793.1 KB | |
2008-02-08 16:45:26 | |
Nyilvános 486 | 4164 | Tállya, Rákóczi utca 15. Római katolikus templom | Tállya meghatározó építészeti eleme nagyméretű római katolius temploma (sajnos, az épület nagy részét takarják a lombok). A templom Tállya legősibb épülete: eredeti formájában az 1330-as években emelték gótikus stílusban. A középkori két-háromszáz hívő befogadására épített, Szent László tiszteletére felszentelt gótikus templomot – viszontagságos történelmi sors után – előbb a reformátusok, majd a katolikusok építették át. Hajóját megnagyobbították, oldalfalait megemelték, felső ablaksorral látták el, új tetőboltozatot kapott. Ennek következtében nemcsak alaprajza módosult, hanem a támpillérek harmóniája is megbomlott. Amikor az 1540-es években Tállya lakossága – a harangozót kivéve – áttért a reformált hitre, a templomot a reformátusok vették birtokba. Elképzelhető, hogy Szkhárosi Horvát András már innen szórta dörgedelmes átkait a pápa és az országot eláruló urak ellen. A templom hajóját az 1750-es években meghosszabbították, belsejét két sor félköríves ablakkal tették világosabbá. A hajót is, a szentélyt is támpillérekkel erősítették meg. A hajó három boltszakaszát fiókos dongaboltozattal zárták le. Északi végében képezték ki az orgonakarzatot, amely alatt Szent Rozália festett faszobrát helyezték el. Az építők hozzátoldottak a hajóhoz egy csúcsíves, kőkeretes bejárati előcsarnokot is, melyből kőkeretes kora barokk ajtón lehet oda bejutni. Az 1757-es felújításkor Trautson herceg felújíttatta a templom belső berendezését. A grandiózus főoltárt Szent Sebestyén és Szent Rókus fából faragott szobra díszíti. Az oltárkép Szent Lászlót, a templom védőszentjét ábrázolja, s az oltárról a Szentháromság-szoborcsoport tekint a szemlélőre. A bal oldali mellékoltáron Maulbertsch Szent Vencel szüretel című képe látható. 1757-ben a birtokos Trautson herceg megajándékozta a templomot egy rokokó szószékkel, melynek öblén a négy evangélista alakja látható. A függönybojtos hangvetőfödél tetejére a Hit, Remény, Szeretet allegorikus nőalakjait formálta meg a művész. A szószék csúcsán angyalfejeket övező felhők fölött a Jó pásztor áll, vállán a báránynyal, kezében pásztorbottal. A templomot az 1861. szeptember 7-én tomboló tűzvész után Pányt Endre címzetes püspök hozatta rendbe. 1931-ben a tornyot kellett megújítani, mert a templom alá nyúló Rákóczi-pince nem bírta a terhét, és megroskadt. A fénykép 2007 augusztusában készült. Felh. irod.: Takács Péter: Tállya. Bp. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2001. /Száz magyar falu könyvesháza/ Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, Well-PRess, 2003 www.tallya.hu |