhetik meg. A külföld ítélete számára egyik tényező itt mindig azon tény-körül-mény: mennyire veszen részt a bel-füldi tóke maga is változó hozam-képességü vállalatoknál, és szilárd kamatozású, jelzálogi biztosítékkal bíró kölcsönraüveleteknél. Az álamnak, melynek pénzhitel dolgában saját polgárai bizalmat nem nyújtanak, azon kereseti v£l-j lalatnak, a melynek irányában, habár . az a legfényesebb kilátásokkal kecsegtessen is, a belföldi tóke «luta-sitólag közönyösnek mutatkozik; ama kölcsönkeresóknek, legyenek azo«c bár földbirtokosok, törvényhatóságok, társulatok, melyeket a belföldi tóke mellőz, bár neki a legjobb biztosítékok nyújtatnak is, mindezeknek kik a külföldi tőke közreműködését, és segélyét keresik, nehéz lesz az idegen pénzpiaezok bizalmát megnyer-niök, a meddig a külföld a belföldi takarékosság kezdeményezéséből és részvételéből a szükséges bizalmat meg nem nyeri, hogy pénzét idegen országban helyezze el. Magyarországon, e tekintetben, teljesen visszás fínanczialis világnézet létezik, mely helyesnek épen azt ítéli, a mi homlokegyenest ellenkezik azzal, a mi más országokban történik, és érvényesül is. Magya tőkepénzesek, s a ta-korékof$kodó közönség- nagy többsége tökeelhelyezésénél és iparvállalatok létesítésénél irányt legritkább esetekben merítenek saját kezdeményezésből, hanem többnyire mindig csak a külföld kezdeményezését és példáját követik. Ez az ok, melyért magyar ál-lamvasuti és egyéb értékpapirok mindig esek akkor vásároltatnak nagy mennyiségben Magyarországban, miután a külföld már 20 - 25«/0-kot nyert volt azokon. Ha igaz. hogy az emberek mindenütt valamely ,birkafaj * bizonyos sajátságait nyilvánítják, ugy meg kell vallanunk, hogy fínanczialis és nemzetgazdászati téren a vezérürü motívumok többnyire külföldről hozattak be Magyaror szágra. Valóban hasznos eszmék behozatalát a mi illeti, ily behozatal üdvös hatása ellen nem küzdeni, de azt inkább még támogatui kell. Más oldalról azonban a legnagyobb határozottsággal Jtell a "pénzügyi önkormányzat szervezetén, s a takarékpénztári rendszernek ujjá alaki-tásáu munkálni. Midőn-takarékpénztári rendszerről szólunk, nemcsak ama pénzintézetekre gondolunk, melyek .takarékpénztár" nevet ''viselnek, de ama takarékintézetekre is, melyek életbiztosítás czimen a kötelező és állandó takarékoskodási ténykedést szervezik és képviselik. A megtakarított belföldi tóke teljes Összege Magyarországban elég n8gy volna arra, hogy az ország ama hitelszükségleteit kielégítse, a melyeknek egyrésze a biztonságnak kezdetben megitélhetése végett az országrészi és vidéki viszonyok ismeretét igényli és a melyeknél egy másik résznek csak egészen parányi százalékos részvételre van hasznos ielhelyezés végett Magyarországból a belföldi tőkére szüksége, hogy a izi-lárd magyar bankintézetek, közvetítésével a belföldi pénzpiaezokon mint első minőségű és megtámádhatatlan biztonságú értékpapírok fogadtassanak el. \ r Magyarország Közgazdászati függetlensége és tényleges önállósítása a fínanczialis önsegélynek csak ezen utján vívható ki; ezért tartjuk pub-liczistikai (bárha valósággal hálátlan) kötelességnek, mindazt előmozdítani, a mi a takarékoskodás és tőkegyűjtés jótékony propagandájának Magyarországban használ és megküzdeni mindazzal, a mi a nép közgazdászati nyvelésének és a takarékoskodás különböző módozatai iránti bizalomnak árthat. De az ok, melynél fogva mi a takarék- és hitelrendszer reformjának Magyarországon kérdését, ugy a különböző nagyobb takarékpénztárakat is tárgyaljuk, a melyek a fővárosban és a vidéken fönállanak. E tárgyalásunkat megkezdjük ama pénzintézetekkel, a melyek az életbiztosítás rendszerének alapján űzik a takarék betételek gyűjtését. A : mennyiben oko3 megválasztással és a magyar viszonyokhoz szabott alakban idegenből hasznos eszmék hozattak be hazánkba és a mennyire külföldi tőkepénzesek Magyarországban polgárjogot nyertek, s tőkéjük kezelését elismert szakférfiakra bízták, mi, valamint általában a ma gyár sajtó ilynemű kereseti vállalatokat, melyek ugyan saját hasznukért, egyúttal azonban a közérdekért is működnek, mindig támogattuk. A* külföldi tóke, például a „Franco-Hongroise" biztosító társaságnál tapasztalta, hogy ama tőkék, melyek Magyarországon illetékes pénzemberrk, szorgalmas és lelkiismeretes vezetők által kezeltetnek, állandóan nyereséges alkalmazást és egyideûleg, föltétlen biztonságot is találnak. Éppen egy ily életbiztosító társaság, minő a franczia-magyar, mely külföldi tőkével, magyar igazgatók vezetése alatt teljesen nemzeti, belföldi pénzintézeté vált, élő bizonyítékául szolgál annak, hogy Magyarországban általában nemcsak teke elhelyezések haszonhajtóbban és legalább is ép oly biztosan eszközölhetők mint másutt bár hol, hanem arra i&, hogy éppen a legszentebb emberi kötelességek parancsolatából kötelezővé vált takarékosság élethossziglani rendszeresítése Magyarországban haszonhajtó és föltétlenül biztos üzlet. Megyei élet (Folyt és vége.) Kir. tanfelügyeifi ur havi jelentésé-ben előtajssti, hogy a fóldmivelés-, iparés kereskedelemügyi, valamint a vállá«- —rv ■ közoktatásügyi minisztériumok egyetértő megállapodása folytán az 1884. évi 17. fejesetében feltorolt dijak ét büntetés pénzek felállítandó ipariskolák fentartá-sára lévén for.írhatók — es érdemben ily iskolákkal még nem biró városaink közül egyelőre Also-Lendva, Perlak éa Csabrendek városokkal a tárgyalást megindította. Meglátogatta az alsó-nemes-apátii iskolát, melyet fegyelem, veaetéa és szellemi siker tekintetében kifogástalannak talált. A helyiségnek mulhatlann! szükséges kibővítése és a még hiányzó felszerelés ügyében az iskolaszéket megkereste. — Meglátogatta a padári és al-máaí iskolákat, mely utóbbinak most már lürhetlen helyisége és tanitói lakása ügyében a kegyuraságnak illetékes helyről leendő megkeresése iránt a kellő in-tézkedéet megtette. — Örömmel jelentette, bogy megyénk kisdedeinek ápolá-sára szánt intézeteink száma ismét egygyel \| szaporodott Nagy-Kapornakon, hol Péchy , Arnold jószágkormányzó ur buzgóságából j az apá''sági zárdaiskola mellé egy jól j felszerelt kisdedóvoda rendeztetett be, \| mtlyben mindjárt megnyitása után 116 ''különböző felekezetű és ingyenesen gon-, dozutt gyermeket talált. — Gróf Feste-(tics Benó segédtanfelügyelő ur meglátogatta a paioznaki, jakabfai, tagyoni, szent-1 antalfai, köveskállai, akalii, alsó dörgicsei, balaton-udvari, kővágó-örsi, örvényesi, Óbudavárig csicsói r. katb. iskolákat, az alsó örai, lovasi. szent-antalfai, félaő-dőr-gicaeij köves-kállai, balaton-udvan helvét hitvallású iskolákat, a szent-antalfai, sánkai, akalii, kis-dörgicsei, kővágó-önii ágostai hitv. iskolákat, a sánkai községi iskolát s végül a tapolczai összes felső és \| alsó jellegű népoktatáai intézeteket, óvodákat és unonoziskolát. — A tapasztalt szellemi siker elbírálása és saámns hitközségnek ugy a törvényes tananyag feldolgczás«, valamint a szorgalmi idő betartására és az ismétlő iskolára irányuló odaadó szorgalma után — a bala-íonmelléki népiskolák értelmi színvonaláról kedvezően nyilatkozott. A túlnyomóan kielégítő sittért fnltün''ető iskolákon kivül kiemelte a balaton-füredt, csicsói r. katb. és a tapolczai r. kath.j fiúiskolákat ; a szent-antalfai és balaton-kövesdi helvét, a kis-dörgicsei, kővágó-Örsi, szent-antalfai ágost. hit"'', iskolák jeles szellemi eredményét, a tapolczai óvodák kitűnő berendezését s * tapolczai ipariskola gondos vezetését Dicséretet érdemel az örvény»si r. katb. tanító, ki a é r q z a, A vízió. Lázas ssiwcl virrasztva csendben Álomszerű kéj száUa meg: Ziibbadtau ég s föld köst lebegtem : Valami könnyű szárnyra vett Csattogva Titt magasba szárnyam — É* egy árny szállt nyomon utánam, Mely míg kisért, suttogva szólt rám, Oly hangon, mint elaggott órám: Tik-uk, tik-tak, Légy mulj örökké miud, a ki vagy ! Tik-uk, tik Uk. Valami nyugtalan kiséitet, Megfoghatatlan vízió, Valami, mit as éaz nem érthet, És nincs, nevén szólitni, »ró, Álom s való kört egy közép tán, Mely létet kér magának, a méltán, Egy végzetteljes éló phantom, Mtly egyre szól bús, méla hangon: Tik-tak, stb. Szer.em merőu felé szegezve Akartam látni, hasztalan — S vad félelemtől megremegve: .Ki as? Kiálték hangosa . S szólt: Én vagyok a test ás árnya; Az éj setetje a nap világa, Álom vágyok é* a valóság, Az ¡dó — s mely kimér — agg órád ! Tik-Uk stb. És folytatá lágy, méla bankon: Mélység s magasság én vagyok, A hsjnal, a dél és az alkony, A vak s ki lát, a tett ■ az ok. Bún 8 bűnhődés — az ar s a ssolga, Lét b pusztulás egy pillanatba — — A volt, a van, a a mi még nincsen: ! A mindenség, az Egy, ax Isten! Tik-tak, tik-tak, Légy s mulj örókké mind a ki vagy I Tik-tak, tik-tak 1 Bátky Lajos. Keszthelyi levél. [Meleg napok. Uj városház. Mégvs, ki vagy? örök chaos csak? Bizarr ellentét, végtelen ? Kit mély a magasba nem fogadnak — S meg nem nyugodhatsz sohasem, Egy száműzött, ki futja vétkét, S mert ntja kör: nem ári végét . . «Elég!