Szeged, Aradi vértanúk tere: a szőregi csata emlékoszlopa
A tér keleti oldalán áll az 1849. augusztus 5-én a közeli Szőregen vívott csata 1896-ban felállított emlékoszlopa, amelyen Bajza József sorai olvashatók.
Miután 1849 júliusában Szeged lett az ország fővárosa, Haynau hadserege augusztus 3-án bevonult a városba. Két nap múlva a túlerő legyűrte a szőregi sáncokban védelemre berendezkedett magyar, lengyel és olasz katonákat. Maga Haynau a szegedi városháza (lásd: Szeged, Széchenyi tér 10.) tornyából látcsövön figyelte az eseményeket.
A szőregi csatavesztéssel Szegeden, majd hamarosan az egész országban végetért a szabadságharc korszaka.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A tér keleti oldalán áll az 1849. augusztus 5-én a közeli Szőregen vívott csata 1896-ban felállított emlékoszlopa, amelyen Bajza József sorai olvashatók.
Miután 1849 júliusában Szeged lett az ország fővárosa, Haynau hadserege augusztus 3-án bevonult a városba. Két nap múlva a túlerő legyűrte a szőregi sáncokban védelemre berendezkedett magyar, lengyel és olasz katonákat. Maga Haynau a szegedi városháza (lásd: Szeged, Széchenyi tér 10.) tornyából látcsövön figyelte az eseményeket.
A szőregi csatavesztéssel Szegeden, majd hamarosan az egész országban végetért a szabadságharc korszaka.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/1848/szoreg/index.html