* «zólt s én a csendbe haliám, Mint jár elagogtt ócska ¿rám: Tik-tak, stb. Mariskához. Inten veled ; eltávozom Mescze a távolba; Nem térhetek soha vissza Ölelő karodba. . De itt hagyom bü szivemet Szivedért cserébe .. . Boldogságom s mindenemet Od''adom helyébe. Boldog én itt agy asm leesek Nélküled leányka, — Puszta már a rózaatő, ba Leszakadt virágja. Elviszem én emlékedet, £1 a messzíségbe . . . Találkozunk egy kor de csak Fenn * magas égbe'' .... L. A . . ■ f. Pápa-keszthelyi vasat. — Jönnek a sriné»zek. —] Május hó 25-én. . A kalendáriumban még a nyár sem érkezett el s nálunk már beköszöntött ''-a kánikula — A híves, borongós májusi napokra a forró nyári napok következtek mintha csak májusból augusztusba ugrót tunk volna át egyszerre. — Vánszorogva jár, kel az «mber s a fal mellé lapul, hogy legalább a test fele része árnyékul szolgáljon a másik félnek. A szembe jövők nagyokat fűoak, zsebkendőjükkel hajtják az izzó levegőből nyert szellőt homlokukra, amitől aztán még jobban beleizzadnak. Mily jó most a gőzkatlan fűtők, a pékek még a szakácsnők sora ! Ez a nagy meleg ó nekik már mindegy. Mint mikor vízben uazkálókra eső esik. As utczaaarokban terjedelmes piros czédalák hívogatják a közönséget Héviare. Lesz tombola, táncs. Táncz I 30 R. foknál csárdást járnL Ettől a gondolattól meg hideg borzong végig hátamon s fázni kezdek. Nota-bene igy mégis csak hüselek 1 Hanem ha most a világrendszerbe némi beleszólásom volna nekem is, azon busgolkodnám, hogy tegyük nappá a holdat és éljünk éjjel 2 A természet vagy mondjuk a gondviselő» mégis csak jóságos. Mekkora sze-rencse, hogy kövér püspök, hasas bankár oem kén> telén izzasztó munkával foglalkozni. S viszont mily kedvező, hogy a katona, as ügyvéd, a reporter oly otingár termetűek nagyobbrészt. Mily irigykedve is nézzük a kurta gatya-szárban járó pa-raszt embert. Vapy önökben bájos nagy-sámaim nem-e viv nehéz tusát a hiúság a kényelemmel, midőn látják a mezítláb futkozó ingvállas Nacza vagy Treszka szolgálót, míg maguk a szásssor átkozott mieder aczél-pengés börtönében, mázoe cizpelők békóiban feszes illem-tartások között halgatják léba udvarlóik fecsegő üres szavait. — Nincs semmi a mi vigasit''ijnilia, lehűtené, — há csak nem eléggé léhűtő ama szomorú körülmény, hogy mindenáron kutatnom kell tárgya, as irásra, hogy megnyugtassam lelkiismeretemet s egyszersmind megszabaduljak szerkesztő uram szemrehányó tekintetétől, ameíylyel még álmomban is lolyton kísért, a mint vetőt kiállt hosszas hallgatásomra s dörgő bangón harsogja fülembe: „hiába küldőm én önnek a tisztelet példányt« 1 — * Előttem a tisz a papír, érintetlenül, — kezemben a toll iráará készen . . , .. de keresem a tárgyat.... és sehol aem találni — Szép enyhe napokban mily élvezet volna beülni h csolnakba s a Balaton csendes tükrél végig hasogatva beka-, landozni a tó kies partjait s reporteri szemmel birálat alá venni a kiszemelt helyeket, hova a tttrdó-vendégek iránti kedvezésből kényelmes uj fűrdő-helyisé-get fognak épiteni ; . . . avagy bekóbo-rogni a létesítendő pápa-kessthelyi vasút területét, melyet a nagylelkű gróf Fea-tetich Tassiló a hitbisomány álul megállapítandó * törzsrészvényekben fizetendő becsárérl enged át s emellett még kerek 10.000 forintot íratott alá urodal-mi ügyész általi S a legközelebb épitendő várorházról, — melynek tervrajzát Schadl János gasd, isk. tanár készítette s amelyre a pályázati hirdetmény a napokban lett kibocsátva,—mily magaastos dolgokat lehetne írni ... s vigasztalni magunkat azon édes* remény nyel. hogy végre Keszthely napja is fel tog jönni 8 elfoglalja azon helyot hazánk többi városai között, melyet maga a természet jelelt ki számára. — . . Most mindezen dolgok csak futva tekinthetők á. 6 a figyelmes szemlélőnek, a kíváncsi levelezőnek, ki'' elhatározta és kötelességévé tétetett Keszthely haladásáról az olvasónak hosszan elcsevegni, megkell elégedni ama szerény póznákkal 8 magasan lobogó piros zászlócskákkal, amik fennen hirdetik : „íme itt lesz mindaz, a mi még nincs I " Lesz I Ez magában véve elég biztató szó ás sok szépet is rejthet magában, de mi az egy buzgó újságírónak, akieget hasogató dolgokat szeretne írni . . . hanem jelenleg nincsen semmi — csak lesz ! Szomorú kilátások / Hanem talán majd kiránt bennünket valahogy a „saison morte''-bél as ide érkező Balogh Árpád színtársulata, ki hosszabb''időt szándékozik városunkban tölteni. A társulat 32 tagból ált a s fogadásukra elvagyunk készülve Lerómboltuk a közöny bástyáit, könnyen meghódíthatnak bennünket — igen nehéz nem lesz győzedelmeskedni. Csak az ostrom alatt méltó erókke lálljon velünk szemben ő :s. Előleges színi jelentés szerint már e hó 27-én megkezdik előadásaikat Csiky Gergely .Sötét pont" czimü darabjával. Drámailag keadik csak astán ne végezzenek tragicumosan. No de jövőben majd erről meg Hévisről hol még néhány elkeseredett praxi hangoztatja: „Keszthely város, hires város, Van benne sok praktikános4! Miklósy Károly. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. MÁJUS 29-én magyarnyelv elsajátításának és kellő használatának egéoz hitközséget elhódította. — A tapasztalt személyi éfl dologi hiányok felsorolása mellett feltüntette azon intézkedéseket, melyeket ac orvos-'' lást igénylő iskolák érdekében eddig is megtett. Itt a tagyoni r. kath iskola hiányos padjainak az iskola melléképületeinek átalakítása czéljából a „canonica viáitatio" idevágó tételeit a kerületi esperestói megküldeni kérte. A tagyoni ée aszfői iskolamulasziók büntetésére íelhivta figyelmét. A csopaki, alsó-örei é« balatonfüredi körjegytőségeket az iskolai malasztások szigorúbb ellenőrzése czéljából a tanköteleseknek az illetékes egyházi hatóságokkal egyetértő kimutatására a járási szolgabiróság utján felhívta. —• A felső-dörgicaeí és felső őrsi helv. hitvallású iskola számos mulasztásainak megszüntetése, a tihanyi éi balaton-udvari helv. hitv. iskola hiáoyos''tanszerei ügyében a tapolczavidéki helv. hitv. esperesi hivatalt megkereste. — A balaton-udvari r. kath. iskola szük, nyirkos és sötét helyisége ügyében a plébános a kegyura-ságnak már előterjesztést tett. — A tihanyi r. kath. iskcla rost padjainak már ugy is czélba vett kiküszöbölésének és ujakkal való helyettesítésének sürgetésére a hitközségi elnököt felkereste. — Az akalii r. kath. iskola hiányos tangze-rei, az alsó-dörgicsei és tagyoni csekély eredmény ügyében a kerületi esperest további intézkedésre felkérte. A szentantalfai zugiskola a helyszínén bezáratott. — A faiskolák kedvező fejlődése dacára a kezelés, berendezés, meszesség és talajviszonyok még sok községben hagynak kivánni valót — A balaton-kövesdi faiskola jó talajának egp roszzabbal történt cseréje miatt mindjárt a helyzinén tétetett intézkedés. — Az ádríanczi ,róm. kath. hitközség nyomott anyagi viszonyaira és tanköteleseinek most már több tanítót igénylő számára való tekintetből újabban ismételten is ragaszkodik az állami iskola eszméjéhez. Megindította tehát velük az anyagi állapotuk és hozzájárulásuk érdemére vonatkozó előzetes tárgyalásokat avégből, hogy a kész sda-tokat a közigazgatási bízottság elé terjesztve, egy ily iskolának felállítására vonatkozó indokok elbíráltassanak és az egész ügy esetleg a magyar minisztérium elé terjesztessék. — Végül jelenté, hogy a molnárii állami ''Népiskolának feUőbb helyen módosított tervezete az uj méretek szerint elkészülvén, az ösz-szes műszaki okmányok végeihatározás céljából a magas minisztériumhoz felterjesztettek. — A közigazgatási bizottság a tanfelügyelői jelentést jóváha-ayólag tudomásul vette. Pongrács Adolf nagy-kanizsei polgári iskolai tornatanár harmadik ötödévi korpótlék elnyerése tárgyában beterjesztett kérvénye pártolólag terjesztetik a magas minisztériumhoz. Kir. tanfelügyelő ur jelenté, hogy sok község a tankötelesek összeirására kitűzött határidőket nem tartván meg — a nyilvántartási adatok feldolgozása és ellenőrzése ezáltal halasztást szenved, miért is átjárási szolgabirák felhivatnak, hogy a községi előiáróságokat az 1885/6 tanévi tankötelesek jegyzékének jelen esetben kivételesen junius hó 15-ig, az 1886/7. tanévi tankötelesek jegyzékének f.. évi augusztus hó végéig leendő be küldésére felelősség terhe alatt utasítsák. Általában pedig gondoskodjanak, hogy minden tanév tankötelesei szorgalmi időt megelőző két hó előtt ösacniratván — azonnal a kir. tanfelQ^yelőséghez beterjesztessenek. Kir. tanfalügyelő ur előterjesztést tett Orehovicza, Vullaria ésPodbreszs községek iskolázási viszonyairól, melynek alapján a Vullariával iskolázás céljából egyesült Orehovicza község elő-járósága felhivatik, hogy a juniusi Unképesitő vizsgálatok után uf ¿Hala szervezett tanítói állomásra hirdessen újból pályázatot, járási szolgabíró pedig felhivatik, hogy Podbreszt községnek Orehoviczáhoa leendő esetleges csatlakozása czéljából a községi elöljáróságot meghalgassa és eljárása eredményéről tegyen jelentést. Kir tanfelügyelő ur előterjesztő a tárnoki államilag segélyzett községi iskola államosítása ügyében teU eddigi intézkedéseket és bemutatta az erre vonatkozó összes telekkönyvi és kötségi adatokat, okmányokat és nyilatkozatokat, melynek folytán a tárnoki közaékí iskola államivá tétele iránt benyújtott községi kérvény pártolólag a magas minisztériumhoz felterjesztetik s az öasses, ez érdemben tett intézkedések jóváhagyólag tudomásul, vétetnek, kir. tanfelügyelő pedig a még szükséges intézkedések fo-ganositására felhivatik. —. Hajgató Sándor és Szalay Sándor nagy-kan''zsai közs. iskolai tanítóknak fellebbezése a közigazgatási bizottság végzése ellen, melylyel nekik a ,Katho likus Népbarát" csimü lap serkcszté?e nem engedtetett meg, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felerjeaztetni határoltatott. — A tárnoki iskola 1885/6 tanévi költségvetése pártolólag terjeszte-\| tik fel a magas miniszteriumhos. A kir. adófelügyelő ur jelentése szerint az adó hátraiák márczius hó vé-''gével volt 1.005 471 frt. 68 kr., melyhez ja 460.262 ftt. 17 kr. másodikévnegyedre , szóló előírást hozzávéve, az ösazes tartozás a szaporodások és apadások figyelembe vételével tesz 1.465,741 frt. 85Va kr; ebből április hóban 48,214 frt. 82''/, kr. lefisettatvén, április végén a hátralék tett 1.417,527 frt. 03 krt. — Az ez évi április havi adófisetést a múlt évi áprilia havában befolyt 57114 frt. 80 krral egy-behasonlitván, ez év április havában 8,899 frt. 97V, krral folyt be kevesebb. — Bélyeg- és közvetlen illeték, szölő-dzésmaváltság, togyasztá°i adó, hadmentességi dij és egyéb tartozékok címén befolyt 152, 063 frt. 40 kr., melyet a mult év április havában ugyané cinleken be folyt 157,179 trt. 36 krral egybehasoo-litván. ez év április havában 5.086 fr''. 32 krral folyt be kevesebb. «Fizetési halasztás egy esetben sem, hazadómentes-ség öt esetben engedélyeztetett. Az uj kataszteri munkálatok alapján vezetendő földadó kataszter nyilván-tartássát illetőleg a fcir. adófelügyelő ur jelenté, hogy a melléje beosztott mindkét nyilvántartási biztos a megye mindegyik jegyzőjéhez még április hó elejéo a jegyzők abbeli alapos beoktatása, az abbeli hátralékos munkának aürgós teljesítése és akadálytalan foganatosítása végett kiküldötte. Az ebbeli teendők felett a közigasgatási bizottság tájékozta tása végett miden hóbau teend jelentést, Koller István bizottsági tag ur hivatkozva 1883. évi 17. t. c. 8. §-ára, moly szerint a phylloxerától lepett szőlők után, míg művelésen kívül álnak, adó nem ''fizetendő, azon kérdést intézi kir. adófelügyelő úrhoz, mioka mégis. hogy a törvény világos intézkedése elleuébeu a meze -györki, phylloxerától lepett szőlők tulajdonosain az adó minden évben megvétetett ? A telt kérdésre kir. adófelügyelő úr válaszolva jelenti, hogy » károsultak adói minden évben leírattak. A közigazgatási bizottság adófelügyelő ur ezen vá laszát avval vette tudomásul, hogy n vo-natkozatos iratokat a legközelebbi közigazgatási bizottsági ülés elé terjeszsze. 2. Állami arany-, ezüst- és bronz-zérmek. 3. A gazdasági egyecület és ipar kamara által kiadandó dicsérő és elismerő oklevelek. 4. Pénzdijak. A dijak odaítélése egy külön szabályzat alapján összeállított jury , által történik, mely működését lehetőleg a kiállítás első napján bevégzi. A dijak kiosztása a kiállítás bezárását megelőzőiig ünnepélyes módon történik. Térdij nem fizettetik. Bár a tejgazdaság felföldünkön nem ismeretlen termelési ág, mindaaáltal annak stélesebb körben gyakorlati módon való fölkarolásától a szarvasmarha és juh-tartás jövedolm-jróbbé tételét b«ztun várjuk. E czél előmozdítására a kiállítás tartama ala''.t a tejgazdasági iparra vonatkozó felolvasások, a kiállítás egyes csoportjait magyarázó előadások rendeztetnek. A felolvasások a m. kir. gazd. tanintézet I. számú termében, a tájékoztató magjarázatok a kiálirás helyszínén külön meghatározandó időben fognak tartatni. Fentebbig alapján felkérjük; Felaő-Magynrorazágon a tejgazdasággal foglalkozó gazdáinkat, nemkülönben a tejtermékek elárusitásával foglalkozó kereskedőket és a tejgazdasági üzlethez szükséges g''peket, eszközöket és segédanyagokat előállító iparosokat, hogy a kiállításban részt^venni szíveskedjenek s abbeli elhatározásukat legkésőbb julius hó végéig alulírott végrehajtó bizottságnak bejelentsék, mely a kiállítást illető közelebbi felvilágosításokat élőszóval vagy írásban a legkéazségesebben adja meg. Kelt Kassán, 1886. évi május 15 én A felső-magyarországi általános tejgazdasági kíálíitás végrehajtó bizottsága: Kovácsy Bela titkár. dr. Rodicxky Jenő elnök. '' (5SáRfí©K A falu kovácsa. — Kib szélé». — Irta: S t r a u b / I. JP ál. v • Felhívás Oróf Széchenyi Pálföldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister ur S nagyméltósága védnöksége alatt rendezett felsö-magyarorssAgi általános tejgazdasági kiállításban való részvételre. Az abaujtornamegyei gazdasági egyesület, a kereskedelmi iparkamra 1886 évi szeptember hava 24—28-ik napjain Kassán, a magy. kit gad. intézet telepén általános tejgazdasági kiállitást rendez, mely kiterjeszkedik : I. Tejgazdasági technika és üzletvitel" összes eszközei és ezközléseire ; nevezetesen : a) a tejgazdasági termelésnél alkalmazott gépek, eszközök, készülékek, csomagolási és szállítási anyagok és eszközökre 1 b) tejgazdaság segédanyagaira u. m. borjú - és bárányoltó, mesterséges oltó kivonatok, vaj- és sajtfestékek slb. c) a tej és termékeiuek gyakorlati és tudományos megvizsgálására szolgáló módszerek és készülékekre ; d) a tejgazdasági berendezésekre vonatkozó leirásoc, rajzok, minták, számviteli és könyvelési lajstromok, irodalmi termékekre. II. A tejgazdaságban előállított összes termékekre, u. m. : a) lágysajtok, u. m. Imperial éa Ger->ais, stb.-féle tejfelsajtok ; hangenbergi, limburgi stb. módon készült kövér, továbbá schwarzenbergí stö. módon készült sovány sajtok ; b) keménysajtok : kövérek ur m. ementhali, eidami stb.; félkövérek :sváj-czi, gróji, tégla stb.; soványak : munkás-sajtok ; c) v»j ? gyors fogyasztásra szánt ; hosszabb eltartásra, kivitelre alkalmas ; továbbá olvasztott állapotban (marhazsír) ; d) egyéb tejtermékek : zsendicze, orda, savóeczet, savószesz, sóstej, sajtenyv tejezukor stb.; e) juhtejből készült túró, sajt, vaj és melléktermékek. Az I. csoport a) b) c) d) pontjai alatt kőrvonaloxott kiállítási tárgyak versenye nemzetközi jellegű, vagyis az ezen csoportba tartozó tárgyak elbírálás és dijazás alá esnek, habár az ország más részéről vagy a külföldről küldettek is be. • Ellenben a II. csoport a) b) c) d) e) pontjai alá tartozó tejtermékek közül csak a felsőmagyarországiak juhnak megbírá-lás alá, illetve díjazásra. Az ország más vidékéről beküldött tejtermékek meg nem biráltatnak s a kiállító a észvételről egyszerűen csak elismervéoyt nyerhet. A kiállítók kitüntetésére következő dijak állanak rendelkezésre : 1. Tiszteletdíjak. ¡de egy nagy felé A bércz-koszoruzta Erdély kisebb folyójánál az Aranyosnál, kiterjedésű fala nyárfái tűnnek i közeledő szemébe. Távolról érdinek lehetne nézni, ugy be van árnyékolva gyümölcsfával, miből csak a templom csillogó golyója láuzik ki. '' Ha a nyárfák és templom tornyának a csúcsa nem is hirdetnék a falu ottlétét, hirdetnék a körülte meaaze-messze terjedő szántóföldek, hullámzó vetések. Annak a jele ez, hogy a faluban is „aranyos" élet hullámai ringanak; bizonyítják a malmok, deszknmetszők hosszú sorai, mik a folyon innen onnan tekintgetaek a vízbe. Van mit őrölni, van fölösleges fa is. Éa való.....Oly kevés a szegény ember itt, mint Sodomában volta becsületes. Hogyan? Talán mivel az Aranyos mellett van ? Aiert nem . . . Vagy a mesebeli boszorkányok hozzák nekik a pénzt sárkányok által vont tüzes szekéren Szt. György éjszakáján ? Legke-véabbé sem ! Boszorkányok nem is léteznek. Titka van annak. Tudja est a titkot pedig akárki is ; és nem használják fel. De azt is tudják, hogy meg kell szolgálni ami pénzt a .boszorkányok hoznak'' nekik, azért inkább nem is mennek a „keresztutra." Elég az hozzá, hogy az aranyosiak okosan ülnek a Fortuna szekerén. De hogyan van az. hogy e vagyonosság nem szivárog el házasság folytán ? Talán itt nincs ssokásban a menyasz-szony-hozás, itt nem kap Bem fiu sem lány hozományt ? Kap mindegyik Mióta a falu létezik, innen nem vi;tek talán ki három leányt sem más határba férjhez, talán há.om legényt sem muzsikáltak ki a c igányok innen ; ellenben mindig házasodnak ide, menyasszonyt is hoznak be ; ilyen formán pedig csak dagad az „Aranyos." De azért ez koránt sem ellenszenv, csak olyan ősapáról, dédapáról maradt Bzokás, mit azonban ők nem is tudnak talán. Az ő netréjük ez ! Legyen az falu vagy város, ugy vau az hogy egy kettő van, ki mindannyi között a leggázdagab. Itt sem volt kivétel. A falu volt kovácsa az, kinek leginkább kiürült a bőség saruja ; egész kis gróf, .falusi" milliomosa komámuram Nem is hallani már a pöröl egyhangú nótáját; reg felmondta vulkánnak a szolgálatot, szerszámjai penzióban vannak; a műhely ajtóban keresztbe tette a aaprüt. Miért vesződnék vele ! . . , De azért nem henyél a gazda ! Talán több dolga van most, mint mikor még sekély volt az .Aranyos" mely udvarán kéresztül ömlik. Van egy 8«reg lova, marhája, két \| három falka különböző minőségű sertése, minden darabját tudja : mikor volt kamatot. Egész fölosztva rubi- nyugU''.an, mikor hoz nagy bibliája van neki, kákra abban van följegyezve egytől egyig minden darab. H -nem hát ez mulatságoa boszorkány egyszeregy, azért megtanulná akárki csak módjában állana. Minden ingó-bingó jószágon kiv ül van még a kedves szomszéd urnák két szép gyermeke is : Andris, meg a kis Linka. Andris tizenkilencs éves, Linka tízenkettő ; mindkettő kedves szép teremtés. Haj, a mi Andrisunk nem volt már szabad ember, már rabja volt érzelmének, neki is nyugtalankodott a mellénye alatt „az a kis hu darab.'' pedig hány embír lesz ez által boldogtalan, hogy nem tnja hevét, nem tudja érzelmét fékezni, zabolázni; é* még na reményteljes is minden óhaj''ása, messze van tőle, mint a csillagok. De a mi Andrisunk szerencsésebb volt, ő szeretett, s viszont szerette''ék. A helybeli mester leánya volt az ki őt boldogította ; szelid kedves leány ; ép. kék szemeiből a tiszta lélek sugárai mosolyogtak ki, párosú''va szeretettel, erős akaratul. Andris majdnem mindennapos volt a mesternél, szívesen látták, örömest beszélgettek vele, talán leendő vejoket látták benne. Matild is, mert az volt a neve a leánynak, olyan jól érezte magát mellette, oly tiszta vonzalommal viseltetett Andris iráat. Pedig alig beszélgettek még egyedül, talán ő''magasem tudta, hogy az boldog érzés, ami a keb. Ien átvonul, mint tai-aszi szellő virágos mezőn, a szent ihlet, ami áthatja őt, az nem más mint a szerelem. Andris is valami magasztulisággal majdnem remegő kézzel nyitotta ki mindiga mester ajtaját; mintha még soha s-m látott nagy templomba lépn, mintha tudná, hogy ott van jelen a ki az ő boldogsága csolnakát partra vezérlendt. Andris már régebben Ismerte Matildot, mert veié együtt járt iskolába; már akkor valami magasabb kegyelettel viseltetett iránta; de mit tud még egy tíz éves gyermek ? Az idő mult, Andris növékedett. azon érzet, mely gyermekkorában csak ugy nyilvánult, hogy szívesebben beszélt vele, mint mással; most már telje lénye gében szerelemmé vált. Sokszor elgyönyörködött rajt. mikor Matild zongorázott, mert a szó teljes értelméb»n e tekintetben művésznő volt. Valami mély áhitatot keltettek a zongora hangjai bárkiben is, ba Matild ült mellé, küiöiösen Andrisban. Meglehet hogy «* fokozta annyira szerelmet, meglehet hogy ez volt azon bilincs, mely szivét annyira oda er}ai;é Matildéhoz. II. Egy napon ebéd u áo — máskor is történt — a kovács és neje bizalmaa be szélgete b-» ereszkedtek. Beszédük tárgya Andris volt. A kovácsnak és nejének föltűnt kissé, hogy Andris oly gyakran megy a mesterhez vizitbe. A pap, ki is találta az okát. M^soIygot) a kovácsná rá s szelid hangulatában körülsimoga ta férjé, hogy hagyj nekik élvezni a boldog együttlét örömeit. E''mondogatta, hogy ők ik is ilyen boldogok voltak, mikor az első szerelem tavaszi fuvalma érintette sziveikel, s hogy milyen keservesen e>ett volna ha valaki megtiltja hogy ne élvezzéa a a szerelem rózsájának édes harmatát. Mik ők ittban discuráltak Aod-ris Kicsinosítva magát «lindult a kedves „de!eju-hez, hol éltető nap küldi mnle gét, s két titkon érző szív képezi az egész világegyetemet Amint Andris belépett, Matild ott ült a zongoránál, s valami andalító bus nótát játszót'', megpillantván őt félben h gyta a kezdett darabot, fölkel'', s felé közeledett. Kissé félénken s remegve nyujtá kézit Andrisuak. Kívülük senki sem volt a szobában. — Hol vannak szüleid ? kérdé Andris, míu''án senkit sem látott. — A kertben feleié Matild halkan, f Az''áo leültette ót. Andris kü''ön- ben is jól tudta mulattatni Matiidot, most kivált, magas oraiov«l beszélt. - Most volt első huzamosabb szabad együ tlétük ; oly ügyesen .vitte Andris a beszélgetés fonalát, oly éazrevét''euül hálózta körül Matild szivét, hogy egyszer csak azt ve''te észre, nincs más felelni való : „igen" vagy „nem." Egy pillanat múlva egymás kebelén voltak Most lépett be a, mester neje : csodálkozással tekintett majd Andrisra, majd ^Matildra, akik csak laasan mély zavarral bontakoztak ki egymás karjaiból. Andris oda lépett a mester elé a szokás szerint üdvözölte. A mester leültette. s vele szemben helyet foglalt; tudta Andris, hogy most a vallatás kezdődik. Nem csalódolt. Mindjárt azon kezdte, hogy elmondott egy kalandos, dramati« cus szerelmi viszonyt, mely az övéhez egészen hasonlított ; mindjárt megérté Andris, melyik malomban őröl a mester, azért fölkelt s megfogta a kezét. — Eddig mind igaz volt, monda, a vége felé majd én máskép mondom el; eddig hasonlit az én kalandodhoz, de éa még mást is teszek hoszá: legyek én például aton szerelmes, akit ön^ most elbeszélt; okulva annak a példáján éo másképpen teendek, de egyúttal me. réizkedem éa kimondani, hogya Ma-tildát szeretem, s nélküle nem élhetek. Régen régen szerettem éa már, mikor még nem is tudtam, hogy van- a világou szerelem ; mikor még gyér mek voltam; de most midőn megértéin, most midőn tudom, hogy szivem van. « a abban érzelem, most fölismertem azon fejlődő kis világot, most bátran lelkesedéssel állok ön elé, mert .tudom, hogy. szerelmem tiszta. A mester lehajtá fejét s gondol, kodott; végré azt a tanáfcsot adta, hogy jöjjön a kovács maga el, s vele meg-• hányjak-vetik a dolgot komolyan. ni. Andrisnak nagy kiterjedésű kertje a másik utozánál végződött, a házfelöli részén volt a konyhakert, aztán a szőlő-lugas meg a kaszáló. Az egészet sok gyümölcsfa tartá árnyékban. Andris kitanulta ugyan a mesterségét, de nem igen vette hasznát, legkedvesebb foglalkozása volt a faragás. Meg is látszott keze nyoma mindenütt. A kertet gyönyörű fa-rácsozat körité, a lugast ugy készité el, hogy alatta akár lakodalmat is tarthattak volna. Itt jöttek össze ünnepnapon a fala mágnásai: a jegyző, mester, ispán meg a gatyás főbíró, Bachus tiszteletére. A kert egyik tisztásabb helyén a fiatalok tartottak Összejövetelt vasárnap délutánjain ; a czitera hangja mellett rakták sarkanytyujokat. (Ha volt.) Különös az, hogy leány mindig több volt mint legény ; azért talán, mert valójában is több volt, vagy pedig hamisak voltak, szerettek a legények körül forgolódni. Leginkább társalogtak Andrissal ; hja, hogy is ne ; Andris gazdag szülők gyermeke volt, »zép legény is, talán volt reményük, hogy választ magának társat! A leányok közt különösen egy vonzódott leginkább Andrishoz ,"nagy sötét szemű, éj fekete bajfürtökkel szabályos tojásdad arczczal ; nem volt több tízennégy évesnél, de már oly kifejlett, mintha a tizenuyolczat érte volna. Andris szívesen társalgott véle látva vonzalmát, de lelkére valami titko» sejtelem felhői vetének árnyékot. Ha szemébe nézett, a sötét szemekben valami elrejteit mély titok fátyolát látta lebegni, pedig oly szép, oly kedves volt különben, hogy alig lehetett hasonlót találni hozzá az egész faluban. És e leány alig maradt el Andristól, mindig talált ürügye'', hogy vele beszélhessen, mindig tudott utat-módot rá, hogy találkozhassék vele. Andris nem magyarázta roszra a ragaszkodást, de valahányszor v^le találkozott, újra, meg újra megrezzentél kében azon hur, melyen a titkos sejtelem hangjai képződnek. Andris talán szerette is e leányt, de mintha félt volna is tőle; és e iény mindig kisérti őt< oly erősen néz a sze méb>, hogy néha kénytelen lesütni azt. Végre arra a gondoláira jött, hogy talán a sötét szemnek varázsa az, mit ő érez, ós ebben meg is nyugodott, nem vette figyelembe azon érzelmeket, a mit ő tett szivében, ha keletkezett is, igyekezett elnyomni. Egy vasárnapon korán délután, Andris a lugasban üldögélt várt a vendégeit; gondolatai Matild körül szállongtak, nem is eette észre élőbb, míg vállára nem tette kezét az a sötét szemű leány. Andris fölrezzent merengéséből leültette őt maga mellé s cak ugy szokásból átkarolta. Először ugy tett a leány, miatha kellemetleu volna rá nézve az ölelés, majd pedig ő karolta át Andriat. Btjalmás beszélgetésbe eredtek, a leány bevallotta szerelmét. Ha Andris azt mondta volna egyenesen, hogy ó nem szereti, megasa-kadt volna az ismeretség 8 talán nem lett volna e nő Andris boldogságának, szerzeményének szétzuzója. Andris cíak azt mondá, hogy szereti is őt, nem athatja szavát hogy nőül veszi ; kérte, hogy felejt el ; ugy se lehet az övé soha. Soha ? I" szólt a leány éa pokoli láng csapott ki sötét szemeiből. _ _ ^^^ ^^^ ^^^ t _ — — (Folyt, köv.) i re fiu — A gelael körjegyző: Singje Károly urnák segédje : Róhrer János ur — amint értesülünk — a jegyzőisiigori»\|°'' e hó folytáo, Zalaegerszegén letévén, oklevelet nyárt. Tudósítónk tnegjegj«''-hogy S''-ingli annak ez már a hatodik segédje, kik a szigolatra. nála készültek s tőle mind önálló állomásra mentek. A szépnevü jegyző úr e téren való buzdítása nagyban befolyhat minden esetre a nála gyakornokoskodó fiatal emberek szorgalmára, törekvésére. huszonötödik évfolyam zalai közlöny — aA babonáról" czimü erkölcs népirat zerzője-Sirisaka Andor pé-ci tanító,'' l«punk utján a nagy körön- ( & tudomására hona, hogy az előfizetési ba''ár.dót — minthogy a távolabb vidékről csak moit kezdik as előfizetést __ majus 20-ikától meghosszabbította rius 10 ¡kéig. Szerző e művet külö-ooé-n az olcaaókörök, nép- és ifjúsági könyvtárak számara és az ifteí tanév Tégén a unaló ifjúság részére julaimi könyvül ajánlj». A mü junius 13 án jelenik meg és as előfizetőknek bérmentve (og megküldetni. Egy fűzött példány 40 kr., iiz példány 3 frt 60 kr. Bolti ara jóval magasabb lesz. Az előfűtési pénzek szerző lakására (Péca, ^oston-''ér 1. sz.) küldendők. — Ismételve ajánljuk e népies irányú, erkölcsi szellemű s igy jónak Ígérkező kónjfet olvasóink figyelmébe. — Méhészeti előadást és pro-duc iót tartott a nagy-kanizsai táviró-»\|lom»s főnöke: Gebhardt úr. Xomkaurkerjébm a napokban. Előadá (lt több intelligens érdeklődő hal.''gatta ¿, kíváncsian, nézte nagy szakava.ot''-ságról és kiváló szakismeretről tanús fcodi productioit, melyek mind pornpá-,,d sikerül''ek. Bemu''atta ez alkalommal azt is, hogy miként lehet a méhe ketegyik kasból a másikba átdobolni. Ha a jeles mű-tuebézz még ily produc-i,0 tartásáról értesit bennünket, tudatjuk olvasó-küzönségüokkel is; mert valóoan nagy élvezetet nyújt a szép és részletes előadás. — Öngyilkossági kísérlet. A most lefolyt bél elejéu, egyik nap al-konyatáo bizonyos Fekete nevű ács, a Oiiglemcze tóba m^nt s ott erősen bug-dácsolt a vizben, abból a czélból, hogy ott túladjon. Di hu persze mindenkor fölébredt és túlsúlyra vergődött nála az élet-ösztön, mely őt e boros földgömbhöz csatolja, szeretvén őt kiválóan a t>ort Igy azután egyéb nem történt, minthogy merő iszap leit sa tóbó! ily positurabanN kivon zoltatván, részegségének kialvása végett betétetett a kórházba; honnan azután az őt minden esetre kellőképen éssretéritő felesége kisérte haza. — Tüz volt városunkban, folyó május hó 25-én a király-utczában Veiser János házában hol a. régi posta volt.— Az udvari epületbeuMévő mosókonyhában a kémény mellett volt egy a mo-aás által fejlődő gőz kivezetésére szolgáló fakémény; ez nem tudni/mily módon d. u. 2 óra körül tüzrt fogott és vigan lobogott ki a tetőn, azonban hamar ész-rávették éa a gyorsan ott termett lűsól-lóaág tetőt és padláat felszaggatva csakhamar elnyomta a tűzet, ugy hogy 3 érára már megint minden a maga reud-jében folyt. — Az épület biztosítva volt. — Keresztszeotelés volt a mult vasárnap a zalabéri plébániához tartozó Batyk községben. — A fckedvező idő, — dé meg a köznépnél örvendetes jelenségképen nyilatkozó valásos ércet, a körül, tnkvö falvakból oly roppant számú ájta-tóakodót bozott össze, a minőt együtt — valóban csak kiváló alkalmakor láthat az ember. — Az alkalmi szent beszédet a f.lu végnél feliállitott kérésznél) szokott lélekemelő ékesszólásával ftdő Paly János kis-görbői esperes-plebános úr tartotta. — — Tüz. Báró Mikos János mikos-di uradalmához tartozó Tóti puszlán, — mely m-gyénknek egészen éezaki határszélén fekszik — máj hó 24 — 25 közt éjfélen tűz ütött ki, mely mintegy 2500 keresztre való szalmit hamvasztott el. Epületekben s egyebekben nem eSott kár. — Bíba Eugénia művésznő — amint lapunkban mar előre jeleztük — csakugyan haza érkezett, de nem 2l>-án hanem csak 24-én. As állomásnál őt .testvérei fogadták, mivel r nagy-kani-sai művészetpártoló egyesület elkésve vette a művésznő érkezésének hírét s igy kellőkép a fogadás iránt nem intézkedhetett. Ugy értesü Ünk, hogy egy hóna pot utazással tölt, asután ismé városunkba jő egy havi pihenésre. Örömmel é büszkeséggel üdvözöljük őt körünkben Vaj ha alkalmunk nyilna művészetében valami jótékony célra gyönyörködhetniI — Szerencsétlenség. Paliinban, a napokban egy fiatal úr huszár-bra-vourt akarván producálni, a pallini vendéglő lépcsőjén lóháton fölment s annak szűk folyosóján az udvarra akart hatolni; lova azttnban a kijáratnál tü reJmet vesztve, őt oly szerencsétlenül szorította a kijárat tetősetéhes, bogy derék csontjá'' öszszetörte. A kanizsai kórházban ápolják. — Gyaaun kifejezések. .Amint tudni tetszik" oly kifejezés, mely habár egéoz ártatlanul hangzik, mégis sokat rejt a .fül»- mögött. „A mint tudni tetszik," mondja as. ki felolvasásokat tart olyasmiről, mit ő előbb maga sem tudott és Máu csak egy nappal felolvasása előtt ok^sott valahol. Ha példáui valaki ily előadásnál ast mondja : ,A mint ''Udci tetszik, Chinában a Xankaekiang folyam mellett fekssik az a híres Bum-borium nevü vár,8 akkor ó ezen kifje-\| zése által, „a mint tudni tetszik,« nemcsak magái mutatja b« a hallgatók előtt « legelőnyösebb oldalról, de ezeknek is véghetetlenül hízeleg, mivel oly nagy tudományt lételes fel ijf^Thogy ők s „Bumbonum" várnak rik. — .Tulajdonképe mely legtöbb esetben e^ ér: »valsjdonképen már annyit jelent .tulajdonképen," mint. . Adja csak ide ast a libaczombot, ast a sajtot, diót s több efféilét, olyan üres a gyomrom, mintha bárom nap ó a semmit se ettem voloa « — „Tulajdonképp aa jelenti, hogy a szónok tulajdonképen nem tud beszélni, hogy a szinész tulajdonképen nem tudja szerepét, -i- »Tulajdonképen haza kellene mennem, mert otthon reám vár a feleségem", mondja a korhely és reggelig ott marad a korcsmában. — ,Mind-n bizonynyal" olyan rugonyos kifejezés, melyet sok ember akkor használ, mikor bizonyos dolgok iránt minden bizonyai még nagy bizonytalanságban van. „Nemde jó a költeményem," kérdi a fűzfapoéta a kritikust; és ki csak as ember háta mögött mari az igazságot mondani, azt fi eli, hogy .minden bizonnyal" jó. — .Számolhatok reá, hogy ön Szt Györgykor megfizeti a száz frlomat", kérdi a hitelező adósát — ez természetesen azt mondja: „t dsn bisonynyal", p-dig dehogy fizeti mert az, ki füre-fára az mondja; .minden bizonynyal", az minden bizooynyal soha sem tartja m«g * szavát. — Aiogymnásinm diszvizsgája A főgymn. diszvizsgája mtndenkor é''éok érdeklődés tárgya volt városunkban, mert a szép művészet egyik-másik ágához többé kevésbé mindenki ért. — Eltekintve i közönség jobbjainak » tanuló ifjúság haladása iráuttanusitotlérdeklődésétől, m»g lel. a rajzterem tágas helyisége azért is, mert ezelőtt 9 diszvizsgák meghallgatása határozoitan műélvezetet nyújtott. — Sajna!» wl tapasztaljuk, hogy e terén főgymoásium mindinkább leszorul régi, szép helyéről. Ennek oka pedig as, hogy az ének darabokat teljesen kivetkőzteti ritmikai jellegükből az ülenyrészek helytelen beosztása, — a zenemüvekel meg a hangszerelés gyarlósága teszi fel ismerhetlenekké. Hangképzésnek az ének ben, — applioaturanak a vonós hangszereknél nyoma sincs. Pedig a hangerő, zenei tehetség most még jobban van képviselve az ifjúság körében, mint a múltban volt, csakhogy mind a kettő művelésre ^ár; — az alaposan képzett énekesek és zenészek már nagyobb részt elhagyták az intézet falait, kellő utánpótlás meg n ncs. Nagyon természetes tehát, hogy ily viazonyok közöttel kell satnyul-ma az egykor oly virágzó karoknak hogy a felmutatott eredmény nem lehet oly inpozáns, mint Berecz és később boldogul: Grosamann ideje.b n volt* — A hallga ó közönséget nem birta felmelegi leni sem az ének-, sem a zenekar s csak gyeng«, ugy nevezett udvarias tapssal köszönte meg a productiókat. —Eperjesy Gábor, VII. oszt. tan. a Vele .czei Car-nevált adta elő szép készültséggel, Friedl Jenő VIII. o tt ta-.:. meg a Helység kalapácsából szavalt e[ egy részle''et, mely több izben hangos derültséget kehett. — Hám József tanár, jelentést tett a közönség előtt az igazgatónak a főgym. gyakorló iskola működéséről, melyben kiemeljük a kövatkesőket : Agyakor''ó iskolának 43 működő , és 47 hallgaő tagja volt A« e sc csoport a VIII. —VII. a másodikat a VI. —V osztály képzte^ Beada<ott összesen 73 dolgozat szavalat meg 47 tartatott, melyből 37 le''.t tetszéssel fogadva. — Pályamunka 8 érkezett be; és pedig 3 természettudományi, 3 történelmi dolgozat és két vallásos elbeszélés. A pályamunkát nem a gyakorló iskola, hanem a tanárok bírálták. — A Papp iéle alapítvány kamatát Honig Imre a föld czimü művével nyert« meg. Bódis Ernő ur 10 frtjával Engel Mór Aranybulla czimü értekezése Jelt megkoszorúzva. Knáusz Boldizsár ur 1 drb. aranya Mantusno Rezsó, Fülöp Kázmér ur 1 dr. 10 frankos aranya Csury Jenő tanulókoak Ítéltetett oca. Wajdics József ur 1 drb. aranyával Mantuano Rezső. Simon Gábor ur 1 drb. aranyával Schwarz Mátyás, Ebenspanger Ernő ur 1 darab aranyaval Csury Jenő, a Polgári Egylet 2 drb. aranyával ManluanóRezső és Waj-dics József ur 5 frtjával Imrey László tanulók lettek megju''al mázva. — Juta! makat nyerték meg : (énekképességért) Tamás 5 frtot, Vagner, Vidos, Tásner, Plánder é May tanulók 2—2 frtot; a zenében tanúsítóit előhal adásért : Friedl 5 frtot, Fárntk 3 frtot és Kotsics a Gross-mann alapítvány kamatját. — A jutal-m tk kiosztása után J-anky Károly, főgym. igazgató lépett a tribünére s miután megköszönte a közönség látogatását, elbúcsúzott as ifjúságtól. — Az ének- és senekar Namier Indulóját adta még együttesen elő, asután a közönség átvonult a tornabelyiségbe. hdl disztornázás tartatott. A rend- szabad- és testgyakorlatok mindenike kitűnően sikerült, a miért elismerés illeti a tornászat ügyes a isme-ijeaés, át sem ebédeltem tanárát, Pongrács Adolf urat. Két tanuló, Kotrics (III. oszt.) és Lisstner (II. oszt.) megjntalmaztaltak ügyes tornászatukért. A diszvízsgának csak az esti órákban szakadt vége. » — r. — — öngyilkosság ? vagy gyil kosság ? '' Lapunk mult ssámában ily czimen bocsátottunk közzé egy hirt-melyre uézve Tersanczky Józzef, kanizsajárási orvos ur a következő, szó szerinti közleményt küldte be: .Fölvilá-gosiiás. A folyó évi május hó 22-én megjelent „Zvlai Közlöny" — hirek rovatában — .öngyilkosságvagy gyilkosság?" czime alatt a kanizsaijárás ssolgabiró hivatal eljárását rosszalja. Nincs szükség -hosszadalmas igazolásra, mert az eljárás szabatos volt, mennyiben a helyszínén megjelent hatósági közeg- és körorvos együttös vizsgálataiból a balottnac személyi azonossága és öngyilkossága bebizonyult, bebizonyult az is hogy a hulla halált okozó sértések, ellenállási jelenség nem voltak. Megejtetett e szerint a rendőri hulla szemle éi szükségtelenné vált a rendőri h ul I a b o n czo.'' a a, mely csak azon esetben végzendő, ha halál oka kétséges, mert amennyiben kötelesség rendőri hullabonczolást teljesíteni kétséges halálozásokról, ép oly tilos ellenkező esetben a holttesteknek czél nélküli fel-konczolása. Felhívom cz.kk iró urat, ne legyen terhére a szolgabírói hivatalba menni és ott az idézett halottról szabatosan felvett .jegyző könyvet" megtekinteni és ennek nyom on ugy kiegyenlíteni a vád alá helyezést, hogy 1. a kérdéíes on-gyilkos személyének azonossága bizonyos, 2. a felakaszláat saját kezűleg követte el az illető; 3. a halál előidézéséhez tettesek éppen nem járultak és végre, hogy 4. a halál oka felakasztás általi füladás Volt, mely szükségessé tette ugyan a rendőri hulla szemlét, dr nem a rendőri hul labonczolást, mely feltüntetés elég lend arra, hogy a vád alá hely zen szolgabíiói hivatalt megkövesse. Helyben 1886. máj. 22. Tersánczky Józaef járási orvos." (A fenti „fölvilágesitás" általunk igen tisztelt írója a szolgabírói hivatai eljárását védi; de mi ez után is fentartjuk abbeli véleményünket, hogy a hatóság eljárása .gyors" és „jóhiszemű" volt, asonban nem correct. A közegészségügyi törvény 111. szakaszának a) pon''.ja érteimében a talált hulla orvosrendőri bonczolás alá esik. Ez meg is szokott töiténni minden öngyilkossági esetnél, mert az orvosrendőri bonczolás van hivatva földeríteni azt is, hogy az öngyilkosság minő állapotban követtetett el, hogy minő belső motívumok járultak annak elkövetéséhez, sőt ismét határozottan állítjuk, bogy csak is orvos-rendőri bonczolás utján állapítható meg: vájjon öugyilkosság vagy gyilkosság forog-e fenn; mert hisz ahhoz, hogy egy akasztással elköveteti gyilkosságnál a külső erőszaknak nyomai ne legyenek, nem kell több, csak egy kis adag álompor. S vájjon e körülményt példiul miként lehetne conrlatálni egyszerű hulla-szemle utján ?! A „szabatosan felvett jegyzőkönyv" tehái mindent magában foglal — készégeeen elismerjük, esk as nincs benne — a mi az öngyilkosságnál fontos körü-mény — hogy mi lehetett as öngyilkosság oka, ha már a külső nyomokból csakugyan öngyilkosság constatálható. Szerintünk tehát itt éppen uemlett volna czél nélküli a hulla „felit onczoláaa." Hogy az egyszerű .hullaszemle" sokkal kényelmesebb dolog, az kétséget nem szenved; de részünkről szívesen láttuk volna a kényééin föláldozását a bizonyt sság okáért.''< Ami azonban — fájdalom! — nem tör- í tént meg sem a közönség sem az esetleg fölvilágosítást kérő rokonok, sem a hatósági lelkiismeretesség érdekében. Mi tehát véleményünket kénytelenek vagyunk fentartani, sajnálva, hogy a ritkabusgalmu és páratlan erélyességü orvos urnák, a szolgabírói .k ő z e ga és az illető körorvos eljárását védő s az ő igasságsze-retetét tekintve, részéről határozott elvi áldozatot követelt, „fölvilágositás''-t részünkről nem acceptál hatjuk. Azt azon-rbau sorai alapján constatálhatjuk, hogy as ille''ékes hatóság ez ideig sem pótolta a mulasztást, mit az orvosrendőri bonczolás mellőzésével a paUiní talált hullánál elkövetett.) — Pusztító nzélvihar. Ajkától 10 perczoyi távolságra fekvő Tősok községben folyó hó 15-én délután 3 órakor óriási szélvihar puisztitott. A vihar 3 peresig tartott és ez dő alatt a falu összes házának tetőzete elpusztu/t, huszonöt tavaly épített pajla és istálló összedűlt, óriási fákat gyökerestül kitépett és mes-ssire elvit. Ily óriási orkánrs még a falu legöregebb emberei sem emlékesuak. Ajkán a jelzett időtájban csendes idő volt. — Dr. Ruznicska Kálmán megyénk kir. tant. f, hó 17. 18. s 19 én Muraközben időzött^ Tanfelügy élő ur ez alkalommal meglátogatta a podlurení, dekánbveczi, gárdinoveczi, bnliczai, pri-viszláveczi. mura-szerdahelyi, sselnicsei s vratisineczi iskolákat. — Hirnen Kon tor László pacsai főtanité május 20-ln jegyet váltatt Ma-tosits Julosa kisasssonynyal Kaposvárott. 1886. Május 29-én. Szerencsétlenség. F. hó 18-án Újudvaron egy urodalmi béres leakarván ugrani épületfával megrakott szekeréről, oly sserencsétlenül, esett a szekér alá, hogy a kerekek minkét lábát eltörték. — Eljegyzés A szép májusi napokban jegyeste el magának Brenner Elek ur győri vaskeres cedő Sümegh varosának egyik igaz gyöngyét, izen''mártoni Dar-nay Kajetán ur vaa-és füizerkereskedő-nek báj-éa kelemdús leányát, a köz ked-veliségü Anna kisasszonyt. Az egybekelés f. évi junius hóban fog tartatni. Boldog órák, soha ne múljanak el! — A Ilentzi tüntetésről szóló fővárosi tudósitáaok közt as .Egyetértés" május 24 ikiszámában a következőket olvassuk. „A tőkaptány magához rendelte ma délelőtt az öszszes osztályvezetőket, az egyem uhás rendőrség főparancsnokát, a detektiv-felügyelőt a a kerületi kapitányokat, kik részletes jelentéssel szolgáltak a tegnapi tüntetéiről. A főkapitány megelégedései konstatálta, hogy rendőrség tapintatosan és kíméletesen bánt a néppel, megfelelve az ő intenczióinak s utasította a tisztviselőket, bogy ezután hasonlókép járjanak ei, ha a tüntetések ismétlődnének. Figyelmeztette őket, hogy kerüljenek minden tettleges beavatzozást, legyenek udvariasak a közönséggel szemben skarhatalmat csak a legvégső esetben használjanak, midőn veszélyeztetve látják a személy- és vagyonbiztosságot" Jó lenneaz emiitett lapnak ezen szamát valamenyi viéki rendőrségnek meg szerezni. — Majális. Sormás. Rigyácz és Eszteregnyeszövetkezett tűzoltósága máj. hó 23-án a sormási erdőben majálist rendezett, mely dacsára, bogy a szomszédos községek által egyá alán nem pár-toitato''t. — igen szépen sikarüli; mert annál többen rándullak ki Kan zsáról. Tudósítónk elismerőleg nyilatkozik -rendezőségről, kiválóan: Anders Károly, Grünfeld és Szemző urakról kik minden, elkövettek a közönség mulaltatásárat A tiszta jövedelem az 50 frtot tulha-Jadja. — A„Polgári Egylet kerti helyisége valóban meglepő szépen van rendezve. Bátran elmondhatjuk, hogy városunknak igazán disze a a maga nemében — mint nyilvánosságnak szánt mulatókert — páratlan. — Az egyleti vendéglős ''Torma Imre ur is mindent elkövet, bogy az oda üdülni térő közönség élvezetes órákat tölthessen. Aján- l''lani nem szükséges közönségünknek; mert tömegesen látogatják; csak is a vidéki közönség figyelmét hívjuk fel a díszesen rendezett kerti helyiségre. — Gyászhír. Kánitz Lajost, lapunk dolgozótársát mély gyász érte; édes anyja f. hó 22-én hosszas szenvedés után jobb létre szenderült. Vigasztalja ugy őt, mint az egész családot a jólelkek őszinte részvéte. — Jubileum. A nagy-kanizsai állomás általánosan ismert derék főnöke: Marko Antal a napokban ünnepeli meg vasúti tisstsé^ének 25 éve« jubileumát, de csak baráti körben. Ez alkalomból őt a vasúti tisztikar emlék-tárgygyal szándékozik meglepni. A derék férfinak életéről jövő számunkban bővebben megemlékezünk, addig is kívánjuk, hogy as Isten igen sokáig éltesse. — A gyúró gyógymódszer (másságé) ujabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó eredmény nyel alkalmaztatik zsugorok, bénulások és csusos bántalmak elhárítására és megszüatetésére a e csélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brá-zayféle sósborszeszt. Erre vonatkozólag dr. Lőrinczy Ferencz úr, a. k. k. orvosok orss. egyesületének titkárs, tüdő- és-ssivgyógyász, a következő levelet intézet Brázay Kálmánhoz: „Budapest, 1885 márcz. 12. T.Brázay Kálmán nagykereskedő urnák Budapesten. Csúzos (reuma-tikus) bántalmaknál, as ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elhárítása czéljából, valamint számos betegségnél egyébb gyógy-hatány mellett igen czilszerü as úgynevezett bedörzsölés-kenő gyurógyógy mód (massage) a ezen műveletnél aa ön által készitett kitűnő összetételű sósborszeszt minden eaetben igen jó eredménynyel azoktatn használni, s igy azt mindenkinek ajánlhatom.8 \ , V Ausztriai különlegesség Hr-mincz évi tapasztalat be bissonyitotta, hogy egyedül Moll valódi Seidiltz pora használható eredménnyel minden emésztési nehézségekből eredő gyomor fájdal máknál ¿a székrekedésnél. Dobozonként egy o. é. fortért kapható. Szétküldés naponta utánvéttel A. Moll cs kir udv. szállító, gyógyszerész által Bécsben Tuch-lauben 9. A vidéken minden gyógyszertárban és füszerkereskedéaben, bátározot-tan Moll készítménye ennek gyári jelvényével és aláirásával kérendő. — Az orvosok véleménye egyedül irányadó arra nézve, sbogy valamely gyógyszer bizonyos; betegségekben használ-e vagy nem? — Erre nézve hivatkozni van alkalmunk ama számos egyetemi tanárok nyilatkozataira, kik az annyira elterjedt, Brandt B,. gyógy szerész-féle svájezi labdacsokról nyilvánosan kifejezést adtak véleményöknek, a mely osztatlan elismerésöket tartalmazza, s a melynek köszönhetik kétségtelenül roppant nagy elterjedésöket a Brandt E. svájezi labdacsok, mint biztosan kellemesen s minden rossz utóhatás nélküli hashajtó szer. Egy doboz ára a gyógyszertárakban 70 kr. — figyelmeztetjük igen tisztelt olvásóinkat a mai számban meg jelent Kőolaj finomító gyár-részvény-társaságv, óvásra. Yezérelárusitö; Steinacker & Co., Fiume. -^Lapvezér és kiadó: SZALAY 8. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS Laptulajoonos: WAJDITS JÓZSEF :xr y 111; t; r\) 300 forintnyi díj mellet jóminőségü Élesztő. legczélszerübb előállítását nálam meg tanulhatni esetleg 4 év Óta fennáló jó kezeiét es nagy vevöközönséggfl rendelkező Élesztő gyáram nagyobb vállalatok átvétele végett eladó. Tisztelettel 2006 1—2 Erdőt Igndcz élestő gyáros Szegeden. ( E rovat alat köalöttekér nem vállal felelőséget a szerk Régi hírneves KÉNFÜRDÖ Posta. Horvátországban. Távírda. VARASD-TÖPLITZ. A déli vaspálya Csáktornya állomástól 2 és fél órányi távolban. Magán éa társaskocsi közlekedés. * A 45. R.° meleg hőforrás éa a kénlap fölül múlhatatlan hatású a cmuz, köszvény, ízület bántalmak stbnél az ivógyógy a mellbajoknnl. Fürdő gyógyi&téaet minden kényelemmel Orvosi felvilágosításokkal szolgál dr. Longbioo a. Értesítéseket megküld ingyen a fürdőigazgatóság. í A legjobb a legszebb harmonikák és egyéb zeneszerek csakis Joh. N. Trimmelnól BÉC8, VII. Kaiserstrasse 74. Harmonikák s egyéb zeneszerek árjegyzéke ingyen és bérmentve. Gépészi állást keres Alulírott huszonnyolez év dta okleveles gépész és háztulajdonos a nyári cséplésre egy gépészeti állást keres egy nagyobb malomban. Minden közelebbi megtudható Czech Jakabnál 2-3 Le tényén L HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. MÁJUS 29-én HIKDETIÉX1. 0 csáznri és apostoli királyi felségének 1885. évi december hó 19-ről kell legfelső elhatározása folytán ezennel megínditta''ik a XII-DIK MAGYAR KIR. ÁLLAMSORSJATÉK, melynek tissta jözedelm még pedig annak három-tisedrésze a vagyontalan magy. kir« hivatalnokok ösvegyeí és árvái segélyesésére alakított alap, kAt tisedrésze az .Asilo Clotilde" fiumei gyermek menedékház, két-''.isedréaze a Kézdi-Vásárhelytt lé>aiteodő kórház alapra, végre b :rom tizedrésze as országos tanítói árvaházi egyesület javára fordíttatni. B- sorsjá ék összes-, 6,069 ben megállapított nyereméoyei as alább köve''.keaő játékterv szerint 195,000 forintra ruguak és pedig 1 főnyeremény . . . 60,000 írttal \ « 3 a I 50 nJer l!W<lllt■ 100 írtu1» 5000 fr \ « 1 . ... 15,000 . c £ » , ... 10,000 . ( H 2 ? i nyeremény . . . 5,000 . •> nyr. egyenk lOOOfrttal 5000 fr \ Jrs.-* 0. 500 5000 100 „ , 2000 sora. ny 4500 50 «0 10 6000 40000 45000 »• t « A húzás visssavoohaliánul 1886. évi junius hó 30-án lm -ör énik. Egy sorsjegy ára 3 frttal o é. van megállapítva. Sorsjegyek kaphatók: a lottoigazgatóságnál Budapesten (Pest, Fővámház, feiemelet) hova a megrendelt sorsjegyek ára posta utalrány mellett előre bekQMendö; vsla-mennyi lotto-, só- éi adóhivatalnál; a legtöbb postahivatalnál, ¿s minden városban é» nevrxeteaebb helységben felállított egyébb sorajegyárnló közegnél. Magvar királyi lottoigazgatéság. Freyseyses Adási. Hudape»^ ¡880. évi májú» hó 1-én. magy. kir. pénzUgym. tanácsot és lottoigazg (t''IAaajomal Dem diJaatatiV ) »811 3— MESZET a a legjobb minőségben teljes kocsirakományokban, jutányos áron szállítanak Ciliiben (Stayerhon), kik dus készletet tartanak czement-mész. port-landi czement, vastartány (Traversen,) styriai vas, targonczak s több e .szakmába vá^ó czikk-bö1 2786 5—5 Kívánatra árjegyzékekkel azonnal szolgálnak. Leveleznek magyarul, németül, horvátul. ooooooooooooooooooooooooooo! «XXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXX X X X X X X X X X x___ . £ l«''t goodo«k<xiy». — Piin, és Uvird.i állomja . túrdaban. y J( Fürdő orvos dr. Thomu L»jo,. — A fürdäiddn v mii a, 24-én ^ ketdúdik. g X M70 5 -6 A fürdőfelügyelőség. g * X TAROSA fürdőhely Magyarhon osstrák Stájer határon Vasmegyéb«n fekszik szombathelyi és aspangi vasúti állomásoktól 4 óra alatt elérhető. Vize kitűnő vastartalmú, fürdője kivált női betegségeknél különös jó hatású, nevesetesen a női nemi szervek bántalmainál, mindkét nen* idegbajainál, a légzési és emésstési szervek idült hurutjainál, a húgyszervek bajainál stb. A vendegek ellá''á«áról az utolsó években uj épületek által K SI X X X X X 3 X K öolajfinomitógyár-rész vény társaság. Vezérügynök: Steinacker és társa Fiúméban. Övás. Tudomásunkra jutott, hogy a gyáinnkból forgalomba került hordókkal gyakran rost akaratn visszaélés űzetik. Hordóinkba.ogyanis agé>zen más, a miénknél sokkal csekélyebb minSségd, petróleumot töltenek és ''azt mint a mi gyárunkba előállított petróleumot hozsák fogalomba fczen eljárás nemcsak a fogyasztó köz&nséget károaitja meg, hanem gyártmányunk jó fair-nevén is csorbát ejt. « Ezen hamisítások meggátlisa végett a fiumei ksrcake''elmi éa iparkamara --1885. jnlius 18-án 112Í/80. ss, a. éa 1886. márexiua 12-én. 438/8 az a. kelt jogyzSkönyve szerint következő védjegyeinket törvényesen bejegyeztettük. Védjegy asieriksi kőolaj Száaára Védjegy orosz kéioaj száaára. Minélfogva mindenki, a ki a featabbi védjegyeket törvényellenes módon használja a törvény által megszsbott büntetésnek teszi ki magát. Midőn ezt tudomásra hozni köteleaaégfinkaak Urtjok. kérjük a t közönséget hogy a fentebbiekat saját érdekébea annál is inkább figyelembe vanni saiveakedjék, mert a csekélyebb minőségű petróleum nemcsak rosszabbul ég, hanem könnyebb gyulékonvsigánál fogva, már csak tflzbiatonság tekintetében, jóval megette áll a mi gyárunkban előállított s a fennálló szabályoknak szigorúan megfelelő gyártmányoknak. O Minden feljelentéat, a mely a fentemiitett vagy bármely más, a mi gyártatányunk* ka] űzött, visszaélés felfedezésére éa igy a vétkesek megbfin''atésare vezet, köszönettel ve-szOnk és azt kívánatra megfelelSleg jutalmaazuk. ^2763 5_5 Bsdapszt l8g6 ^^ h4fiblla Kő olajfinom itógyár- részvénytársaság Csat valódi ha minden dobozon * Cyárjc?y : a »aa éa Moll sokszorosított czég r.yona-ta ¡átható Ezen porok tart/.» gyógyhatáaa makara gyeSKr* é- altestbajok gyomorgörcs éa oyálkáaodás, gyomorégés rögsött dzgslás, májbaj vértó s!s, aranyér és a legkülönfélébb Sii betegsegek ellen 30 év «ta folytonos»u i.fl>ek.d5 elismerésbe« réazeafll Egy eredeti dobox használati utaaitissal 1 Tt HanJsitvásyok törvényesen ildöztetnek Francia borszesz és só. Köazvéoy, cSÚa, mindennemű haao-gatá éa bénulás-, fej-, fül- éa fogfájás sikeres gyógyításához bedörzsö- lésre; borogatásnak mindennamü sérülések és sebek, gyulladáaok és daganatok ellen. Bensileg Viszel keverve, hiitelan betegedé, hányás éa kólika ellen. Kgy fivt-g pontos Utasitásaal 80 kr. 1 2720 10-52 Valódi, MoU védjegyével és név alsirssávaL Műi! A, eS«áVkírUl adv. ssállitó. Bécs, Tuchlauben Raktárak: Nsgy Kanizsa: Bein« Jozaef gy. gyszeréaz. Koaenfeld Adolf. Fesaol-bofer József. Barcs. Dorner 8. Csáktornya: Göncz L gyégy. Kaposvárott: Fleinar Samu. Kszztkoly : Puly János. Kirn osd : Rátz János HsroiSÜ ; Uztl Perd. Zala-Egerzzog; Kiazter Ales- gyógyszerén. 1 Előnyös kereset. Minden rangú ¿Uandó személyek, kik a törvény által m«-g engedett állam-én matsánsors ji gvfli részletfizetés m Heti eladá-teával (as 1883. évi XXXI t« rv. cs. szerint) ioglalkozni óhajtan«, igen etönyÖM feltételek mellett mind-nhoi felvétetnek. Némi szorgalom «»etében toké éa koczkáz-tatá-% (riniro) nélkül ha\onta 100 eK«:8z 300 frt. kfinnyen kereshető 28u5 1 - 6 Ajánlatok a jelen foglalkosas n-veaéaével intézendők a fővárosi váltóflzlet-tárnaság'' Adler és társához Budapesten. .wwwvwwuwywMvw^ SWADLO FERENCZ DAPESTE.% VII ker-. alsó erdő-so r 3. szóm. Ajánlj« szabadalmazott, zajtalan, önműködő zárredónyeit hullám zott arzél lemezből; továbbá avabadalmazott Blas''cek ét Br^czka-féle tölt»- én szellőztetés! kályháit, valamint központi fülé« berendezéseit, saját szabadalma szerint, egy vagy több helyiség számára, mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál stb. szellőztetéssel, vagy szellőztetés nélkül igen czélszerüen alkalmazhatók-Ajánlj- továbbá valamennyi az építési szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mü-, és szerkezeti lakatos tégla és vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vasból munkáit. Miitakartyik és költségvetések ingyen é bérmentve 20H4 1-52 VÉD-JEGY. PEZSGŐ Avbv, 9706 «z/3 Hirdetmény. A bécs-wiedeni cs. kir. városi kiküldött járásbíróság részérói közhírré tétetik, miszerint 1886. január hó 29 én Ijail^lcaK.Her JÚIIOS. az észak-nyugati vaspálya nyugdíjazott felügyelője. Bécsben (^Hengasse 56. sz. a.) végrendelet hátrahagyása mellett meghalt. A hagyatéki eljárásnak 140 §-a értelmében felhivatnak a magyar korona területén lakó nctáni örökösök és hagyományosok, hogy igényeiket f. é. junius hó 30 ig ezen biróságnal annál bizonyosabban jelentsék be, különben a hagyaték ezen ausztriai biróság részérói a jelentkezett ^rdekletekkel — jelen esetben az elhunytnak testvérével LanggasHek* Erzsébet asszonynyal le fog tárgyaltatni. A bécs wiedeni 1886. május hó 4-én. cs. kir. városi kiküldött járásbíróságnál, A cs. kir. országos törvényszéki tanácsnok. 2802 2 — 3 Riesa s. k. Ek ^oflli raktár Naey-Kanizsán FESSKIJIOFER JÓZSEF urnal Equitable életbiztosító társaság Nev Yorkban alapittatott 1859-bei. Biztosítási tőke 1885. decz. 31-én 911-212.527 irt ilirttsigvagyooi,, „ 169.411 138 írt. i az 788.5. évben kötött nj biztosítások Összege 244.829,014 Jrt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év múlva megtám&dhatatlanná válik. <f Du tántulí kerület vezérügynoksége. Berger és Wassernuinn 2771 7—* uraknál Nagy-Kanizsán. Gyógy - szappanok , Fanta Miksától gyógyszertár az egyszarvúhoz Prágában. v On»sik által vizsgáltatva éa ajálva. VMZa-rél«> I«kUml4sa»aaa, arrsréi^Mr. Swrwtiéeawrr ¡Basarea, Ara), tlukiltc Mru»aar»k »11»a. ira 16 kr. - Fanta-f^lr Xá^Irt aasivaM rhl«M>-«aappM) Kf»hliu r. uraslták «Ura. áarafc ii kr.. I Sarai »0 kr. - rtuaZa-tfle ktmmvémy én lobo. .a.t.l^k rlleal uappaa. yrabált bixtai »« nars kataia. írm Ifrt. M rab-, Ur»»-, liMnM»« stb. rllra. U kr. -lHiMappaa rr»Cbb >6k h w1,rmtk,k ssáaiára. ----frrtiztrlraltö, tt kr. - Ki- bántál__ Kátriaj-Jtirrei «,kr. V CMWj■>!»■■. irriastriPBllo, li r. — K^s-lUPI "»Wo «s b.rkaUr »Ura. tt kr. - TJá»Mac-»M»D* Wkiras ¿tea és ."JaHtá ^ tt kr. - g\|, sEnflgtJ^Sgfa''gg - FSV»«« —as Urr»a4ss«m Mltäea hat. tt kr. -Clyeeria-«KappM. (rrflaa.sbb taücttMHMM. tt kr. -Seasae-•sappaa. bSrra«tac»4a> rUra. 4« kr. — VaarMassaaa»«. kll»a«> ■os4á-«szbni aapoakratl kaasaálatra. 40 kr. -Turtle»-kátrAav-asappaa. aiaksr barbrlrnrrok ellra Irea alkalma». Ára tt kr. - Itorax-aaappaa. as arrswla tlxtaUlaasáral. ■«jfoltok, >x<-piék és arrzcörsök .. V* Vi J'' ~ •''^Pkar-waappaa. «a«y. frlrrprdnrtt Mr stb. "•»•„ í" « ar. - apht«l-»Mppnn. aiia4»a«raS börktfctrsek «lira, ara W ar. — bapaaték asiadea »»rrtai ljan. Kapható: Práisr Béla ninuertiríiai S.-Kanizm- Horgonyzási vonal. .4 magyar kir. kormány nyal való egye.zséK nzerint. A legbízt. legjobb és legol. útvonal Fiuméből NewYorkba Caledonia g >zöa (2017 tonn».) Indulás Fiuméből jun.lő- Egyenes saetnílysaálUusi menet jegyek, s egyenes málházás és tcnKCr> teherazállitó levelek Budapest s orzzáz más főbb állomásaitól Észak-Amerika főbb he^yaire. Ezen társ»^« as egyedQli mely falran jojoitva Ma-gyarorazág főbb állomásairól rjryeu« menetjegyeket árusítani el E»«aka»e Hkába Rakományok a földközi ten ger közbeeső kikötői szamára -I'' fogadtatnak. Bővebben as Adri«* Campagni és Hoffmann S- és * ■ urak által Budapest és Fiaméban. Vesérüf j nok M-gyarország reszére llenderson Brothers ur (Horgonyzási vonal.) 2751 — WajdxU JóueJ könyvnyomd áj á£6i Xay-Kamztá n. Legjobb minőségű (ícpolajok, SzniHHiária g)ai>juinosó-\|ior. Szaponaria-gyökér, paraffin kocsikenó, zeák, ponyva stb. SzávOszt Alphons, az orsz, magy. giizd. egvesul^t pártfogása alatt álló termény-, mag- és biztmiánji azletében. IlmlnpeMt, V. ker. Arany J>iiom utein 11 ni. 2H07 I A